Sárgarozsda – termelői szemmel

Sárgarozsda – termelői szemmel

Agrofórum Online

A magyar búzatermelők az enyhe tél után egy rég nem, vagy sokak által még soha nem látott kórokozóval, a sárgarozsdával (Puccinia striiformis) találkozhattak a 2014. évben. A búzákat az egész ország területén fenyegette a sárgarozsda, ahol nem vették komolyan a jelenlétét, nagy károkat is okozott az állományokban. A probléma korai megjelenése és a fertőzés gyors terjedése a felkészült szakembereket is nehéz feladat elé állította, mert egy ritkán előforduló, de súlyos betegségről van szó, amelynek a legjobb ellenszere a prevenció. Jelen írásunkban a védekezés üzemi tapasztalatait szeretnénk közreadni, melyeket érdemes megjegyezni, mert nem lehet tudni, mikor találkozunk újra a nem kívánt kórokozóval. A búza fejlettsége a 2013/2014. évi enyhe tél hatására a szokásosnál előrébb tartott március elején (már a tél folyamán szárba indult és a tritikálé 2 nóduszos lett), mert a vegetáció számára megfelelő volt a hőmérséklet és a lehullott csapadék, illetve rendelkezésre állt a szükséges tápanyag az őszi és a márciusi műtrágyázásból. Februárban félő volt, hogy egy komolyabb fagy, vagy nagyobb hó súlyosan károsítja az állományt, de szerencsére ez nem történt meg. A tápanyagellátás optimalizálásához márciusban még komplex oldat műtrágyát (NPS+Cu) jutattunk ki, amely folyamatosan táplálta a növényt a levélen, később a talajon keresztül és biztosította a tápelemeket a növény fejlődéséhez egy szárazabb periódusban is. A 2013. évi aratás idején kisebb foltokban megtalálható volt a sárgarozsda a zöld zászlóslevéllel érő fajtákon. Az enyhe tél kedvezett a kórokozók és kártevők megjelenésének, mert a hőmérséklet nem csökkent mínusz 10 °C alá, valamint a szokásosnál kevesebb hó esett. Már a tél elején indultak a fertőzések a magas hőmérséklet és a nedves környezet hatására. A sárgarozsda első jelei már február közepevége fele észlelhetők voltak, de akkor még nem lehetett sejteni, hogy a betegség hirtelen ilyen mértékű országos problémává nő. Tapasztalataink szerint a sárgarozsda támadása kivédhető volt, de idejében kellett reagálni a problémára és preventíven védekezni ellene. Törekedni kell a terület teljes vegyszeres lefedésére, mert a sárgarozsdának elég egy pár négyzetméteres gócpont, amely egy visszafertőzéssel nagy károkat tud okozni az állományunkban. Nehezítette a védekezést, hogy 2014ben a korábbi sárgarozsdás évek tapasztalataitól (’70-es évek és 2001) eltérő, új rassz jelent meg Magyarországon és a fertőzés nemcsak a levél színén, hanem a fonákján is megtalálható volt, illetve gócpontokként a sárgarozsda az útszéli füveken megmaradhatott. Problémát jelenthetett még, hogy az időjárás kedvezett más kórokozóknak is, ezért sokhelyütt megjelent a lisztharmat, a torsgombák és a szeptória, melyek tovább gyengítették a növényállomány ellenálló képességét. A növényvédőszer-gyártók és kereskedők nem voltak felkészülve a felgyorsult vegetációra és természetre (1 hónappal korábbi), ezért nem álltak rendelkezésre a megfelelő készítmények a védekezéshez. Nehezítette még a gazdák dolgát a csapadékos és szeles időjárás, ezért néhol megkésve juttatták ki a permetszert. Szerencsére a kórokozó lassabban terjedt a kezdeti időszakban, ezért aki kellő időben, megfelelő szórásképpel elvégezte a permetezést, az megállíthatta a rozsdát. Több régióban a tritikálén és az árpán korábban megjelent a betegség, ami jó előrejelzés volt, hogy a búzánál odafigyeljenek a gazdák a fungicides kezelésre. Fontosnak tartjuk a permetszerek engedélyezett legmagasabb dózisú használatát, hogy a hatást és a hatástartamot is növeljük. Kiemeljük a korai (március közepe) első védekezés jelentőségét, mert a hűvös, csapadékos időjárás kedvez a gomba terjedésének, ezért még idejében, a robbanásszerű terjedés előtt kell megfognunk a fertőzést. Sajnos a megfelelő gombaölő szer kiválasztása nem volt egyszerű. Sok esetben a gyártók ajánlása sem megfelelő és a hagyományosan vörösrozsda ellen használt készítmények hatékonysága csekély a sárgarozsdával szemben. VéleméAz Agrofórum régi hagyománya, hogy a gyakorlatban tevékenykedő szakemberek – gazdálkodók – tapasztalatait szívesen osztja meg (nem csak a gazdálkodó) olvasóinkkal. Különösen igaz ez egy-egy rendkívüli növényvédelmi helyzet esetében, mint például amilyen az idei sárgarozsda járvány volt. Ezúttal egy országszerte (el)ismert gazdálkodót és fiát kértük fel, fejtsék ki véleményüket a témával kapcsolatban. Sárgarozsda – termelői szemmel Pájtli József, Pájtli Péter egyéni gazdálkodók Tamásinyünk szerint egy strobilurin + azol kombináció hatásos volt, ha jól választottuk meg a hatóanyag kombinációt. A második védekezés a zászlós levél megjelenésének (korai fajtáknál kalászolás eleje – április közepe-vége) idején lehet optimális. A legnagyobb problémát az okozta, hogy sokan szerették volna megvárni a második védekezéssel a virágzást, hogy a sárgarozsda elleni védekezést összekössék a kalászfuzárium elleni védekezéssel. A késedelem miatt egy ideig a növények védetlenek voltak. Ha ily módon megkéstünk a védekezéssel és a gomba rajta volt a tünetmentes levélen, akkor egy hét lappangási idő után robbanásszerűen megjelent a sárgarozsda az állományban, amely a kezelt növényzeten is az asszimilációs felület csökkenését okozta. Ráadásul a virágzás idején ismét a rozsdának kedvező hűvös, csapadékos időjárás volt, amely nehezítette a vegyszerezést. Sajnos az egyik kisebb területünkön előfordult, hogy a kora este kijuttatott permetező szer hatása romlott a leszálló pára miatt. Ez volt az az időszak, amikor szinte pillanatok alatt csúcspontjára ért az országos sárgarozsda fertőzés, melyet sok helyütt a vörösrozsda (Puccinia recondita) követett. A fogékonyabb fajták is megvédhetők Véleményünk szerint a sárgarozsda elleni védekezés nem fajta kérdése, hanem leginkább a növényvédelmi technológia megtervezésén múlik. Sokan azt a következtetést vonták le a 2014. év tapasztalataiból, hogy nem termesztik a jövőben az eddig jól bevált magyar fajtákat, mert azok érzékenyebbek a sárgarozsdára. Az tény, hogy a magyar fajták fogékonyabbak a sárgarozsdára, mint a piacon kapható nyugati fajták. Azt tudni kell, hogy korábban – szerencsére – a magyar nemesítőknek nem is volt alkalmuk a rezisztencia irányába szelektálni, mert az időjárási feltételek eddig nem kedveztek a sárgarozsda kialakulásának. Figyelve az elmúlt évtizedek tendenciáit, nem is várható a sárgarozsda gyakori visszatérése. Tapasztalataink szerint a kevésbé ellenálló magyar fajták is megvédhetők a kórokozótól a megfelelő technológia kialakításával és a pontos időzítéssel. Nálunk a nagy fertőzési nyomás ellenére sem okozott problémát a sárgarozsda az állományban. Általában a fertőzés elterjedése leginkább a termelő technológiai hibáira vezethető vissza, mert sokan a preventív védekezések kihagyásával, a kezelések elhúzásával próbálnak spórolni a vegyszerezés költségein. Találkoztunk olyan hibával is, ahol a termelő művelőút nélkül, GPS-vezérléssel végezte a permetezést. A GPS technikában rejlő maximális pontosság ki nem használata vagy más ok miatt több sáv kimaradt a vegyszerezésnél, így a kezeletlen területek megmaradtak fertőzési gócpontoknak, illetve a vegyszerrel fedetlen részeken a teljes asszimilációs felület eltűnt és a rozsda elérte a kalászt is, melyet a pelyva belsejében megjelent uredotelepek narancsszínűre festettek. A gazdaságunkban elég volt a két jól időzített preventív kezelés, hogy a sárgarozsdától megvédjük az állományt. Fontosnak tartjuk a megfelelő hosszú hatástartamú permetező szer kiválasztását (mi pikoxistrobint + ciprokonazolt használtunk, de az azolok közül a tebukonazol, epoxikonazol és metkonazol kombinációi is hatásosak voltak), melyet a maximális engedélyezett dózissal kell kijuttatni és akkor nem okoz problémát a sárgarozsda még a magyar búzafajtáknál sem. Ismerve az elmúlt évtizedek tendenciáit, kicsi az esélye, hogy a közel jövőben hasonló sárgarozsda fertőzés kialakuljon, de az enyhe teleket követően mindig résen kell lenni. Fotó: A szerzők felvételei ¦ Sárgarozsda góc a tábla szélén

Olvasás PDF formátumban

ARCHÍVUM
KERESÉS / SZŰRÉS
Kulcsszó vagy címrészlet
Dátum
Szerző
Csak az extra lapszámokban keressen