A csodák fűszereskertje: a Sudár Birtok
Virágzik a mocsári nőszirom a Győrújfalu határában csordogáló, békáktól hangos csatorna partján. Néhány méterrel arrébb egy mocsári teknős napozik, a csalánosban pedig nyüzsögnek a különböző rovarok, pókok. A fűszereskertben pedig már lila virágot hozott a metélőhagyma és a zsálya, de a kakukkfű is kidíszítette magát május utolsó napjaira. Idilli környezet, csodás nyugalom, és a természet tisztelete, szeretete árad itt minden egyes növényből, minden egyes rögből. A 6,5 hektáros Sudár Birtokon vagyunk ahol a bio fűszer- és gyógynövények termesztése mellett szemléletformálás és környezeti nevelés is zajlik.
A vöröshagyma termesztése megéri?
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a FruitVeb, valamint Gyógynövény Szövetség és Terméktanács hagyma növényvédelmi szakmai napot szervezett Szabadszálláson.
Chili termesztése a kezdetektől – hobbiból vállalkozás
Oravecz Kristóf századosnál, a Magyar Honvédség Kiss József 86. Helikopterdandár pilótájánál jártunk Martfűn. Kristóf hivatása mellett chili paprika termesztéssel és paprikaszósz készítéssel foglalkozik. Arról kérdeztük, hogyan lett a hobbiból kisebb vállalkozás.
Megoldást jelenthetnek az új szőlőfajták
Az éghajlatváltozás olyan környezeti kihívásokat eredményez, amelyekhez kénytelenek vagyunk adatpálódni a kultúrnövényeink szintjén is. A nemesítés eszközeit felhasználva kiváló fajták állnak rendelkezésre ma is, amelyek megkönnyíthetik a jövő szőlészeinek, borászainak életét.
A talajtakarás előnyei szőlőben
A szőlőültetvényekben jelenleg is általános az intenzív talajbolygatás, főleg ami a szőlő sorközeit érinti. Ezzel szemben megoldást jelentő alternatíva lehet a növénytakarásos kezelés. A sorközvetés folytán azonban a talajt átszövő gyökérzet vízkonkurenciaként jelenhet meg a szőlő számára, és azokban az esetekben, amikor ez kerülendő, például telepítés esetén, megoldást jelenthet a szalmatakarás.
A sötétbarna, humuszban gazdagabb talaj felmelegedésre, ezáltal a párologtatásra való hajlama sokkal kifejezettebb, így jelentős mennyiségű vizet veszíthet, így szalmatakarással csökkenthetjük a vízveszteség mértékét.
A kellően vastag, elhalt növényi maradványnak, jelen esetben szalmatakarásnak köszönhetően a gyomok csírázásához szükséges fényviszonyok sem alakulnak ki, és így nem szükséges a kapálás sem. Hogyha intenzív kapálás, és szervesanyag-beforgatás zajlik egy talaj esetében, a szervesanyagot lebontó korhadéklakó szervezetek felszaporodnak a mikrobiális közösségen belül.
