A nem megfelelő feltételek mellett tartott egyedek „elégedetlenségüket” általában leveleik, ágörveik lehullásával, majd felkopaszodásával fejezik ki.
Aki válaszol:
Csorba Virág kertészmérnök, növényorvos
Kedves Kérdező!
A szobafenyő (Araucaria heterophylla) a Déli féltekén honos növényfaj. Eredeti élőhelyén hatalmas, 20-40, de esetenként akár 60 méteres magas fává is megnőhet. A fenyőfélékre jellemzően elágazódásaik ágörvökben fejlődnek, nem csak formájuk, hanem színük és illatuk is az igazi fenyő jelenlétét érzékelteti. A szobafenyő a környezeti tényezők szempontjából nagyon igényes növénynek mondható. A nem megfelelő feltételek mellett tartott egyedek „elégedetlenségüket” általában leveleik, ágörveik lehullásával, majd felkopaszodásával fejezik ki.
A növény csak átmeneti fényszegénységet képes elviselni, tartós fényhiány hatására ágrendszere megnyúlik, lógni kezd, valamint tűlevelei is ritkásabban fejlődnek. Nyáron, kerti körülmények között a szabadban is tarthatjuk, azonban a tűző naptól védve, csak árnyékosabb, hűvösebb helyen. Az optimális hőigénye mérsékelt, 16-18 fok, ennél magasabb hőmérsékletet csak a szaporítás idején igényel. Télen, 8-10 fok körüli hőmérsékleten teleltethető, mérsékeltebb vízellátással. Túlfűtött, és főként páraszegény körülmények között nevelt lakásokban fordulhat elő leggyakrabban az a probléma, hogy leveleit, ágörveit lehullatja, majd a növény felkopaszodik. A fűtött szobában elengedhetetlen, hogy hetente párásítás céljából, kétszer-háromszor megpermetezzük az egész növényt langyos vízzel.
Egyedei közepes vízigényűek, de rendszeres vízpótlást igényelnek. A földlabda átmeneti kiszáradása, valamint a túlzottan hideg öntözővízzel való locsolása egyaránt levélhullást okoz. Átültetés, vagy a nagyobb példányok esetében a talaj pótlásának céljából csak megfelelő kémhatású közeget válasszunk, ugyanis a szobafenyő csak tőzeg alapú földkeverékben termeszthető sikeresen. Fontos számára a laza, levegős, savanyú közeg, mivel meszes talajban sínylődik, sárgul, lehullatja vízszintesen növekvő hajtásait. A tápanyagok utánpótlását a fő növekedési időszakban, vagyis tavasztól őszig hetente kell elvégezni, nitrogén túlsúlyos tápoldattal. Fontos, hogy ne adjunk túl sok tápoldatot sem növényeinknek, hiszen az nemkívánatos megnyúlásukhoz vezethet!
