Imádkozó sáskafajok hasznosak, vagy irtani kell azokat? Újabban elterjedt a közösségi médiában, hogy az új, betelepedő idegenhonos imádkozó sáskafaj káros a hazai rovar- és állatvilágra, ezért irtani javasolják. Van-e ezzel kapcsolatban reális, megalapozott állásfoglalás?
Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus
Kedves Kérdező!
Hivatalos, tudományosan elfogadott állásfoglalásról nem tudok, inkább csak szélsőséges véleményekről „elfogult zöld”, foteltudósok állásfoglalásáról.
Alapvetően az a gond, hogy kevés objektív adat áll rendelkezésre a hazánkban előforduló imádkozó sáskafajok számáról, előfordulásáról. Felmérésük – rejtőzködő életmódjuk miatt – nehézkes, nincs rá személyzet, a fajok azonosítását laikusok nem biztos, hogy hitelesen képesek megtenni.
Hazánkban az őshonos európai imádkozó sáska (Mantis religiosa) 4-7 cm-es kifejlett egyedei barna és zöld színben egyaránt előfordulnak. Évente 1 nemzedéke fejlődik, kemény burkolatú petecsomókkal telel a szabadban. A tavasszal kikelő lárvák fokozatos vedléssel nyár végére érik el ivarérettségüket. Napos, száraz réteken, füves területeken találják meg életterüket és táplálékukat: predátorok, különböző méretű rovarokkal táplálkoznak. Kiváló, türelmes vadászok, hosszú ideig mozdulatlanul várják a kiszemelt áldozatukat, ugrani és repülni is képesek. Házikertekbe bekerülve lágyszárú növényeken a talajszinthez közel szoktak meghúzódni.
Az utóbbi 2-3 évben terjedő óriás ázsiai imádkozó sáska (Hierodula tenuidentata) már a szomszédos országokban is jelen van, betelepedése onnan is folyamatos. Az ázsiai sáska 7-9 cm-t is meghaladó méretűre nő meg, évente 1 nemzedéke fejlődik, szintén petecsomókkal telel át, melyeket fák ágaira, épületek falára, kerti műtárgyakra egyaránt ráragaszt. Agresszív terjedését segíti, hogy petecsomóiban több utódot helyez el, mint a hazai faj, és erre a fajra a kisebb arányú kannibalizmus jellemző. Ez is magyarázza szaporulati arányának erősödését. Ázsiai imádkozó sáska fás növényeken él, annak koronáján, ami földről történő észlelését nehezíti. A két imádkozó sáska élettere tehát eltérő.
Mit esznek az imádkozó sáskák?
Mindkét imádkozó sáskafaj imágója fogyasztja az egyenesszárnyúakat (szöcskék, sáskák, tücskök), kétszárnyúakat (legyek, szúnyogok), hártyásszárnyúakat (méhek, darazsak és poszméhek), lepkéket (nappali és éjszakai pillangók, hernyók), poloskákat (kertekben a zöld vándorpoloska, a márványos poloska).
A fejlődésben lévő lárváik a levéltetveket, muslicákat és rovarpetéket gyérítik.
Az ázsiai imádkozó sáska, mivel nagy testű, viszonylag nagyobb méretű állatokat is képes elragadni: akár kisebb testű gyíkokról vagy kis testű békákról is lehet szó. Ezek azonban egyedi esetek.
Imádkozó sáska ellenségei
Az imádkozó sáskák ellenségei, predátorai, melyek gyérítik állományukat: madarak (sárgarigó, kuvik), denevérek, hüllők és kétéltűek (gyíkok, kígyók), pókok. Egyik hiteles felmérésben a legfőbb ragadozónak a házi macska (Felis catus) bizonyult, amely a feljegyzett zsákmányolási esetek 45 százalékát okozta. A legfőbb rovarragadozóiknak a lódarazsak mutatkoztak.
Az ázsiai faj számára városi, elővárosi beépített környezet ideális, mivel ott a mikroklíma melegebb, a vegetációs időszak meghosszabbodik. A kitelepített rovarszállók is befolyásolják jelenlétüket, vonzzák, és bőséges élelemmel látják el azokat. Az ázsiai faj nőstényeit a hazai faj hímjei vonzzák, és képesek megtermékenyíteni.
A természet törvényei, összefüggései gyakran rejtettek. A hasznos és káros fogalom nézőpont kérdése. Jelenlegi ismeretek alapján egyértelműen nem lehet kijelenteni, hogy az ázsiai imádkozó sáska káros lenne a hazai faunára. Törekedni kell minél alaposabban megismerni életmódjukat a megalapozott véleményalkotáshoz!
Kiemelt kép: Pixabay
Szereti az Agrofórum cikkeit? Állítsa be, hogy gyakrabban jelenjenek meg a Google keresőben!
