?A beszélgetést, ha megengeded, indítsuk a „kályhától”: Hogyan és mikor honosodott meg a termálvízre alapozott zöldséghajtatás Szentesen? A szentesi termálvizes fűtésre alapozott zöldségtermesztés kezdete az 1950-es 60-as évekre nyúlik vissza, amikor is kőolajat keresetek felénk. A próbafúrások során a szakemberek viszont nem „fekete aranyra”, hanem termálvízre bukkantak. Az egykori bolgárkertészetek hagyatékaként e térségben meghonosodott kertkultúra és a termálvíz hamar „egymásra találtak”, ugyanis beszélgetésünk helyszínén, Szentes külterületén, az 1960-as években 12 termálkutat fúrtak, a termálvízre alapozva pedig 20 hektár üvegházat építettek ki – életre hívva ezzel az akkori Árpád Szövetkezetet. Mindezt kicsit később 20 hektáron fóliasátrak termelésbe állítása is követte. 1984-ben, az Árpád Szövetkezetben a rendszerváltást megelőzve lezajlott egy előprivatizáció – révén a fóliasátras termesztéstechnológia a munkabér oldaláról már akkor túl költségesnek mutatkozott. A fóliasátrak így magántulajdonba kerültek. A háztáji gazdálkodásra alapozva létrejött az ún. Korai Zöldségtermesztési Rendszer (KZR), ami egyfajta integrációs szerepet – mai TÉSZ-eknek megfelelően – töltött be, összefogta a termesztést és az átvételt, valamint az értékesítést is. Összességében a múltban komoly hagyománya és tradíciója alakult ki a szentesi termálvizes zöldségtermesztésnek. ?Hogyan fonódott össze a Bakó család története a termálvízre alapozott paprikahajtatással? Szüleim kertészmérnök végzettségűek, édesapám sokáig kertészeti vezető volt az előbb már említett Korai Zöldségtermesztési Rendszer integrációjában, majd az előprivatizáció révén magántulajdonba került fóliasátrak közül az első megvásárlása teremtette meg a saját kertészeti vállalkozásunk alapjait. Ami minket, gyermekeiket illeti, bátyám Gödöllőn, jómagam pedig, Szarvason, a Tessedik Sámuel Főiskolán végeztem. Ezek után kézenfekvő volt, hogy a családi vállalkozásban vállaljunk mi is szerepet. ?Ezek szerint, minden adott volt, hogy eredményre vigyétek a vállalkozást! Tudatos fejlesztéssel a jövedelmezőbb paprikatermesztésért Bakó Dánielt, egy három generációs szentesi családi kertészeti vállalkozás legifjabb tagját arra kértük, hogy egy tradicionális hazai zöldség, a TV paprika termesztésén keresztül mutassa be a termálvízre, izolált talajnélküli termesztéstechnológiára, biológiai növényvédelemre alapozott növényházi zöldséghajtatásukat, az alkalmazott, előre mutató technikai és technológiai megoldásaikat, valamint ehhez kapcsolódóan a legújabb fejlesztéseiket. Bakó DánielInkább úgy fogalmaznék, biztosítva volt a megfelelő személyi háttér, tudás és az eltökéltség a tudatos technológiafejlesztéshez. Ugyan Szentes környékén az eredményes fóliasátras paprikahajtatás három alappillére elvileg rendelkezésre áll, azaz van termálvíz, elégséges a napfény is és még a munkaerőből sincsen hiány, azonban a 60-as, 70-es években létesített termesztőberendezések az idő múlásával elavultak, az elmúlt két évtizedben pedig a termálvízre alapozott zöldséghajtatásban nem történt olyan tudatos fejlesztés, mint a konkurens országokban – itt elsősorban Hollandiát, Spanyolországot, Lengyelországot lehet kiemelni. Mindez az ágazat szereplői számára nagy versenyhátrányt okozott, amit csak tetézett, hogy a közelmúltig a jogszabályi háttér sem igazán támogatta a termálvíz kertészeti hasznosítását. ?Vegyük sorba, a Bakó kertészeti vállalkozás életében mérföldköveknek tekinthető fejlesztéseket! Először a megfelelő termesztőfelület-nagyság elérése törekedtünk. Az évek során összesen 6 db 200 méter hosszú és 7,5-8 méter széles fóliasátrat vásároltunk meg az 1984ben az Árpád Szövetkezetből magántulajdonba kerültek közül, tudatosan törekedve arra, hogy ezek egy blokkban legyenek. A folyamatos vásárlásokat követően a fejlesztéseinket a termesztőberendezések újjáépítésével kezdtük, melynek során a fóliasátrak belmagasságát 3 méterről 4,4 méterre emeltük meg, 64 db szellőztető ablakot létesítettünk, a szellőztetést, párásítást automatizáltuk. Az utolsó, a hatodik fóliasátrunk átalakítása 2009-ben zajlott le. Nagy mérföldkövet jelentett, hogy 2005-től izolált talajnélküli termesztéstechnológiára tértünk át, azaz a paprikatermesztés kőzetgyapot termesztő táblákban folyik, a tömörített talaj pedig takarófóliával fedett. Minderre a talajfertőtlenítő szer hatóanyag-visszavonások „kényszerítettek” rá minket. Kijelenthetjük, nem bántuk meg e komoly technológiaváltást, ugyanis az izolált talajnélküli termesztés révén a kétirányú talajszennyezés és fertőzés megszűnt, a TV paprika hozama a 10-13 kg/m 2 -ről 20-25 kg/m 2 -re növekedett (január közepén palántálva, novemberig szedve); 95 %-ban extra és I. osztályú minőséget értünk el, valamint az öntözővíz hasznosításunk rendkívül hatékony – 1000 liter víz /m 2 /év – lett. Azonban tudni kell, hogy a talajnélküli termesztéstechnológia fenntartásához nagyon jó minőségű öntözővízre van szükségünk, ezért a hidrokarbonátos alföldi vizünkből egy fordított ozmózis elvén működő víztisztítóval vonjuk ki az oldott ásványi anyagokat. Az eredmény annyira jó, hogy az öntözővizünkhöz hozzá is kell még keverni 10 % kútvizet, mert veszélyes, hogy az „üres” víznek nulla a pufferoló hatása, így a kőzetgyapotban a pH instabil, túl gyorsan változik és nem követi a növények igényeit. A tiszta víz ára viszont, hogy nincs benne semmi, így mindent szervetlen ásványi műtrágyával, a növény számára könnyen felvehető formában kell pótolni. A paprika számára szükséges tápanyagot tápoldat formájában juttatjuk ki, előre meghatározott receptúrák alapján. A kijuttatott tápanyag mennyiségénél az optimumra törekszünk a besugárzáshoz igazodva. Mint már említettem, a számítógép vezérelte öntözőrendszer nagyon víztakarékos, gyakorlatilag milliliter/tő pontosságban szabályozható. A talajtakarás nem mellékes hozadéka, hogy a paprikahajtatásban fő ellenségnek számító, talajba petéző kaliforniai virágtripsz számára is egyfajta mechanikai gátat képez, továbbá megszünteti a gyomosodást is. 2005-től a növényvédelem terén a hasznos biológiai szervezetek átvették a főszerepet nálunk, ugyanis azóta a 4-8 hetes paprikaállományokba ragadozó életmódot folytató, tehát a kártevőket parazitáló poloskákat és atkákat telepítünk be. Folyamatos a növényvédelmi monitoring rendszer, a kártevők felvételezése. Kémiai készítményekhez csak akkor nyúlunk, ha azok felhasználása elkerülhetetlen, de első körben azokat mindig foltkezelésre törekedve juttatjuk ki. Párhuzamosan a talajnélküli termesztéssel a fóliasátrak termálvizes fűtésénél egy egyedi tömlős megoldást kezdtünk alkalmazni, melynek lényege, hogy egy vízzel töltött pvctömlőbe húztuk bele a fóliasátrainkon hosszában, két oldalon végig futó 2 db 40 mm-es átmérőjű kpecsöveket, amelyekben a közelmúlEgyedi megoldás a fóliasátrak termálvizes fűtésénél: vízzel töltött pvc-tömlőben futnak a kpe-csövek, amelyekben a termálvíz áramlik Lassan szedésre érett paprikaállomány a büszke tat megelőzően az Árpád Zrt.-től vásárolt termálvíz áramlott, átfolyó rendszerben. A vizes tömlő alkalmazásával jelentősen növelni tudtuk a hőleadó felületet, egyben folyamatosan melegen tartva a kőzetgyapot táblákat, amelyekre a – szintén kőzetgyapot alapú – palántanevelő kockát helyezzük rá. A paprika gyökérzete a fejlődése során teljesen átszövi ezt a kőzetgyapot táblát. A 2000-es évek közepén PB-gázra alapozott kiegészítő, optimalizációs fűtést is kialakítottunk. Minderre azért volt szükség, mert egyrészt nem egy közös légterű, hanem 6 különálló fóliasátor állt rendelkezésünkre, másrészt pedig az itt, 5 km 2 -en belül található 12 termálkút 70-100 °C-os élesvízét az Árpád Zrt. területén lévő üvegházak használták fel közvetlenül. A fóliasátrakhoz így már csak egy másodlagos, sokkal kisebb hőértékű (kb. 40-45 °C) és a rendszer fajlagos nagyságából adódóan viszonylag lassú áramlású termálvíz érkezett, ami nem biztosította a már korszerű, magas légterű növényházaink egyenletes kifűtést, összességében az egész éves termesztés lehetőségét. Ez a termálvíz mellett gázra alapozott rendszer jól és gazdaságosan működött egészen 2010-ig, amikor is két év leforgása alatt 360 ezer Ft-ra emelkedett az addig 180 ezer Ft-os tonnánkénti PB-gáz ára… ?Ezek szerint – ha egy szóviccet megengedsz nekem –, akkoriban elég gázos volt a helyzetetek! Hogyan találtatok ebből kiutat? Igen, jól látod, az addig gazdaságos gáz kiváltására sürgősen alternatív megoldást kellett találnunk, mivel a megélhetésünk forgott veszélyben. Szerencsénkre, még 2010ben a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségén, az AGRYA-n keresztül be tudtunk kapcsolódni a termálvíz felhasználást könnyítő intézkedések kommunikációjába a szakirányítás felé, ugyanis – mint már említettem –, akkoriban a jogszabályi, hatósági előírások, pl. a termálvíz kötelező visszasajtolása révén, nem igazán támogatták a termálvíz kertészeti célú hasznosítását. 2011-ben pedig 40 %-os önrészszel kiírásra került egy pályázat – 103/2011 – is, termálkút fúrására. Ennek feltételei között viszont nem szerepelt visszasajtoló kút létesítése – ami egyébként nálunk a talajszerkezeti adottságok miatt kivitelezhetetlen lett volna. Mindez elég nagy bátorságot adott ahhoz, hogy pályázzunk és ténylegesen elkezdjünk egy saját, már nem alacsony hőértékű termálvizet biztosító kút fúrásán gondolkodni. 2012 júliusában a termálvíz felhasználására vonatkozó törvény kedvezően módosult, a mezőgazdasági felhasználók számára eltörölték a lefűtött termálvíz kötelező visszasajtolását 2015-ig. Még ugyanebben a hónapban a 2011-es pályázatunk pedig kedvező elbírálásban részesült. ?Tehát egy újabb fejlesztésbe, és nem is akármilyenbe, egy saját termálkút fúrásába menekültetek? Igen, ami egy nagyon komoly erőpróba volt a család számára a maga 130 millió forintos beruházási igényével. A fúrási munkálatok 2012 novemberében fejeződtek be, a fúrófej 1450 méteres mélységben állt meg. Azóta, ha megnyitjuk a kútfejet, percenként 600 liter termálvíz jut a felszínre, melyet két, összesen 50 m 3 -es puffertároló tartályba töltünk. A már lefűtött termálvizet egy kiépített távvezetéken keresztül abba a mesterséges – 2005 óta egyébként Natura 2000 védelem alatt álló – termáltóba engedjük majd, amelybe a térségben lévő többi 12 kút is be van kötve. A termálvíz-felhasználásunkat egy számítógépes vezérlőrendszer szabályozza. A két szigetelt puffertárolót 80 %-ig töltjük termálvízzel. 60 és 80 %-os telítettség között a termálkút pozitív nyomása révén, természetes úton töltődnek a tároAz összesen 50 m 3 -es puffertároló tartályok A kútfej, ahonnan 600 liter termálvíz jut percenként a lók. Ha a tartályokban a termálvíz mennyisége 40 és 60 % közé csökken, egy felszíni centrálszivattyú is rásegít e folyamatra. A tárolókból a fóliasátrak felé vezetett termálvíz hőmérsékletét is automatikusan szabályozza a rendszer: –10 °C-os külső hőmérsékletnél 62 °C-os a termesztőberendezésekbe érkező termálvíz. A gép a külső hőmérséklet 5 °C-onkénti emelkedése mellett, 5 °C-kal csökkenti a fóliasátrakba vezetett termálvíz hőmérsékletét. Mindehhez elengedhetetlen, hogy a rendszer folyamatosan mérje a levegő hőmérsékletét, amint az emelkedik, a vezérlő egy visszakeverő szelep segítségével a lefűtött ágon visszatérő termálvízből ad hűtővizet a fóliasátrak felé menő ághoz. E visszakeverés révén egyrészt csökkenthető az élesvíz felhasználása, másrészt az elvezető ágon keresztül a jogszabályi előírásoknak megfelelően, stabilan 30 °C alatt tartható a termáltóba kiengedett víz hőmérséklete is. ?A saját termálkút bebiztosította a fűtési költségek féken tartását? Igen, mindenképpen. A gázzal való fűtés költsége kb. 3000 Ft/m 2 / év volt, melyhez még hozzá kell számolni az amúgy igen kedvező áron (300 Ft/m 2 /év) vett, de alacsony hőértékű korábbi termálvizet is. Ezzel szemben a saját, nagy hőértékű élesvízünk egy évre vetítve kb. 5-600 forintunkba kerül majd négyzetméterenként, a jelenlegi jogszabályokban rögzített bírságtételek miatt. A fajlagos fűtési költségek csökkenése mellett talán még fontosabb szempont, hogy így a rendelkezésre álló nagyobb fűtőérték révén a korábban megszokott januári kipalántázás helyett már október elején a termesztőberendezéseinkbe kikerülhetnek a paprikapalánták, és ahogy most pl. beszélgetésünk alatt, december legelején az állomány kinéz, december 10-15-e környékén már az első paprikák szedhetőek is. Mindez korábban elképzelhetetlen lett volna számunkra. ?Ez a korábbi kipalántázási lehetőség több bevételt is hoz a konyhára? Reményeink szerint igen, mert így nagyobb mennyiségű paprikát tudunk megtermelni az októbertől májusig tartó, ún. import időszakban, amikor nemcsak a paprika iránti kereslet, hanem az értékesítési ár is nagyobb. Ezzel szemben, megfelelő nagyságú fűtési energia nélkül csak januári, februári kiültetés lenne megvalósítható, viszont úgy nagyobb részt a „lecsó időszakban”, azaz a dömping idején, alacsony átvételi áron lehetne csak a paprikát értékesíteni. ?Az értékesítés terén bejáratott piacaitok vannak? A megtermelt paprikánkat kizárólagosan a DélKerTész TÉSZ-hez szállítjuk be. A TÉSZ nemcsak értékesíti a tagok által bevitt friss zöldségeket, hanem segít a termelők számára az inputanyagok és a biológiai növényvédelem előfinanszírozásában, valamint ez utóbbihoz növényvédelmi szaktanácsot is biztosít. ?A beszélgetés végéhez közeledve, nem állhatom meg megjegyezni, hozzátok jövet „vázszerkezetek erdejét láttam kinőni” a fóliasátrakkal szemközti területen. Csak nem egy újabb fejlesztésnek vagyok szemtanúja? Igen, ez egy újabb fejlesztésünk. Mivel az ágazatban a területalapú, közvetlen támogatás hiányában az egyetlen bevételi forrás az előállított produktumból, esetünkben a paprikából származik, továbbá a jelenlegi üzemméretünk kicsi ahhoz, hogy a termálkút létesítéséből eredő jelentős többletköltségeinket belátható időn belül kitermelje, egy új, 6000 m 2 -es fóliablokk kiépítésébe is belekezdtünk, melynek technológiai berendezkedése a fóliasátrakra vonatkozóan már elmondottakkal megegyező lesz, azzal a különbséggel, hogy a vápamagasságot 3,8-ra emeljük. Mindezt azért tesszük, hogy nagyobb légteret tudjunk a paprika számára biztosítani. Azt is hangsúlyozni kell, ahhoz, hogy ez a beruházás meg tudjon valósulni, olyan korrekt pénzügyi partner is kellett, mint a Szentesi Hitelszövetkezet, amely a termesztőberendezéseinket valós piaci értéken elfogadta hitelfedezetül. Köszönöm a beszélgetést! Kívánom, hogy a sok fejlesztés meghozza – jelen esetben, ha nem is a maga gyümölcsét –, de a paprikatermését mindenképpen! ?Kosztolányi Attila Az épülő új, 6000 m 2A GfK Hungária Háztartáspanelből származó adatai szerint a zöldség és gyümölcs a legnépszerűbb élelmiszerkategóriák közé tartozik hazánkban. A vásárlási információkból kiderül, hogy gyakorlatilag minden harmadik bevásárló kosárba kerül a két terménycsoport valamelyikéből. Az őszi és téli időszakban talán felértékelődő zöldségek vásárlásának havi eloszlása egyenletesebb, gyümölcsre legtöbbet júliusban és augusztusban költenek a fogyasztók. Az egészségtudatosságot növelni igyekvő, egészséges táplálkozást népszerűsítő kampányok ellenére a felnőtt magyar lakosság számára az egészség mint élelmiszervásárlási szempont egyelőre nem elsődleges. Saját bevallása szerint minden második honfitársunk azt eszi, ami a legjobban ízlik neki még akkor is, ha az nem igazán tesz jót az egészségének. Ennél lényegesen kevesebben vannak azok (kb. 33 százalék), akik normális ételeket esznek és úgy vélik, így a szervezetük automatikusan hozzájut a számára szükséges tápanyagokhoz. Tízből csak egy magyar felnőtt válogatja meg körültekintően azt, hogy mit eszik és táplálkozik kizárólag egészséges ételekkel. A GfK Hungária zöldség- és gyümölcsfogyasztást folyamatosan mérő panelének adatai szerint a legnépszerűbb ételek között megtalálható mindkét csoport, hiszen a válaszadók 97, illetve 95 százaléka állítja, hogy szívesen fogyaszt gyümölcsöt, illetve a zöldséget. Ráadásul az utóbbi időben egyre zárul az „olló” a két terménycsoport népszerűsége között, aminek különös jelentősége lehet az őszi-téli időszakban, amikor is a hangsúly inkább a zöldségeké. Százból 28 vásárlói kosárba kerül friss zöldség vagy gyümölcs, ugyanakkor a teljes kategória részesedése a napi fogyasztási cikk költésekből mintegy 10 százalékra tehető. A zöldség és gyümölcs vásárlások havi megoszlásából az látszik, hogy gyümölcsre a legtöbbet július-augusztusban költenek a fogyasztók. A zöldségvásárlás havi eloszlása ennél egyenletesebb, ám a szeptembertől novemberig tartó időszak részesedése, majd – a friss zöldségek megjelenésével – az április, május és júniusi hónapok részesedése a zöldségekre kiadott összegekből magasabb mint a gyümölcsökre fordított kiadásokból. Sajtóközlemények Sajtóközlemények 1. ábra Az egyes élelmiszerkategóriák mennyiségi részesedése a vásárlói kosarakból (az adatok százalékban kifejezve) Forrás: Háztartáspanel, GfK Hungária 2. ábra Zöldségre és gyümölcsre fordított kiadások havi megoszlása (az adatok százalékban kifejezve) Forrás: Háztartáspanel, GfK Hungária Közel minden harmadik vásárlói kosárba kerül friss zöldség vagy gyümölcsFriss áru, így zöldség és gyümölcs vásárlásakor a fogyasztóknak fontos a magyar eredet. A kérdésre, miszerint „Mennyire fontos Önnek vásárláskor a termék magyar eredete” ötös skálán, ahol 1=egyáltalán nem fontos, 5=nagyon fontos, gyümölcsök esetében a válaszok átlaga 3,4, zöldségek esetében pedig 3,6 értéket ért el. A termék hazai eredetére hasonlóan odafigyelnek a vásárlók a friss tőkehús, tojás és húskészítmény kategóriák esetében. A legtöbb – tízből jellemzően nyolc – háztartás által vásárolt zöldségek listáját a paprika, paradicsom, hagyma, répa és burgonya vezeti. Uborka és káposzta tízből hét háztartás kosarába kerül, az októberben külön kiskereskedelmi kampánnyal népszerűsített gombát viszont csak minden második háztartás vásárolja. Az egyes zöldségekből fogyasztott mennyiséget és a vásárlási gyakoriságot természetszerűleg nagyban befolyásolja azok elérhetősége az év során és eltarthatósága. A legtöbb burgonyából fogy – egy átlagos vásárló háztartásban egy évben mintegy 67 kilogrammnyi, ráadásul meglehetős gyakorisággal (egy évben mintegy 14 alkalommal) kerül a kosárba belőle. Ennél gyakrabban csak friss paprikát (19 alkalommal) és paradicsomot (15 alkalommal) visz haza egy vásárló háztartás. 3. ábra Az egyes zöldségfélékből egy év alatt egy háztartás által vásárolt mennyiség, 2012 (az adatok kg-ban kifejezve) Forrás: Háztartáspanel, GfK Hungária A GfK-ról A GfK a világ egyik legnagyobb piackutató vállalata, amely világszerte több mint 100 országban 13.000 szakértővel nap mint nap azon dolgozik, hogy megismerje és megértse az emberek gondolkodás- és életmódját, valamint vásárlási szokásait. Folyamatos innovációval, a legújabb technológiák és módszertanok alkalmazásával a GfK lehetőséget ad ügyfeleinek, hogy megismerjék a számukra legfontosabbakat: a vásárlókat. A GfK árbevétele 2012-ben elérte az 1,51 milliárd eurót. További információért látogasson el a www.gfk.hu címre. AGROFIL-SZMI Szaktanácsadó Mérnöki Iroda Kft. 9235 Püski, Petőfi S. u. 7. / 6630 Mindszent, Tóalj sor 13/a. tel.: 06 96/704 022 • 06 30/93 97 092 e-mail: lajosm@agrofil.hu, iroda@agrofil.hu www.agrofil.hu GOP-1.3.1-11/B-2012-0016 / Környezetkímélő és gazdaságos étkezési célú őszi búzatermesztés genetikai hátterének és N trágyázási összhangjának tisztázása forgatás nélküli talajművelés mellett, az Agro?l-SZMI Kft. tápanyag-utánpótlási rendszerének továbbfejlesztésére Iránytű a növénytáplálásban Talajmintavétel • Trágyzási tanácsadás • Trágyázási kísérletek • Talajvédelmi tervkészítés