Növénytermesztés
Fizetett tartalom

Lehetőségek a kukorica termesztéstechnológiájának megújítására

Agrofórum Online

Hatalmas változások következtek be a hazai szántóföldi növénytermesztésben az elmúlt 34 évben, melyek alapvetően megrendítették ennek a relatíve megfelelő jövedelemtermelő ágazatnak a helyzetét.

A korábbi évek, évtizedek meglehetősen lassú, fokozatos technológiafejlesztése már nem elegendő a növénytermesztési ágazatok versenyképességének fenntartásához, esetleges növeléséhez. Újfajta gondolkodásra, agrotechnikai megoldásokra van szükség már a jelenben is, ha pozícióinkat a hazai és külföldi piacokon meg kívánjuk tartani, sőt még inkább, ha expanziót kívánunk elérni.

Különösen a figyelem középpontjába kerültek a tavaszi vetésű, őszi betakarítású kapásnövények (elsősorban a kukorica és napraforgó), amelyek meghatározó súllyal szerepelnek a hazai szántóföldi növénytermesztés szerkezetében.

Ennek egyik meghatározó okát a klímaváltozás hatásainak hatványozott mértékű érvényesülése jelentette az idei és az elmúlt években. Ennek következtében a kukorica vetésterülete látványosan csökkent az elmúlt időszakban. Míg korábban a szemes kukoricát 1 millió hektáron, vagy azt meghaladó területen termesztették, addig a kukorica vetésterülete az elmúlt 23 évben 800 ezer ha-ra csökkent.

Termésingadozás

Ugyanakkor a jelentős termésingadozás az elmúlt másfél évtizednek a legfontosabb jellemzője. Periódustól függően ez az évenkénti termésingadozás 2,5–5,0 t/ha között változott, amely egyértelműen a kedvezőtlen időjárás hatásának tudható be.

Miközben hazánkban a kukorica vetésterülete jelentősen visszaesett, addig a világban – a nagy vetésterületű növények közül – a kukoricáé növekedett a legdinamikusabban (1970-ben 113,1 millió ha, 2022-ben pedig 203,5 millió ha).

A kukoricatermesztésünk agronómiai és ökonómiai versenyképességének növelése érdekében jelentős mértékben változtatnunk kell az eddig alkalmazott termesztéstechnológián, alkalmazkodva a megváltozott környezeti feltételekhez (elsősorban a klímaváltozás negatív hatásaihoz), illetve alkalmazva azokat az agrotechnikai elemeket (precíziós technológia, levéltrágyák, növekedésszabályozók, bioaktív anyagok stb.), amelyek már rendelkezésünkre állnak.

Szakmai körökben folyamatosan felvetődik az a kérdés, hogy a kukoricának mint C4 fotoszintetizáló növénynek mennyi a genetikai terméspotenciálja és meddig érdemes, illetve meddig lehetséges ennek a genetikai potenciálnak a kihasználása a hazai ökológiai és technológiai feltételek mellett.

Jelenleg az országos termésátlagot (évek átlagában 7,0 t/ha) mind a gyakorlatban, üzemekben realizált kiemelkedő szintű termése (18,0 t/ha), mind a kisparcellás kísérletek rekordtermése (22,0 t/ha) lényegesen (2,53-szorosan) meghaladja, nem beszélve az USA-ban elért maximális terméshez (41 t/ha) viszonyítva.

Korszerű kutatások 40 éves alapokon

A környezeti, genetikai és agrotechnikai tényezők hatását a gyakorlat számára leginkább adaptálható módon tartamkísérletekben modellezhetjük. Debrecentől 15 km-re található Látóképi Kísérleti Telepen 1983-ban kiváló mészlepedékes csernozjom talajon állítottunk be tartamkísérletet.

Ennek irányítása az 1983-2003. években dr. Ruzsányi László egyetemi tanár, majd 2003-tól napjainkig dr. Pepó Péter egyetemi tanár vezetésével történt, illetve jelenleg is folyik. A tartamkísérlet több, mint 40 éves fennállása óta több százezer kísérleti adattal rendelkezünk, amelyek feldolgozása, értékelése soksok hasznos, a gyakorlatban is alkalmazható kutatási eredményt adott.

A tartamkísérlet lényegét jelentő alapkezelések (vetésváltás, trágyázás, öntözés) stabilan megmaradtak egy tényező kivételével (a talajművelésnek /szántás lazítás/ nem volt kimutatható hatása). Az alapokat meghagyva ugyanakkor mindig olyan technológiai modelleket alkalmaztunk, amelyek valós elméleti-gyakorlati kérdésekre keresik a válaszokat.

Ilyen kísérletsorozatot kezdtünk el a 2024. évben, melynek lényegét egyrészt az jelenti, hogyan tudunk hatékonyan alkalmazkodni a klímaváltozás negatív hatásaihoz, másrészt az, hogyan tudjuk agrotechnikai beavatkozásokkal az adott hibrid genetikai potenciálját a lehető legnagyobb mértékben realizálni.

Ennek a kísérletsorozatnak az első éves eredményeit jelentik a 2024. évi kísérletek, amelyek nagyon sok és érdekes eredményt adtak. Ezek az egyéves eredmények tájékoztató jellegűek, annál is inkább, mert ezeket az eredményeket rendkívül jó víz- és tápanyag-gazdálkodású csernozjom talajon értük el.

Dr. Pepó Péter

Debreceni Egyetem, MÉK, Növénytudományi Intézet

Dr. Vad Attila, Török Tamás

Debreceni Egyetem, AKIT

A cikk teljes terjedelmében az Agrofórum 2024. novemberi Extra számában olvasható.

KATTINTSON!

Hyvido Neo- vírusrezisztens hibrid árpák a Syngenta-tól

2025. július 3. 13:10

A gabonákat támadó vírusok esetében az enyhe telek is közrejátszanak abban, hogy növekszik a vírusnyomás az őszi árpa állományokban.

Csavarja fel a gabonatermelés hatékonyságát hibridekkel!

2025. július 2. 14:10

Termésstabilitás és precíziós technológia: a nyerő páros.

A repce nem tűnik el, csupán alkalmazkodik

2025. július 1. 18:10

Az utóbbi években az európai repcetermesztés komoly kihívásokkal szembesült. A megoldás a hatékony nemesítésben és technológiában van.

Levéltetű: nem csak a búza problémája + videó

2025. július 1. 16:10

A levéltetű nem kizárólag a búza esetében okozhat problémát - szinte az összes zöldellő gabonánkat érintheti. De miért nem feltétlenül érdemes védekezni ellene? Videónkból kiderül.

Vaddisznó a kukoricásban: hogyan védhető meg a termény?

2024. augusztus 8. 13:10

A kukoricásban a vaddisznók tartósan megtelepedhetnek, és akár jelentős károkat okoznak. Módszerek a távol tartásukra a megelőzéstől a vadászatig.

Ne engedjük, hogy a molykártevők veszélyeztessék a kukoricatermés minőségét!

2023. július 1. 07:41

A kukoricamoly (Ostrinia nubilalis) elleni védekezés hamarosan aktuálissá válik, hiszen az első nemzedék rajzása már elkezdődött.

Azonnal el kell adni a kukoricát, ha egy kis nyereség realizálható rajta – javasolja a GOSZ elnöke

2023. szeptember 6. 09:10

Az elmúlt évek kényelmes keresleti piacából Magyarországon kínálati piac lett, érdemes tehát naponta követni az árakat. Ha pedig olyan a helyzet, hogy egy kis nyereség realizálható a kukoricán, akkor érdemes elgondolkodni az értékesítésen – javasolja a termelőknek Petőházi Tamás.

Bedöntötte a kukorica piacát Trump vámterve

2024. november 27. 07:40

Európában a malmi búza és a takarmánybúza kurzusa is pluszban zárt, de a kukorica és a repce olcsóbb lett.