Ha a csepegtetőcsöveket nem sikerül a művelési mélység alá (legalább 40 cm-re) helyezni a talajba, az rengeteg problémát okozhat a termesztőknek. A Busa Bt. újdonsága garantálja a sikert.
Látványos és informatív standdal jelentkezett az idei AGROmashEXPO-AgrárgépShow kiállításon (január 21–24.) a Busa Bt. A kecskeméti családi vállalkozás széles keresztmetszetét adta az általuk tervezett, gyártott és fejlesztett munkagépeknek, amelyek között több újdonság is szerepelt.
A különlegesnek és mindenképpen hiánypótlónak számító rágcsálóirtó-kijuttatót már a novemberi hannoveri Agritechnica kiállításon is megtekinthették az érdeklődők, sőt az eszköz már jó néhány magyarországi tesztet is sikerrel teljesített. A budapesti expóról szóló első összefoglaló cikkünkben az Agrofórum is bemutatta a Busa ültetvényekbe szánt gépeit, most pedig egy olyan speciális terméküket járjuk körbe, amelynek az öntözésfejlesztésben gondolkodók láthatják hasznát.
A művelési mélység alá
A csepegtetőcső-fektető, talajfelszín alatti öntözőrendszer tavaly készült el, mégpedig vevői igényre, ami nem ritka a Busa gépei esetében, hiszen a gyakorlati tapasztalatokra alapozva végzik a folyamatos fejlesztéseket. Az elvárás az volt, hogy a csepegtetőcsöveket 40 cm-re, vagyis a művelési mélység, a gyökérzóna alá fektessék, és ezáltal olyan területeken is lehetővé tegyék az öntözést, ahol korábban az elérhetetlen volt. Ezzel a megoldással minimalizálható az elpárolgás, és mivel a melegebb, szárazabb közeg szívja a nedvességet, ezért a 45-50 cm-es mélységben kijuttatott víz nagy része fölfelé, a gyökérzóna felé halad, vagyis hasznosítható lesz a növények számára.
„Nagy büszkeségünk ez a gép, amelynek működése hasonló a rágcsálóirtóéhoz, hiszen itt is felszín alatti járatokat kell kialakítani. Amit az egyetemen tanultam a tandemlazításról, annak itt most jó hasznát tudtam venni, kreatívan alkalmazva. Az eljárás lényege, hogy nem egy fogásban megyünk le a kívánt mélységbe, hanem kettőben. Így már ténylegesen elérhető a 45–50 cm-es mélység, amivel a jelenleg piacon lévő gépek többsége csak »alibizik«, a valóságban nem teljesítik ezt a követelményt”
– ecsetelte Horváth Bence fejlesztőmérnök. A csepegtetőcső-fektetőnek a budapesti expón az egykéses változatát állították ki, míg a négykéses verziója a közelmúltban a gyakorlatban is bizonyította használhatóságát. Egy teszt során előbb egy másik márkájú háromkéses gépet alkalmaztak, majd ezt váltotta le a Busa négykéses megoldása. Ez ugyanúgy 70 százalékra terhelte ki a traktort, mint a konkurens eszköz, ám a csövek kiásása során azt tapasztalták, hogy a háromkéses gép csupán 25–30 cm-re fektette azokat, míg a Busa esetében valóban 45–50 cm-es mélységbe kerültek.
A 4 művelőtagból álló gép tömege 3,5 tonna, vonóerőigénye 230 LE. Az első kés a tandemből 35 cm-es mélységben dolgozik, a második pedig 50 cm-en, vagyis utóbbi a két menet következtében nem kap extrém terhelést. A dobra csévélt cső hossza 500 méter, ennél nagyobbat nem célszerű kialakítani, hiszen így még kézzel könnyen mozgatható. A speciális gyorscserélő rendszer révén az új dob felhelyezése rendkívül egyszerű, a gép egy percen belül ismét munkakésszé válik. Az egy méteres osztással elhelyezett 4 késből álló gépváltozat egy normál műszak (8 óra) alatt legalább 10 hektáron képes lefektetni a csöveket, ez nagyjából háromszorosa az eddig szokásosnak.
Árokásó telepítési munkákhoz
A Busa tervei szerint hamarosan hatékonyabb árokásót is készítenek telepítési munkákhoz. Most egy exkavátorral 500 métert lehet egy nap alatt kiásni, míg az árokmaró – igen költségesen – csupán 0,2 km/h munkasebességre képes. A kecskemétiek tervezett újdonsága 3-4 km/h-s tempóval dolgozik majd, a nagyobb területteljesítmény pedig olcsóbbá, többek számára elérhetővé teszi ezt a megoldást, az árokásó luxustermékből hétköznapi eszközzé válhat.
Így dolgozik a 4 késes csepegtetőcső-fektető:
