Aratást követően azonban ennek a nagy mennyiségű cellulóz-, illetve lignocellulóz-komplex tartalmú szerves anyagnak a sorsa napjainkban meglehetősen kétséges. Egyre többször tapasztalható, hogy ez a jelentős növényi tápanyagforrás bebálázva elégetésre kerül, tápanyag-deficitet okozva a talajban. A lebontott szármaradványoknak a magas NPK-tartalom mellett (1. táblázat) jelentős szerepe van az optimális talajszerkezet kialakításában, valamint a művelhetőség és a vízháztartás javulásában is.

Ennek az értékes szerves anyagnak a teljes bomlása természetes körülmények között akár évekig is eltarthat. A gazdálkodó érdeke azonban a minél gyorsabb bomlás, hiszen az el nem bomlott szármaradványok számos probléma okozói lehetnek a következő években a termesztés ideje alatt. A nagyméretű, vastag szármaradványok gátjai lehetnek a megfelelő talajmunkák elvégzésének, az optimális talajállapot kialakulásának. Ezen kívül a szármaradványok hordozói lehetnek különböző gombás betegségeknek is, melyek megnövelhetik a következő kultúra növényvédelmi kezeléseinek költségeit.

A lebontó folyamatokat különböző mikroorganizmusok végzik a talaj típusa, fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságai által meghatározott hatékonysággal. A bontó folyamatokhoz a mikrobák nitrogént igényelnek, a cellulóz pedig szénforrásként szolgálhat. A nitrogéntartalmú lignin bontása nehezebb „feladat”, ezt a talajban megtalálható mikroorganizmus fajok közül csak néhány tudja elvégezni. Emiatt kiemelt jelentősége van annak, hogy betakarítás után erre alkalmas baktériumfajokat juttassunk a talajba.

A francia FCA cég terméke, a Cell’Buster nagy hatékonysággal bontja a talajba dolgozott szármaradványokat, megfelelő környezetet biztosítva ezzel a következő növénykultúra számára. A termék két, a kecskék emésztőrendszeréből izolált tejsavbaktériumot tartalmaz.

Miért pont a kecske?!

Mindenki számára ismert tény, hogy a kecske a legnehezebben emészthető szerves anyagot is képes feldolgozni és hasznosítani. Erre a felismerésre alapozva az FCA fejlesztői, a párizsi Pasteur Intézettel karöltve kétféle Lactobacillus törzset (CNCM-I-3698 és CNCM-I-3699) tenyésztettek ki, melyek francia (n°8909583) és európai (n°904005584) szabadalommal is rendelkeznek.

A Cell’Buster hatékonyan bontja a növényi szármaradványokat

A tejsavbaktériumok tevékenységük során cukrokból és egyéb szénhidrátokból állítanak elő tejsavat. További jellemzőjük, hogy erősen talajfertőtlenítő hatásúak: elnyomják a káros mikroorganizmusokat, fokozzák a szerves anyagok átalakulásának sebességét, emellett elősegítik a lignin és a cellulóz átalakulását is. A tejsavbaktériumok képesek a Fusarium elnyomására, mely folyamatos termesztés esetén jelentősen legyengítheti a növényeket.

A Cell’Buster használata széles hatásspektrumot biztosít, mert aerob és anaerob baktériumokat is tartalmaz, melyek így szárazabb időszakokban is életképesek. A készítményben megtalálható két baktérium tág talajhőmérsékleti körülmények között (10-50 °C) és savas kémhatású talajokon (pH 5,5-8) is működik, s ez nagyban növeli a Cell’Buster felhasználhatóságát. A termék a két baktériumtörzsön kívül azok bontó enzimjeit, valamint a mikroorganizmusok felszaporodását garantáló szerves anyagot, nitrogént, ként és káliumot is tartalmaz.

Az el nem bontott szármaradványok számos probléma okozói lehetnek a termesztés során