„A szőlőperonoszpóra elleni védelem legújabb generációja” című rendezvényre invitálta a Corteva Agriscience a szőlőtermelőket, szaktanácsadókat és növényvédelmi szakembereket február 20-ára. Éppen a budapesti rendezvényen érkezett a hír, hogy a Zorvec™ Zelavin® Bria néven bejelentett gombaölőszer-csomagjuk megkapta a forgalmazási engedélyt Magyarországon.
Megnyitójában Borsos László ügyvezető elmondta, hogy a Dow, a DuPont és a Pioneer vállalatok mezőgazdasági részlegeinek egyesüléséből létrejött Corteva Agriscience™ cégcsoport fókusza a szántóföldi növénytermesztésre irányul, de a szőlőre szintén kiemelten figyelnek, már csak a belőle készülő bor fontossága miatt is…
Az élelmiszerlánc biztonságát befolyásoló tényezőket szem előtt tartva végzik termékfejlesztéseiket. A fő szempontok között szerepel az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása, a vízminőség, a talajminőség, a szermaradék-határértékek és az engedélyek betartása, valamint a rezisztencia kezelése. Kiemelte, hogy a rezisztencia kérdés kezelése csak a termelők és a gyártók együttműködése nyomán válhat hatékonnyá, ami magyar vonatkozásban kiemelten jó.
A cég palettáján korszakos hatóanyagok szerepelnek, amelyek közül a legújabb az oxathiapiprolin, a Zorvec™ active hatóanyaga. Mostanában kevés hatóanyagot fejlesztenek, engedélyeztetnek, inkább kivonások történnek. Nem tudhatjuk, mely szerek kerülnek a jövőben erre a sorsra, ezért jelentős az új hatásmechanizmussal rendelkező, a jelenkori környezeti, termelői és élelmiszeripari szempontoknak megfelelő hatóanyag engedélyezése az EU-ban.
Időjárási anomáliák, kiszámíthatatlan kórokozó helyzet
Mielőtt az új termék részletes bemutatása megtörtént volna, Rikk István marketingvezető, a rendezvény levezetője, felkérte Schmidt Ágnes növényvédelmi szakügyintézőt (Heves megyei Kormányhivatal), hogy a szőlő növényvédelmi aktualitásairól beszéljen. Természetesen az utóbbi időszak jellemző kórokozó helyzetéről, a jövő lehetséges veszélyeiről volt szó. Kiemelte a peronoszpóra (Plasmopara viticola), a feketerothadás (Guignardia bidwellii), az aranyszínű sárgaság fitoplazma (Grapevine flavescence dorée /FD/, tudományos nevén Candidatus Phytoplasma vitis) és a Xylella fastidiosa (Pierce’s disease, tudományos nevén X. fastidiosa subsp. fastidiosa) baktériumos fertőzés jelentőségét. Enyhe telünk miatt utalt arra, hogy a rügyekben telelő lisztharmat (Uncinula necator) –15 °C alatt pusztult volna el, s mivel ilyen kevés helyen fordult elő idén az országban van esély egy szőlőlisztharmatos évre.
A szőlőperonoszpórát 1880-ban Meggyesen (Sopron mellett) észlelték először hazánkban. Jókai Mór, aki az elsők között hívta fel a figyelmet a betegségre, ma már „régi szőlőveszedelemnek” nevezné ezt a 140 éve velünk élő „levélpenészt”. Jelentőségét egy 2019-ben készült képpel illusztrálta az előadó, amelyen a kezeletlen tőkéken 80-100%-ban beszáradt fürtök látszottak. Peronoszpóra járványok jellemzően azokban az években alakulnak ki, amikor a bőségesen és egyenletesen csapadékos őszt, telet és tavaszt szintén csapadékos nyárelő követi. A napi középhőmérséklet eléri a 10-12 °C-ot és az éjszakák huzamosan legalább 10 °C felettiek.
Sok függ attól is, hogy az előző évben mennyi fertőzött növényi maradvány került a talajra és ezeken kiszáradás következtében elpusztultak-e az áttelelő képletek. A tőkék betakarásával a „gondos gazda” nemcsak a növényt óvhatja az elfagyástól, de a kórokozó oospórák túlélését is biztosíthatja. Nehezíti a helyzetet, hogy a gombaképleteket a szél könnyedén tovaszállítja – ilyen szempontból az elhanyagolt ültetvények jelentenek nagy veszélyt (az Egri borvidéken 100 ha körül van a műveletlen szőlők területe!), de a szél szárnyán akár Olaszországból is kaphatunk spórákat. A betegség kialakulásának lappangási ideje a hőmérséklet emelkedésével egyre rövidül, tavaly július–augusztusban a levélzeten ez 3-4 napot jelentett. 2019-ben, a kötődés idején (június 16-26. közé esett Eger környékén) folyamatosan csapadékos volt az időjárás, a permetezésekre nem volt mód, óriási termésveszteséget könyveltek el a gazdák.
A tünetek erősségét a fajtaérzékenység is erősen befolyásolta. A biztonságos védekezéshez számos hatékony szerrel rendelkezünk, amelyeket jókor és jól kell alkalmazni. Kulcsfontosságú a megelőző védekezés, az intenzív növekedési szakaszban a növényvédő szerek hatástartama más értelmezést nyer. A jó esőállósággal rendelkező kontakt és a szisztemikus szerek kombinációjára van szükség.
Tavaly, a számára kedvező csapadékos időjárás miatt, a termelőknek a feketerothadás előfordulásával is számolniuk kellett. A bogyókat súlyosan károsító betegség kialakulását hosszabb, 3-4 hetes lappangási idő után észlelhetjük: A kémiai védekezésnél a fiatal hajtások megvédésére kell a hangsúlyt helyezni, 10 cm-es hajtáshossztól zsendülésig célszerű permetezni, rendelkezésre állnak hatékony szerek (ditianon, difenokonazol, miklobutanil, tebukonazol). A védekezés hatékonysága jelentősen javul, ha a metszés során a gyümölcsmúmiákat, kacsokat, beteg vesszőket eltávolítjuk a tőkéről és a talajba dolgozzuk.
A 2019 decemberében hatályba lépett új EU növényegészségügyi rendelet alapján a szőlő aranyszínű sárgaság az Unió területén előforduló zárlati károsítónak minősül (II. melléklet B rész). A dunántúli észlelések után 2019-ben a Hajós-Bajai borvidéken is diagnosztizálták jelenlétét. Ezt a szőlőre specializálódott betegséget fő vektora, az amerikai szőlőkabóca elleni védekezéssel lehet visszaszorítani. Mivel tünetei hasonlítanak egy másik, nem zárlati besorolású fitoplazma okozta tünetekhez, gyanú esetén laboratóriumi vizsgálat szükséges.
Kiemelt károsítónak minősül az EU-ban a Xylella fastidiosa baktérium, amelyet az indokol, hogy – különböző alfajait is figyelembe véve – óriási gazdanövénykörrel rendelkezik, számos xylemből táplálkozó rovar, főleg kabóca faj terjesztheti – köztük a nálunk is honos tajtékos kabóca – és sokszor tünetmentesen is megtalálható. Jelenleg a vegyszeres védekezéshez nem áll rendelkezésre megfelelő baktericid. A globális felmelegedés kedvez a melegigényes baktériumos betegség terjedésének.
Új hatóanyag, új hatáshely, új hatásmód
A most Magyarországon szőlőperonoszpóra ellen kínált új szerről más európai országokban már tapasztalatokkal rendelkeznek. Ezeket a tapasztalatokat Olivier Couery gombaölő szer portfólió menedzser osztotta meg a hallgatósággal. Az első engedélyezés a burgonyavésszel veszélyeztetett Írországban történt 2017-ben. Tavaly már 15 országban használták a Zorvec™ -et több, mint 1 millió ha burgonyában, 0,5 millió ha szőlőben és a zöldségfélékben (különösen a paradicsomban) is növekszik azoknak a száma, akik a szer mellett döntenek. A felhasználói visszajelzések igen jók: kiemelik a szer hatékonyságát, esőállóságát, hosszú hatástartamát, könnyű kijuttathatóságát.
A rezisztencia kialakulásának megakadályozása érdekében preventív céllal, szezononként legfeljebb két, más hatásmódú készítménnyel együttes alkalmazást javasolnak. A jövőben a kalászosokban, az őszi káposztarepcében és a napraforgóban Inatreq™ active néven, cukorrépában, különleges kultúrákban Adavelt™ active névvel tervezik a hatóanyag európai forgalmazását.
Bernard Straebler gombaölő szer fejlesztési menedzser összefoglalta a peronoszpóra elleni Zorvec™ Zelavin® új hatóanyagának tulajdonságait. Kiemelte, hogy egy „Oomycetes–specialistáról”, a peronoszpóra-félék és a fitoftóra ellen kifejlesztett szerről van szó. Hatását új módon a zsíranyagcserében, az oxyszterol-kötő fehérje (OSBP) antagonistájaként fejti ki. A szőlőperonoszpóra életciklusának több állomásán is hatékonyan gátolja a gomba fejlődését. Az áttelelő, leveleken fejlődő oospórák kedvező hőmérsékleti és nedvességi viszonyok közt makro-sporangiumokat képeznek, amelyekből a rajzóspórák (zoospórák) a levekre jutva a légcserenyílásokon keresztül jutnak a növénybe.
Megelőző, preventív hatása abban nyilvánul meg, hogy gátolja a zoospórák csíratömlő képzését, így az elsődleges fertőzés kialakulását. Gyógyító, kuratív hatását úgy fejti ki, hogy még a látható tünetek megjelenése előtt megállítja a micéliumok növekedését. A látható tünetek megjelenése után alkalmazva gátolja a spóraképződést, vagyis gátat szab a másodlagos fertőzéseknek. Az előadó kiemelte, hogy a Zorvec-et elsősorban megelőző módon ajánlott használni. A kórokozó életciklusára mért többszörös hatás rendkívül alacsony koncentrációval párosul: az EC50 érték, vagyis az a koncentráció, amikor a gomba populáció 50%-a elpusztul, csak 0,00001 ppm. Kiemelkedő a szer esőállósága is, amely azt jelzi, hogy a hatóanyag milyen gyorsan jut be a növényi szövetekbe; szőlő esetében ez az idő 20 perc a kezelést követően.
A levelekbe jutva a hatóanyag, az oxathiapiprolin nemcsak a szövetekbe behatoló, transzlamináris mozgást végez, hanem a xylemben csúcsirányú, akropetális mozgással jut tovább, így biztosítva a permetezett lombozat egységes lefedettségét és az esőállóságot. A kezelések utáni esők okozta újrapermetezések száma így csökkenhet, és kockázatos időjárásban szükséges azonnali beavatkozást igénylő esetekben is ki lehet ezt a tulajdonságot használni.
Az új szer beillesztése a szőlő növényvédelmi technológiájába
Az engedélyezett gombaölő szer csomagban 4 ha-ra elegendő Zorvec™ Zelavin® hatóanyag (0,8 l) és folpet (5 kg Flovine) található. Bor- és csemegeszőlőben egyaránt alkalmazható a szőlőperonoszpóra ellen virágzástól terméskötődésig. Légi kijuttatása nem engedélyezett és szaporítóanyag-előállításban sem ajánlott használata. Egy szezonban legfeljebb két kezelés lehet, 10-14 napos fordulóval (fertőzési nyomás esetén ez szűkíthető), majd más, kuratív hatású gombaölő szer használata javasolt a permetezési programban. A jövőben tervezik a hatóanyag gyári keverékekben történő forgalmazását is Európában.
Magyarországon 2013 óta folynak kísérletek az új fungiciddel – számolt be Schmidt Ágnes növényvédelmi szakügyintéző. A hét évből öt évben csak késői lombfertőzéssel jelentkezett a peronoszpóra, és két évben volt jelentős fürtkár. Az összehasonlító vizsgálatok azt mutatták, hogy a készítmény nemcsak a kezelt lombozatot, hanem a kezeletlen új hajtásnövekményt és a fejlődő fürtöket is hatásosan védi hosszú hatástartammal.
A rendezvény zárásaként Bálint Sándor területi képviselő összefoglalta a Corteva Agriscience növényvédelmi ajánlatát szőlőben. Hangsúlyozta, hogy az ajánlások csak sémát jelentenek: mindig az adott év várható időjárási, károsítói helyzetének megfelelően kell a kezeléseket megválasztani. Sosem feledhetjük, hogy a célunk a szőlő bőséges, finom termésének biztosítása. A hozzáállásban olyan kitartó és következetes elődökre támaszkodhatunk, mint azok a gazdák, akik a „Szőlő jövésnek könyve” lapjaira 1740 óta minden év április 24-én, Szent György napján lerajzoltatják a szőlő hajtás aznapi kinézetét.
Bruttó ár, mely tartalmazza az ÁFÁ-t és a szállítási költséget.
Az online fizetést a Barion Payment Zrt. biztosítja, MNB engedély száma:
H-EN-I-1064/2013
