Szaporító terület A kalászos vetőmag-előállítási területre vonatkozó, 2010. év óta tartó növekedési tendencia csak az őszi árpa esetén folytatódott 2014-ben. Az őszi búza és az őszi tritikálé esetén megtorpanást tapasztaltunk, mert a tavalyi megnövekedett területeken nagy terméseket takarítottak be és mindkét faj esetén maradt – ha nem is jelentős – eladatlan ókészlet. Növekedést tapasztaltunk az utóbbi években 1000 hektár alá csökkent nagyságú durum búzánál, illetve az alapvetően német exportra termeltetett hibrid rozs esetén (1. táblázat). Fajták száma a szaporításokban A vetőmag-szaporító területekre jellemző, EU-s csatlakozásunk óta megvalósuló negatív tendenciákkal szemben a szaporításokban szereplő fajták száma viszont nőtt 2004. év óta (1. ábra). A magyar termelők ugyanis már nemcsak a Nemzeti Fajtajegyzékről választhatnak fajtát, hanem az öszszes európai tagország fajtalistáiból összeállított Európai Fajtakatalógusból is. Búza esetén például idén a Magyar Fajtajegyzékbeli 170 db fajtával szemben az EU Fajtajegyzéken 2.107 db fajta szerepel. A fajták választásához fel kell hívnunk egy fontos különbségre a figyelmet. A Nemzeti Fajtajegyzéken szereplő magyar és külföldi nemesítésű fajták átlagosan három évig szerepelnek magyar állami fajtakísérletekben. Az európai katalógusban szereplő fajták pedig más – esetleg Magyarországtól teljesen eltérő – termesztési körülmények között bizonyították minőségre, illetve mennyiségre vonatkozó tulajdonságaikat. A fajták tengerében való termelői eligazodáshoz segítséget nyújthatnak a VSZT és a GOSZ szervezésében elindult Posztregisztrációs Fajtakísérletek eredményei, valamint állami fajtakísérletekben szereplő fajták esetén a NÉBiH Fajtakísérleti szakterületének eredŐszi kalászos vetőmaghelyzet Benke Zoltán NÉBiH Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóság, Budapest 1. táblázat 2014. évi szántóföldi ellenőrzésben részesült vetőmag-előállító területek (nem végleges!) Megjegyzés: *becsült Faj Szemlélt terület (ha) Alkalmas terület (ha) Tényleges termésátlag (kg/ha) Tényleges termés (tonna) 201220132014*201220132014*201220132014*201220132014* Őszi búza29.070,330.57128.60828.561,630.154,728.2004.4655.6765.300127.513,39171.144149.460 Őszi durum búza957,9851,71.072881,2842,41.0604.5255.2235.0003.987,84.4005.300 Őszi rozs986,71.279,31.159983,31.271,31.1003.4763.8283.5003.417,84.8673.850 Őszi árpa3.383,14.7936.5213.342,14.627,86.4704.5935.3705.50015351,824.85435.585 Hibrid-rozs217,3380710217,33807104.2546.7746.000924,52.573,94.260 Őszi tritikálé1.889,92.857,52.6641.889,12.839,62.5003.8485.1195.0007.268,914.536,312.500 Tönköly-búza75,986,28675,986,2863.4473.3393.300261,6288283,8 Őszi zab137,1103,6133135,1103,61003.3304.4074.200449,71456,4420 Alakor búza15,28,022015,25,0251.4442.2352.20021,911,211 Tönke búza–31–31–2.500–77,5ménysora is. A szaporításokban meghatározó fajtákból következtethetünk arra, hogy melyek a legelterjedtebbek a köztermesztésben. Azonban valós számokkal nem rendelkezünk, hiszen a fémzárolt vetőmaghasználat nagyon lecsökkent hazánkban. A visszavetésre került állományoknál lehetetlen megbecsülni a fajtaarányt. Az idei vetésbejelentések alapján őszi búza esetén 50 fajta adja a szaporító terület 83 %-át. Őszi árpánál első 15 db a 80 %-ot, őszi tritikálénál pedig a vezető 12 fajta fedi le a szaporítások 88 százalékát. Durum búza esetén az első 7 db fajta adja a terület 93 százalékát (2-5. táblázat). A NÉBiH honlapján megtalálható ugyanezen fajtasorrend a 2013. évből is: https://www.nebih.gov. hu/szakteruletek/szakteruletek/ novterm_ig/szakteruletek/ vetomagfel/jegyzekek Termés A Kormányhivatalok és a NÉBiH felügyelői által elvégzett szántóföldi ellenőrzések adatainak jelenlegi feldolgozottsági állása miatt csak becsülni tudjuk az idei vetőmagterméseket. Összességében már most kijelenthető, hogy hasonlóan a tavalyi időszakhoz, az időjárás kedvezett az őszi kalászos vetőmag-előállításoknak. Rendkívül enyhe telünk volt, amely hiába bizonyult igen száraznak, a helyenként rendkívül bőséges tavaszi és nyári csapadék pótolta a növények számára a nedvességet a talajban. Az enyhe téli időjárás nemcsak a növények áttelelését segítette elő, hanem kettő új károsító tűnt fel hazánkban. Az egyik a 2001. év óta nem tapasztalt növénybetegség kórokozó, ill. betegség, a sárgarozsda. A másik nagy károkat okozó élőlény kártevő pedig a mezei pocok. Az idei rendkívül enyhe tél és az előző év kedvező őszi időjárása nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy az utóbbi évek egyik legjelentősebb mezei pocok felszaporodásával állunk szemben, leginkább az ország déli és középső területein. A vetőmag-szaporításokban az első ellenség kevés helyen okozott problémát, mert bejáratott szokás náluk a minimum kétszeri gombaölő szeres védekezés. Ha nem késtek el az első kezelés időbeni kijutta2. táblázat Őszi búza fajtasorrend vetésbejelentések alapján 2014Fajtanév 1.GK Csillag 2.GK Békés 3.Mv Kolo 4.Mv Kolompos 5.Mv Marsall 6.Mv Lucilla 7.Antonius 8.Mv Karéj 9.Mv Tallér 10.Mv Suba 11.Lukullus 12.Mv Nádor 13.GK Körös 14.Mv Magdaléna 15.Mulan 16.LUPUS 17.GK Berény 18.Farinelli 19.KG Kunhalom 20.NS 40S 21.Astardo 22.Mv Toldi 23.Mv Toborzó 24.Mv Menüett 25.Altigo 26.Akteur 27.Mv Csárdás 28.Buzogány 29.Amerigo 30.Sirtaki 31.Mv Béres 32.GK Kalász 33.Mv Petrence 34.KG Kunglória 35.Iridium 36.Capo 37.Solehio 38.GK Szala 39.Mv Kokárda 40.Adriana 41.Bitop 42.Cellule 43.Genius 44.Mv Karizma 45.Exotic 46.Lennox 47.KG Széphalom 48.Apache 49.Mv Pengő 50.Saturnus 3. táblázat Vetésbejelentések alapján számított őszi árpa fajtaarányok Fajtanév 1.Laverda 2.Vanessa 3.KWS-MERIDIAN 4.Antonella 5.KH Tas 6.GK Judy 7.Rex 8.HANZI 9.Casanova 10.GIGGA 11.Basalt 12.Barun 13.KH Korsó 14.Etincel 15.Kunsági 2 4. táblázat Vetésbejelentések alapján számított őszi tritikálé fajtaarányok Fajtanév 1.GK Szemes 2.Leontino 3.Tulus 4.SW Talentro 5.GK Rege 6.Hungaro 7.Titan 8.Trismart 9.Mv Sámán 10.Madilo 11.Agostino 12.Tatra 5. táblázat Vetésbejelentések alapján számított őszi durum búza fajtaarányok Fajtanév 1.GK Bétadur 2.Elsadur 3.Wintergold 4.Superdur 5.Mv Pennedur 6.Lupidurtásával, akkor a sárgarozsda leküzdhető volt, még olyan fajták esetén is, amelyek egyébként fogékonyak a betegségre. A pocokkártétel azonban már jelentősnek mondható Békés, Csongrád, JászNagykun-Szolnok és helyenként Baranya megyei táblákon is. Több tábla termésének nagyobbik felét a pocok takarította be. Jelenleg beérkezett termésadatok alapján a táblák termésátlaga a Dunántúlon meghaladja több megyében a 6,5 tonnát, míg az Alföld több megyéjében csak 5 tonna körül van. Véleményem szerint a tavaszi csapadékeloszlás területi egyenlőtlenségének, illetve a pocokkártétel elmaradása esetén meghaladtuk volna idén az 5 és fél tonna országos termésátlagokat a búza esetében, amelyre az elmúlt tíz évben csak háromszor (2004, 2008, 2013) volt példa. Várható fémzárolások A nagy mennyiségű nyári csapadék következtében országos szinten nagyon változó a betakarított, ill. betakarításra váró búza vetőmagok minősége. A kései betakarításoknál csíraproblémákra lehet számítani, melyet több vetőmag-előállító elő-csíra eredménye is megerősített. Több táblán már tapasztaltunk táblán csírázásnak indult magot is búza esetén is. Az áruelőállító táblákon megvalósuló nagyarányú gombafertőzöttség és csíraproblémák miatt az idén fokozott veszélyt jelenthet a hatóság által nem ellenőrzött árugabona visszavetése. Az elmúlt évek keresletét alapul véve a nagy termések következtében nem várható hiány őszi kalászos vetőmagok esetén (6. táblázat). Fémzárolt vetőmaghasználat előnyei A Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács felújításokat felmutató táblázatának 2013. évi oszlopa minden idők legalacsonyabb arányát jelzi őszi búzánál (7. táblázat). Alig haladja meg a 20 %-ot!, ezért kötelezőnek érzem, hogy cikkemet a fémzárolt vetőmag használat előnyeivel zárjam. Ha magas biológiai értékű fémzárolt vetőmagot vásárolnak, akkor fajtát és fajtaismeretet vesznek. Ezzel az ismerettel a szükséges termesztéstechnológiát, majd kalászos gabonánk várható piacát alakítjuk ki. Relatíve drágább, de megtérül a szakszerű termesztési eljárás során. A visszavetett magáru faj- és fajtatisztasága nem garantált, hiszen itt a vetőmag-előállításoknál nagy szakértelmet feltételező szelekció nem történik. Általában az eladatlan áruból hagynak meg vetésre a gazdák, tehát a szántóföldön lévő állománynál még nem gondolnak a későbbi vetésre. A feketén forgalmazott magáru fajtatisztasága, sőt maga a fajtája sem garantált. A vetőmag-előállításoknál tiltott kalászos elővetemény is fokozhatja a fajtakevertséget az árutermő területből visszafogott vetőanyagnál. Az ilyen fajtakevert tételek esetén mind minőségre, érésidőre, betegségfogékonyságra heterogén állományt kapunk, melynek kezelése rendkívül nehézzé teszi a termesztést, de az áru értékesítését is. Fémzárolt vetőmagnál ismert és nyomon követhető a vetőmag származási helye, így esetleges reklamációs igény könnyebben benyújtható. Ezen kívül ismert a vetőmag használati értéke is, hiszen a fémzárolt vetőmag garantálja a tisztaságra, csírázóképességre és ezerszemtömegre vonatkozó paramétereket. Ezt nem ismerve a visszavetett magáruból gyakran 30-40 %-kal többet vetnek, ami több szempontból is káros lehet. Főleg az idei évben az emiatt sűrűbben vetett állományok könynyebben megdőltek és/vagy nagyobb mértékben lépnek fel különböző gombabetegségek. Ezek kivédése szintén többlet költségeket eredményezhet. A vetőmag használati értékének ismerete hiányában a ritkább állomány gyomosodást, míg a sűrűbb betegebb növényállományt jelent. 6. táblázat Az elmúlt évek, valamint a várható fémzárolások adatai Megjegyzés: *becsült Faj Fémzárolás (alkalmas belföld + export) (tonna) 201220132014* Őszi búza83.688,993.881,090.000 Őszi durum búza1.484,41.707,53.000 Őszi rozs2.556,63.148,42.300 Őszi árpa10.495,418,057,720.000 Hibridrozs785,62.3352.600 Őszi tritikálé4.916,49.092,17.000 Tönkölybúza200,2242,2220 Őszi zab181,3220,6210 Alakor búza5,48,36 Tönke búza17,4-45 7. táblázat Felújítási arány (VSZT) Faj (%) 2004200520062007200820092010201120122013 Őszi búza50.130.62831.232.926.821.223.524.620.9 Őszi árpa35.825.933.642.634.426.422.324.327.631.4 Rozs9.61.77.58.45.52.51.62.910.616.9 Tritikálé20.57.411.29.71299.211.711.916.4A csávázószer használata a fémzárolt vetőmagnál szakmailag indokolt módon történik. Az egyes kalászos fajokra ajánlott szerválasztás mellett a felvitel minősége is biztosított. A csávázószer használatot megelőzi a gondos szántóföldi növényvédelem. Az idei évjáratban egyes vetőmagelőállítók kettőnél többször is megvédték növényállományukat különböző gombaölő szerekkel. Gondot a nem hatékonyan védett állományoknál nem csak a csírázóképesség csökkenése, de a rákövetkező évi fertőzés növekedésének veszélye is jelenti. Legvégül pedig ki kell emelni, hogy a szigorodó élelmiszeripari és állategészségügyi követelményeket, a nyomon követhetőséget csak vásárolt, fémzárolt vetőmag használatával lehet adminisztrálni és legalizálni. Egyre több feldolgozó (Pannon Búza program, egyes malátagyárak stb.) ragaszkodik a fémzárolt vetőmaghasználathoz. A durum búza malmoknál ez a gyakorlat már megvalósult, így ezen kalászos fajnál a vetőmag-felújítás kiugróan magas. Az Agrofórum 2010. évi számában Hankó György kollegámmal már tételesen levezettük, hogy a fémzárolt és a saját, visszavetett vetőmag ára közötti minimális eltérés nem áll arányban a minősítetlen vetőmag felhasználásakor felmerülő kockázatokkal. Ha vetőmagra vonatkozó spórolási szokásain nem változtatnak a termelők, az EU-csatlakozás óta tapasztalt 50 éves negatív rekordnak számító alacsony vetőmag-előállítási területek tovább csökkennek. Nagy tapasztalatokkal rendelkező vetőmag-előállítók és akár magyar nemesítőházak is beszüntethetik veszteséges tevékenységüket. Ezen alacsony szaporító területek következtében pedig kedvezőtlen időjárási körülmények során többször vetőmaghiány léphet fel Magyarországon, és előbb utóbb a magyar termelők kénytelenek lesznek nem magyar termelési viszonyokra adaptált kalászos fajták külföldön előállított vetőmagvainak vásárlására. ¦ A Debreceni Egyetem AGTC MÉK Növényvédelmi Intézete, a Növényvédelem Oktatásának Fejlesztéséért Közhasznú Alapítvány, az MTA Debreceni Akadémiai Bizottsága, a Hajdú-Bihar Megyei Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara, valamint a Hallgatók Gulyás Antal Növényvédelmi Köre szervezésében megrendezésre kerül a 19. Tiszántúli Növényvédelmi 19. Tiszántúli Növényvédelmi FórumFórum 2014. október 15-16-án2014. október 15-16-án Helyszín: Debreceni Akadémiai Bizottság Székháza Debrecen, Thomas Mann u. 49. A programból: október 15. (szerda) délelőtt: Plenáris ülés délután: Poszterbemutató Szekcióülések: Növénykórtani Növényvédelmi állattani Gyomirtás és integrált növényvédelmi technológia este: Szakember-találkozó (fogadás) október 16. (csütörtök): Szakmai kirándulás (Szerencs Vár, Csokoládégyár-utód (Szerencsi Bonbon Kft.); Bekecs – Polonkai Ferenc növényvédő gazdasága; Monok – Kossuth szülőház, Andrássy-kastély; Vizsoly (Református Betlehem: a Károli-féle Biblia); Gönc – a Gönci kajszibarack (OFJ), Huszita-ház, Biblia Múzeum.) Általános részvételi díj: 15.000 Ft, PhD hallgatóknak 5.000 Ft Szakember-találkozó: 5.000 Ft Szakmai kirándulás (ebéddel, belépőkkel): 10.000 Ft Szálláslehetőség: a DAB Székház, „Fényház”, a Veres Péter Kollégium 1-2 ágyas vendégszobáiban vagy a Kincses Vendégházban Jelentkezni lehet: Dr. Kövics György szervezőtitkár címén: DE MÉK Növényvédelmi Intézet, 4015 Debrecen, Pf. 36. telefon/fax: (52) 508-459 E-mail: kovics@agr.unideb.hu http://portal.agr.unideb.hu/tanszekek/novenyvedelmi/sajat_oldalak/tnf/Teljes szinkronban Ahol a növény és a védelem találkozik www.nufarm.hu A növényvédô szereket biztonságosan kell használni. Használat elôtt mindig olvassa el a címkét és a használati útmutatót! Széles hatásspektrumú gyomirtó szer az ôszi búza, ôszi árpa és tritikálé magról kelô egy- és kétsziku gyomnövényei ellen. Két ismert hatóanyag, a klórtoluron és a diflufenikán gyári kombinációja, melyben a hatóanyagok jól kiegészítik egymást. T e ljes köru ôszi gyomir tási A fu ne a vetését díszítse… Ahol a növény és a védelem találkozik www.nufarm.hu A növényvédô szereket biztonságosan kell használni. Használat elôtt mindig olvassa el a címkét és a használati útmutatót! Új, szuperszelektív egyszikuirtó készítmény repce, napraforgó, szója, borsó, bab, lencse, cukorrépa, lucerna, len, továbbá paradicsom, paprika