Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus

Kedves Kérdező!

A kérdés felvetése nagyon helyes, a két tetű rokon, kinézetre telepeik hasonlóak, de életmódjuk, a károsított növények köre teljesen más.

A ciprus növényén a boróka viaszospajzstetű (Planococcus vovae) telepeit láthatja, a kártevő neve megtévesztő, mivel nem csak a borókán, hanem a hamisciprusokon és a tujákon is károsít.

Mint minden pajzstetű, ezek is szívó kártevők, a szipókájuk segítségével szívják ki a nedveket a növényi sejtekből, közben toxinokat is bocsátanak azokba. A „megcsapolt” sejtek elhalnak, az egymás melletti sejtek szövetei elsárgulnak, a növény növekedése lelassul. Károsításuk révén a növények legyengülnek, tömeges felszaporodásuk a bokrok részleges vagy teljes elhalását, kiszáradását okozzák. A tetvek mézharmatot, ragadós váladékot képeznek, melyen másodlagosan gombák telepednek meg, valamint tömegesen keresik fel a mézharmatot kedvelő hangyák. Közép-Európától a mediterrán országokig általánosan előforduló károsító.

A nőstény tetvek ovális alakúak, kb. 3 mm-es vöröses színű testüket szürkés-fehér viaszos bevonat takarja. Megjelenésük májusban várható. A hím tetvek fehér vattaszerű gubóban fejlődnek, ezek az észlelhető „vattacsomók”, a benne képződő hímek kisebbek, 1 mm nagyságúak és piros szemük van. A megtermékenyítés után a nőstények több száz petét képesek lerakni, a kikelő lárvák szétmásznak, majd letelepednek. A fiatal ágakat, vesszőket keresik, és a fa sűrű, árnyékos helyeit, a lomb belsejét. Októberben jönnek létre az áttelelő alakok, melyek védett helyet keresnek a bokrokon. Megfigyelések azt igazolják, hogy hazánkban csak 1 nemzedéke fejlődik, míg a melegebb éghajlatú országokban 3-4 nemzedéket is kinevel egy év alatt.

Védekezés ellene, ha már megtelepedet, nem egyszerű. Irodalmi adatok szerint, ez hazai viszonylatokra is igaz, számos hasznos parazita szervezet gyéríti a viaszos pajzstetvek egyedeit, egyes katicabogár fajok valamint a fátyolkák fogyasztják a pajzstetvek egyedeit is. Chrysopa-E néven fátyolka peték már kereskedelmi forgalomban vannak, ellenük is felhasználható és levéltetvek ellen is. Külföldön már kifejlesztették szexferomon csapdáját is, mellyel nyomon követhető megjelenésük, hazánkban még nem kapható. Kémiai védekezést nehezíti a rovart borító viaszos védő „burok”, ami a rovarölő szert nem engedi a rovar testéhez. Előbb ezt kell róla eltávolítani káliszappanos permetezéssel. Utána már hatásos a rovarölő szeres permetezés: acetamiprid, cipermetrin vagy deltametrin hatóanyagú szerekkel. Segíthet a permetezések után az erős vízsugaras lemosás is. A kezeléseket heti gyakorisággal, több alkalommal meg kell ismételni, és minden esetben tapadásfokozót is kell adagolni a permetléhez. Az erősen fertőzött bokorról, észlelés után, a gócot érdemes kivágni merészen, drasztikusan, a hiányzó lombkoronát a növény hamar benövi, eltünteti.