Csíranövények lakásban neveléséhez milyen felszerelés szükséges, hogyan történik, milyen magok alkalmasak csíráztatásra?
Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus
Kedves Kérdező!
Csíranövények lakásban termesztésével értékes vitamin forrást állítunk elő, hasznos és kellemes időtöltés. A csíranövények emberi szervezetre gyakorolt jótékony hatását az emberiség régóta ismeri, bár feledésbe merült, az utóbbi években viszont reneszánszát éli. Elsősorban téli időszakban csíráztatnak, bár egész évben folytatható nevelésük. A magvak igen gazdagok tápanyagban, a kikelő csíranövények ezekből táplálkoznak, míg gyökérzetük és levelük ki nem fejlődik. A magok bőségesen tartalmaznak ásványi anyagokat, vitaminokat, enzimeket, illóolajokat.
Vízzel érintkezve megduzzadnak, gyakran eredeti méretük többszörösére, a nyugalomban lévő enzimek aktivizálódnak, és beindul a csírázás biológiai folyamata. A magban lévő gyököcske felrepeszti a maghéját és kibújik a gyökérkezdemény, ezután a rügyecske is megjelenik a mag ellentétes oldalán, ebből fejlődnek a levelek. A csírázást a hőmérséklet és a víz szabályozza, a különböző növény fajok magjai eltérő hőmérsékletet igényelnek, általában a szobai 18-21 C fokos hőmérséklet megfelelő. A levélkezdemények megjelenésével már fény, világosság is szükséges a csírák anyagcseréjéhez, a közvetlen napfényt azonban kerülni kell.
Csíráztatás folytatható csíráztató edényben, erre a célra fejlesztett, egymásra helyezhető, több részből álló, átlátszó, perforált lapos edényekben. Jellemző rájuk, hogy jó a helykihasználásuk, megtartják a nedvességet, a felesleges vizet átengedik, kívülről is láthatóak a növénykék, a változások, valamint kezelésük egyszerű. De csíráztatni lehet bármilyen tálon, befőttes üvegekben is, gondozásuk ezekben több figyelmet igényel.
Csíráztatni csak vegyszermentes, kémiai anyaggal nem kezelt, csávázástól mentes magot szabad. A csírázás sikere a mag életerejétől, csírázási erélyétől függ elsősorban. Öreg, régi maggal nem lesz sikerünk. Csak ép, egészséges, a fajtára jellemző nagyságú, színű magot csíráztassunk, a törött, penészes, elszínesedett, apró, csenevész magokat válogassuk ki, távolítsuk el belőle.
Csíráztatás alatt a magokat naponta öblítsük át szobahőmérsékletű vízzel, csepegtetés után helyezzük a helyére. A csíráztató tálban folyamatos a nedvesség, pára, míg a nyitott tálban tartott magokat naponta 1-2 alkalommal érdemes benedvesíteni a kiszáradás ellen. A csírákat ne helyezzük földbe, mert a teljes csíranövényeket elfogyasztjuk. A csíráztatás időtartamát a helyiség hőmérséklete is befolyásolja: magasabb hőmérsékleten gyorsabb a folyamat, hamarabb kifejlődnek a csírák a kívánt méretre. Szendvicsre nyers állapotban történő felhasználásukra általában 5-8 nap nevelési idő elegendő. A gyorsan kifejlődött és felesleges csírát hűtőszekrényben – néhány napig – tárolhatjuk zárt edényben károsodás nélkül.
A leggyakoribb csíranövényként hasznosítható magvak: gabonafélék (búza, rozs, zab, rizs, kukorica, köles), hüvelyes növények (lencse, zöldborsó, bab, csicseriborsó, szója, mungóbab, lucerna), olajos magvak (len, szezám, tök, napraforgó), zöldségfélék (hagyma, káposztafélék, hajdina, fehérmustár, retek, vizitorma). A legtöbb csírát nyersen lehet fogyasztani, kivéve a szójababot, csicseriborsót és a zöldborsót. Utóbbiak olyan hőérzékeny enzimeket tartalmaznak, melyek emésztés során más enzimek munkáját gátolják. Csíranövényekkel főtt vagy sütéssel készült ételeinket is gazdagíthatjuk.
Hasonló módon nevelhetők a mikro-zöldek a lakásban, ezeket már talajba vetik, és megvárják több leveles hajtásuk fejlődését. Felhasználásukkor a zöld részt vágják le róluk, azt fogyasztják.