Kedves Kérdező!

A közönséges sárga cserebogár (Amphimallon solstitiale) hazánkban általánosan elterjedt cserebogárfajnak számít. Az imágó kb. 1,5–2 cm hosszúságú, egész teste pedig gyengén szőrözött. A szárnyfedők, az előtor és a fej is szalmasárga színű, azonban egy-egy szárnyfedőn 3-4 világosabb hosszanti csík fut. Lárvája kifejlett állapotban 1–2 cm hosszúságú szennyes-fehér színezetű pajor, melynek három fejlődési stádiuma van. Magyarországon főként a síkvidékeken és enyhén dombos területeken található meg ott, ahol laza vagy középkötött a talaj. Kisebb egyedszámban a mezőgazdasági és erdei talajokon is előfordul.

Az imágók csak elvétve táplálkoznak, némely irodalmak szerint egyáltalán nem folytatnak táplálkozást. A pajorok a különböző lágy szárú növények pl. vörös here, lucerna, burgonya stb., valamint a faiskolai csemeték és oltványok gyökereit is megrágják, mely kártétele néha jelentős mértékű is lehet.

Kétéves fejlődésű, mindkét évben a lárvák telelnek át. Az imágók rendszerint június–júliusban, az esti órákban jönnek elő. A rajzásuk akár egy teljes hónapig is elhúzódhat, tömeges rajzásra 18-20°C körüli hőmérsékleten kell számítanunk. Repülő imágóikkal meglehetősen gyakran találkozhatunk mostanában, ugyanis alacsonyan kb. 1-3 m magasságban repkednek. A párzás után két héttel elkezdik tojásrakásukat, ezeket a talaj 10-15 cm-es rétegébe, kisebb-nagyobb csomókban helyezik el.

Egy nőstény élete során akár 40 tojást is rakhat. A lárvák kelése július–augusztusban van, fiatal példányaik humusszal, korhadó növényi maradványokkal és hajszálgyökerekkel táplálkoznak. A lárvák egy része még a kelés évében idősebb (L2-es) lárvává fejlődik, másik részük azonban fiatal lárva alakban telel át és csak tavasszal fejlődik tovább. A lárvák telelési mélysége az első telelés alkalmával 20–25 cm. A második évben, már a harmadik stádiumú lárvák (L3) telelnek, ezek már 30–40 cm mélységben. Tavasszal a felszínhez közeli rétegekbe másznak, ott májusban 5–10 cm mélyen bábozódnak, majd imágóvá alakulnak. Természetes ellenségei a madarak közül a vetési varjú, a feketerigó és a seregély sok imágót és lárvát, a denevérek pedig sok imágót fogyasztanak el.