Kertemben rengeteg bodobács jelent meg. Károsítják e a növényeimet? Mit lehet tudni róluk?
Aki válaszol:
Csorba Virág kertészmérnök, növényorvos
Kedves Kérdező!
A verőköltő bodobács (Pyrrhocoris apterus) több néven (pl. csonkaszárnyú bodobács, suszterbogár, Boda bácsi, Böde bácsi) ismert rovarfaj. Európában és hazánkban is elterjedt, feltűnő vörös színéről és jellegzetes, egy-egy fekete kör alakú foltos mintázatáról mindenki által könnyen felismerhető poloskafaj. A bodobács potroha fekete, széle pedig vörös színű, akárcsak az előhát. Feje, valamint alsó oldala is fekete, imágóik testhossza kb. 1 cm nagyságú. A faj sajátossága, hogy szárnyaik fejlettsége egyedenként különböző, nem csak mintázatuk, hanem méretük, formájuk is eltérő. A többi poloskától eltérően nem árasztanak kellemetlen szagokat, illetve nem csípnek.
A legtöbbször csoportokban állva találkozhatunk velük, általában 10 körüli, de nem ritka a több, akár 100 db egyedből álló csoportuk sem. Gyakran megtalálhatók a hársfákon, azok főként napsütötte oldalán. Melegkedvelők, ezáltal előfordulásuk a magasabb hegyvidékeket kivéve mindenütt rendkívül közönséges. Laboratóriumi körülmények között is rendszeresen nevelik, hiszen jól tanulmányozható, könnyen szaporítható rovar, melyet elsősorban biológiai tanulmányokhoz használnak fel.
Párosodásuk tavasszal, megjelenésük után nem sokkal, április-májusban következik be, ekkor többször találkozunk párzás közben összetapadt egyedeikkel is. Világos, fehéres-sárgás színű tojásaikat a nőstények kéregrepedésekbe, avarba rakják. A tojások fejlődése általában 10-14 napig tart, de hűvös időjárás esetében a 24 napos fejlődés sem ritka. E poloskafajnak 5 lárva stádiuma van. A különböző stádiumok, az eltérő mintázatuk, eltérő színezetük és méretük alapján különbözethetők meg. Adott évben kifejlődött egyedei már nem párosodnak, hanem a nappalok rövidülésének és a hőmérséklet csökkenésének hatására diapauzába vonulnak. A nyugalmi állapotot a talajban töltik, késő ősztől egészen tavaszig.
A verőköltő bodobácsok a kertünkben található növényeken károkat nem okoznak, ezért az ellenük való védekezés nem indokolt. Táplálékuk elsődleges forrása a hársfák magja, de a mályvafélék magján is megél. Ezen növények hiányában, szükség esetén más fajokkal is táplálkozhat pl. akác, ibolyafélék, de alkalom adtán elhullott rovarok lárváit is megeszik.
