Talajápolás a szőlőben – fókuszban a fajgazdag sorköztakarás

Az ökológiai gazdálkodásban különösképpen fontos szerepet játszik a talaj termékenységének megőrzése, a gazdag talajélet fenntartása, de integrált gazdálkodást folytató termelők esetén is megfigyelhető bizonyos fokú szemléletváltás, miszerint a talajt nem pusztán termesztő közegnek kell tekinteni, hanem a természet élettel teli részének, amelynek megóvása, diverzitásának, élővilágának fenntartása kertészeti kultúrák művelése mellett is lehetséges, sőt, szükséges. Sarkalatos pont továbbá az ültetvények talajszerkezet-romlása, és – különösen meredekebb lejtésű ültetvények esetén – az eróziós károk fellépése, melyre megoldást jelenthet a takarónövényzet alkalmazása. Emellett, az ideális takarónövényzet fokozza a csapadékvíz beszivárgásának gyorsaságát. Nem mindegy azonban, hogyan alakítjuk ki a sorköztakarót, kerülni kell az angolperje és a takarmánylucerna alkalmazását.

Mely lehetőségek állnak rendelkezésünkre?

A hazai szőlőültetvények „zöldítése” során körültekintően kell eljárnunk, ugyanis többek között figyelmet kell fordítanunk az ültetvény korára, kondíciójára, a talajféleségre és a talaj vízellátottságára. Az alábbiakban áttekintjük az alkalmazható megoldásokat.

Természetes gyomflóra

Eredményessége attól függ, hogy korábban az ültetvény mennyire volt terhelt gyomnövényekkel, azok magjai milyen mértékben vannak jelen a talajban, s milyen az ültetvény környezetének növényflórája. Kedvező esetben kialakítható takarás a spontán megjelenő flórából, amennyiben például lándzsás útifű, cickafark, nyúlszapuka stb. jelenik meg. Kialakulhat azonban például tarackbúzás, siskanádas, parlagfüves állomány, amit mindenképp kerülni kell.

Időszakos takarónövényzet

Fiatalabb ültetvények esetén, illetve a sorköztakarással ismerkedő gazdák számára ajánlható ez a megoldás. Ilyen például egy bükköny-árpa kombináció, mely kis költséggel kialakítható, s május-június folyamán lekaszálható. Így vízfelvétele megszűnik, s a megmaradó tarló eredményesen fékezi meg az eróziót, egyben a csapadékvíz lejutása is jobban megvalósul. Hátránya, hogy minden évben el kell vetni, s az ültetvény természetvédelmi és esztétikai értékét aligha fokozza.

Fajgazdag sorköztakaró

Tudomásunk szerint Magyarországon először kevesebb, mint tíz éve kezdték el ezt a módszert vizsgálni majd alkalmazni, azonban, annál nagyobbnak mondható a térhódítása. A fajgazdag sorköztakaró vetésének számos előnye van, de az előnyök érvényesítéséhez fontos, hogy jól megválasztott összetevőkből álljon a magkeverék. Javasolt, hogy honos fajokat válasszunk olyan összeállításban, melyek jól illeszkednek a hazai szőlőültetvényeink élőhelyi sajátosságaihoz. Fontos, hogy a művelésben se okozzanak akadályt a sorköznövények, pl. jól hengerelhető állományt adjanak, s fajai ne nőjenek túlságosan magasra. A megfelelő sorköztakaró növényzettel növelhetjük az ültetvény biológiai sokféleségét, úgy, hogy egyben védjük a területet a víz és szél okozta erózióval szemben és életteret biztosítunk hasznos élő szervezetek (katicabogarak, ragadozó atkák stb.) számára is. Klonálisan jól terjedő fűféléket (pl. angolperje) nem alkalmazva, a fajgazdagság révén eltérő gyökeresedési típus és gyökeresedési mélység jellemzi a növényzetet, amely idővel természetszerű talajszerkezetet hoz létre. Mindezek mellett nem elhanyagolható a pillangósok nitrogénfixáló szerepe sem. Ezeket az állományokat évente egyszer, maghozás után – praktikusan szüret előtt – elegendő kaszálni, de azt is magas tarlóval tegyük, hogy nehogy „kiborotváljuk” az állományt. A nyár folyamán, ha a növényzet mégis túl magasra nőne, a talajra hengerelhető. Ezáltal az elvirágzás, maghozás megtörténik, egyben a növényzet fedést is biztosít a talajon.

Fajgazdag sorköztakaró-vizsgálatok Magyarországon

A fajgazdag sorköztakaró technológiát először 2011-ben az Ecowin projekt keretében kezdték vizsgálni Magyarországon. A létrehozott első keverék újdonságnak és lehetséges alternatívának számított, a szőlészeti és botanikai szakemberek pedig a témakör további kutatását-fejlesztését szorgalmazták. A fajgazdag technológiát vizsgálandó, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) és partnerintézményei 2012-től úgynevezett on-farm vizsgálatokba kezdtek. Az elmúlt évek során az ország hét borvidékének több mint húsz szőlészetében folytak kísérletek. Az eredményekről több hazai és nemzetközi szakcikkben, előadásban beszámoltunk, s a www.biokutatas.hu oldalon ingyenesen letölthető kiadványaink között megtalálhatók az elmúlt évek eredményeit összegző gyakorlati publikációink.

Mely fajok jöhetnek számításba a szőlősorközök takarásának kialakításában?

Fentebb említett, több évi vizsgálatunk eredményeképpen azt tapasztaltuk, hogy a következő évelő növényfajok voltak leginkább eredményesek, és maradtak fenn több éven keresztül: fehérhere, komlós lucerna, lándzsás útifű, szarvaskerep, tarka koronafürt, bükköny (1. kép). Mint a cikk korábbi részében említettük, fontos, hogy a gazdálkodó az ültetvényének ismeretében döntsön: számos, a szőlőben magát jól érző, és a technológiába beilleszthető faj jelenhet meg spontán, például cickafark, búzavirág, nyúlszapuka, melyek egy vetett állományt is hasznosan egészítenek ki. Illetve, a keveréket ezeken felül egyéni igények szerint is ki lehet alakítani. Sok esetben a facélia is megtalálható a keverékekben, virágzása során tetszetőssé téve az ültetvényt. Számolni kell azonban a magasságával (hengerelés szükséges), illetve, méheket-rovarokat vonzó hatásával.

A fajgazdag takarónövényzet vízfelhasználása

Sokakban jogosan merül fel a kérdés, vajon hogyan hat a takarónövényzet a szőlőültetvények vízháztartására? 2015-től Balatonfőkajáron és Dömsödön talajnedvesség-méréseket végeztünk 10-től 80 cm-es mélységig. Azt tapasztaltuk, hogy a takarónövényzettel borított humuszos homoktalajon (Dömsöd) a növényzet a talaj 20-70 cm-es rétegéből veszi fel a számára szükséges vizet, s ez sorköztakarásnál átlagosan kb. 15-25%-kal alacsonyabb talajnedvesség-szintet (v/v %) eredményezett, összehasonlítva a mechanikai műveléssel. 80 cm-en kiegyenlítődni látszott a nedvességtartalom, s ezek alapján a növényzetnek innentől kezdve nem volt kihatása a mélyebb talajrétegekre. Ez arra hívja fel a figyelmünket, hogy fiatal ültetvényekben legyünk óvatosak a takarónövényzet alkalmazással, azonban egy jó kondícióban levő, idősebb ültetvényben bátran alkalmazhatjuk, hiszen a tőkék gyökere már mélyebb talajrétegeket elér. Ha még csak barátkozunk a technológiával, vagy bizonytalanok vagyunk, okoz-e vízkonkurenciát, kezdhetünk váltott sorközi, tehát minden második sorba történő vetéssel.

Balatonfőkajáron lehetőségünk volt a fajgazdag technológiát angolperje borítású sorközökkel összehasonlítani. Itt azt tapasztaltuk, hogy az angolperje esetében minden mérési alkalomkor markánsan alacsonyabb volt a talaj nedvességtartalma. Az eredményt részben valószínűleg az angolperjés borítás vízigénye okozta, részben pedig a fű sűrű gyökérzete nem engedte le a lehulló csapadékvizet a talaj mélyebb rétegeibe. Egy füves sorközt kaszálással/mulcsozással tudunk csak kordában tartani. Az évi 2-3 kaszálás, majd a fű növekedése fokozott vízigénnyel jár. Mindeközben a talajba eső esetén is kevesebb víz tud bejutni, s feltörése (pl. trágyázás okán) és a sorközök elmunkálása jelentős energiabefektetést igényel; így nem ajánlható a sorközök takarására az angolperje.

1. kép Fajgazdag sorköztakaró a szőlőben

Fontos tehát különbséget tennünk a kerülendő „füvesítés” (angolperje vetés) és a szőlőben jól alkalmazható, fajgazdag takarónövényzet között.

 Vetés, ápolás

A takarónövényzet vetése lehet ősszel és tavasszal is. Tavaszi vetést választva, érdemes minél korábban vetnünk. Az elmúlt években gyakran tapasztalhattuk, hogy télből csapadékszegény kora nyárba váltott az időjárás, ez nem szerencsés a takarónövényzet keléséhez. Kedvezőbb, ha az őszi munkák, szüret után be tudjuk illeszteni a vetést a teendők közé. A vetéshez szépen elmunkált magágyat készítsünk, s a vetést végezhetjük aprómag vetésére alkalmas vetőgéppel, kisebb terület esetén kézzel. Ha az időjárás, talaj gyomosodása révén gyengén indul a kelés, és gyomosodni kezd a sorköz, kaszáljuk le magas tarlóval. Így a gyomnövények maghozását megfékezzük, de a kelő vetett magvakat nem károsítjuk. Ezzel általában elősegítjük a jó borítottság kialakulását. Azért is fontos a honos, évelő fajok alkalmazása, hogy eredményesen vegyék fel a versenyt a gyomfajokkal. Amennyiben a növényzet magassága indokolja, hengereljük le az állományt. Ez a henger bármi lehet, ami alkalmas arra, hogy a növényzetet a talajra simítsa, megroppantva a szárát, de még életben hagyva, hogy tudjon elvirágozni és magot hozni. Ősszel érdemes magas tarlós (10-15 cm) kaszálást végezni, hogy az évelők életben maradjanak, de egyben a lehengerelt, elszáradt részeket szétaprítsuk, s az ne füllessze be az állományt. A borításnak jó hatása van a talaj humusz- és tápanyagszintjére, a csapadékvíz leengedésére, de érdemes évente (vagy belátásunk szerint) minden második sorban késes lazítást végezni, mely tovább segíti a tápanyag-feltáródást, és a téli csapadék eredményesebb lejutását.

ÖMKi Élő Sorköz

Kutatási eredményeink és számos termelői konzultáció következményeképpen tavaly ősszel piacra került az ÖMKi Élő Sorköz magkeverék. Ezen összeállítás Magyarországon honos, évelő fajainak összeválogatásakor hatéves kutatási eredményeinkre támaszkodtunk. Törekedtünk arra, hogy a fajok magjainak mérete hasonló legyen, segítve az eredményes vetést, valamint, kizárólag évelő, a szőlősorközökben több évig fennmaradó fajokból állítottuk össze. További információt a www.biokutatas.hu oldalon, illetve, a magkeverek@biokutatas.hu címen érhetnek el.

Dr. Donkó Ádám, Dr. Drexler Dóra
Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet Közhasznú Nonprofit Kft., Budapest
Dr. Miglécz Tamás, Dr. Kelemen András, Dr. Török Péter, Dr. Tóthmérész Béla
DE Természettudományi és Technológiai Kar, Ökológiai Tanszék
Dr. Deák Balázs, Dr. Valkó Orsolya
MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoport, Debrecen
Dr. Zanathy Gábor †
BCE Kertészettudományi Kar, Szőlészeti és Borászati Intézet, Szőlészeti Tanszék
Dr. Zsigrai György
Tokaji Kutatóintézet Szőlészeti és Borászati Kutató Nonprofit Kft.