Mi károsítja a vérszilvát?

Mi károsítja a vérszilvát?

Agrofórum Online

Utcai járdánkon élő vérszilvafák törzsén furcsa jelenséget vettem észre. Barna morzsalékos csomók lógnak ki a kéregből és közelükben mézgakiválások is vannak. Meg lehet állapítani a leírás alapján, hogy mik azok?

Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus

Kedves Kérdező!

Elég pontos leírást adott ahhoz, hogy meghatározható legyen a probléma. Elsőnek megjegyzem azt az alapvetést, hogy botanikailag rokonságban álló növények kártevői, kórokozói általában azonosak. A gyümölcsfákról ismert károsítók a velük közeli rokonságban álló díszfákon is előfordulnak, azokat is fertőzik. Ismert, hogy a csonthéjas gyümölcsfák (cseresznye, kajszibarack, meggy, szilva stb.) törzsében élő kéregmoly (Enarmonia formosana) a fák legyengülését, és általában a fák pusztulását tudják okozni. Ez a kártevő a vérszilvafákat és a díszcseresznyéket, valamint a tűztövist, berkenyét, korallberkenyét és babérmeggyet is megfertőzheti. A kérdéses fáin a kéregmoly károsít.

A kártevő hazánkban 2 nemzedéket nevel ki, lárva alakban telel a kéreg alatt, ott rágással járatokat készít, táplálkozása következménye az apró szálakkal összefogott, henger formájú anyagcsere terméke, melyek kilógnak, kiemelkednek a kéregből. Élőhelyén fejlődnek ki a bábjai is, azokból repülnek ki a 6-8 mm es tarkán barna, narancssárga mintázatú lepkék. Éjszaka aktívak, ezért nappal nem figyelhetők meg. Lepkék a kéregre rakják petéiket, melyekből 1-2 hetes fejlődés után kikelő lárvák –rövid ideig – a fakérgen mozognak, majd a kéreg repedésein bemásznak. Az eső lepke nemzedék elhúzódó rajzása május-júniusra, a másodiké július-augusztusra várható. A lepkék a fatörzs alsó részén telepednek meg először, majd felfelé haladnak, és az alsó vázágakra is kiterjed jelenlétük. Rágásuk kezdetben a kéreg alatti szövetekre, később a faszövetre is kiterjed. Roncsolja a fa vízszállító-edény hálózatát, ezzel okozza a fa legyengülését. Minden faszövetben élő rovar testén patogén gombákat is terjeszt, másodlagosan megfertőzi a belső szöveteket. Tevékenységüket a kérgen kiváló mézgaváladék is jelzi.

Lepkék jelenlétét a kéregmolyra érzékeny szexferomon csapdákkal lehet ellenőrizni, a csúcsrajzást követő 7-10 nap múlva érdemes kezelni a fák törzsét a tömeges lárvakelés idején, amikor még nem rágták be magukat a kéreg alá. A csapdát a fatörzs közelébe kell kihelyezni, ahol a fertőzési gócpontok láthatók. Kímélő kezelés az olajtartalmú lemosó szerekkel, csak a fatörzsre, annak kérgére alkalmazott lemosó, áztató permetezés. Ez ecseteléssel is kivitelezhető. A házi kertekben engedélyezett kontakt hatású cipermetrin, deltametrin hatóanyagú fatörzskezelések is a kelő lárvák ellen hatásosak. Jól időzítve, a kérgen mozgó lárvák ellen a Bacillus thuringiensis hatóanyagú rovarölő szer is alkalmazható. Az elhúzódó lárvakelés miatt többszöri törzskezelés lehet csak hatékony. Nem hagyható ki a fatörzs és vastag vázágak tél végi erős kefével (drótkefe, súrolókefe) végzett tisztogatása, mentesítése, számos telelő lárvát lehet vele elpusztítani. Jelen rovarölő szeres ajánlások csak a díszfákra vonatkoznak, gyümölcsfáknál a kéreg kezelésére nem alkalmazható.

Furcsa képződmények a vérszilvafákon - mik ezek?

2018. május 28. 07:35

F. Istvánné kérdése: Vérszilvafáimon furcsa képződményeket vettem észre a gyümölcsök helyén. Mik ezek?

Miért száradnak el a vérszilva levelei?

2023. június 6. 04:38

5 éves kis vérszilvafánkon száradnak el a levelek. Teljesen összepöndörednek, zsugorodnak és szétmorzsálódnak. A még meglévő levelek is konyultan csüngnek lefelé. Kb. egy hónapja kezdődött és egyre rosszabb a helyzet. A képen látható rovart találtuk egy levélen, de zöld tetveket nem látunk.