Aki válaszol:
Dr. Mikulás József, címzetes főiskolai tanár, növényorvos, a mg.-i tudományok kandidátusa

A paprika levélfonákon ázsiai márványpoloska lárvái és tojáshéjai láthatók. Szerencsés, hogy észrevette, mert a poloskák ellen a fiatal fejlődési állapotban lévő egyedekkel szemben lehet hatásosan védekezni. Európában Svájcban hajtatott paprikában jegyezték fel az ázsiai márványospoloska számlájára írható gazdasági kárt.

Az ázsiai márványospoloska jelenleg Európában az egyetlen ismert idegenhonos növényevő címerespoloska-faj. Kelet-Ázsiából hurcolták be Amerikába és Európába. Európában a 2000-es évek elején kezdett terjeszkedni. Első példánya Zürichből (Svájc), 2004-ből ismert. Bár a faj jó repülő, akár 100 km-nél messzebbre is repülhet, nagyobb távolságokra történő eljutásában döntő szerep azonban az emberi közvetítéssel történő véletlenszerű széthurcolásnak jut. Hazánkból 2013 őszén kerültek elő első egyedei a Budapesttől délre fekvő Ócsáról.

A kifejlett poloska 12–17 mm hosszú. A hátoldal alapszíne szürkésbarna, néhol vöröses árnyalatokkal, szabálytalan és helyenként összefolyó fekete pontozottsággal, melynek következtében az imágó „márványos” hatást kelt, ez alapján kapta nevét is. A tömeges tojásrakás június végén van. Az év folyamán a megtermékenyített nőstények által lerakott tojásokból az új nemzedék imágói augusztus második felére, zömmel szeptemberre fejlődtek ki, de a folyamat elhúzódhat egészen novemberig. Természetes körülmények között (15–20°C között az ingadozó napi átlaghőmérsékletek esetén) egy nemzedék kifejlődéséhez kb. 2–4,5 hónapra van szükség. Imágóként megfelelően védett helyen nálunk is képes áttelelni. Az ázsiai márványospoloska polifág faj. Táplálkozását eddig több, mint 100 különböző növényfajon figyelték meg, melyek között számos, gazdaságilag jelentős termesztett növény (pl. gyümölcs- és zöldségfélék, szántóföldi kultúrák, dísznövények) is szerepelnek.

Poloskák a legkülönfélébb, föld feletti növényi részeken, gyakran a termésen szívogatnak, melynek következtében például különböző külső és belső elszíneződések (kifakulás, barnulás), állagváltozás és deformációk alakulhatnak ki.  A minőségi veszteség mellett a nem megfelelő kötődés (korai kártétel esetén) miatti mennyiségi veszteséggel is számolni lehet. A poloska további gondot okozhat azzal, hogy egyedei tömegesen húzódhatnak be zárt terekbe (pl. lakásokba) telelni, és így több okból is igen kellemetlen „lakótársakká” válhatnak.

Az ázsiai márványospoloska esetében nagy hangsúlyt kell fektetni a megelőzésre, illetve a korai észlelésre. A terjedése és véletlenszerű terjesztési módok miatt fontos az észlelési információk széles körű megosztása, az ázsiai márványospoloska okozta veszélyek megismertetése mind a növénytermesztők, mind a városi lakosság körében is. Az ázsiai márványospoloskának őshazájában és az USA-ban is számos természetes ellensége ismert. A szamurájdarázs már Európában is jelen van. Ezek az állatok úgynevezett tojásparazitoidok, a darázs a tojását a poloska tojásába teszi bele, a lárva pedig a poloska embrióját fogyasztja el. A fertőzött tojást könnyű felismerni mert elfeketedik.