A talajtakarás előnyei szőlőben
A szőlőültetvényekben jelenleg is általános az intenzív talajbolygatás, főleg ami a szőlő sorközeit érinti. Ezzel szemben megoldást jelentő alternatíva lehet a növénytakarásos kezelés. A sorközvetés folytán azonban a talajt átszövő gyökérzet vízkonkurenciaként jelenhet meg a szőlő számára, és azokban az esetekben, amikor ez kerülendő, például telepítés esetén, megoldást jelenthet a szalmatakarás.
A sötétbarna, humuszban gazdagabb talaj felmelegedésre, ezáltal a párologtatásra való hajlama sokkal kifejezettebb, így jelentős mennyiségű vizet veszíthet, így szalmatakarással csökkenthetjük a vízveszteség mértékét.
A kellően vastag, elhalt növényi maradványnak, jelen esetben szalmatakarásnak köszönhetően a gyomok csírázásához szükséges fényviszonyok sem alakulnak ki, és így nem szükséges a kapálás sem. Hogyha intenzív kapálás, és szervesanyag-beforgatás zajlik egy talaj esetében, a szervesanyagot lebontó korhadéklakó szervezetek felszaporodnak a mikrobiális közösségen belül.
Hatékony is lehet a fenntarthatóság? - John Deere gépek a talajvédelmi bemutatón
Talajvédelmi technológiai megoldásokkal, a szélsőséges környezeti viszonyoknak is jobban ellenálló fajtákkal, és jövőbemutató megoldásokkal várta a termelőket a KITE Zrt. a mezőfalvai NAK Szántóföldi Napokon. Hogyan lehet hatékony a fenntarthatóság? - többek között erre a kérdésre próbáltak választ adni a vállalat szakemberei a Green Deal kapcsán is.
Vadkárok szemléje és megelőzésének lehetőségei Sipos gazda szemével
A tavaszi vetésű növények baja nemcsak a talajlakó kártevőkkel gyűlik meg, hanem a vadkárral is. A nyulak, hörcsögök, madarak jelenléte és kártétele helyenként olyan nagy fokú lehet, hogy a gazdálkodó bizony meggondolja, hogy helyet adjon-e a napraforgónak a vetésforgóban.
Talajműveléssel vagy talajműveléssel nélkül?
A napraforgó épphogy kibújt, a kukorica már megmutatta magát, az árpa állománya nagyon szép, a borsó pedig virágzik. Mindez a Püski határában fekvő no-till tartamkísérleti területen, ahol a négy kultúra négy ismétlésben, parcellánként no-till és min-till körülmények között bizonyíthatja a technológiák hatékonyságát, esetleg gyengeségét. Május 19-i szigetközi terepszemlénk során Lajos Mihállyal, az Agrofil-SZMI Kft. ügyvezetőjével tekintettük meg a parcellákat.
"Óriási rizikó a gabonatermesztés" - Így aratták le az őszi búzát Tolnában
Július elején felzúgtak a kombájnok a Duna árterében is. Tallós Attila Fadd, Gerjen, Dombori és Tolna térségében 1993 óta foglalkozik növénytermesztéssel. A 350 hektár saját, bérelt és szolgáltatott területen néhány nap alatt végeztek a kalászosok aratásával, amit nehezített, hogy az időben szinte teljesen összecsúszott a repce betakarításával. Az eredmények ebben az évben nem a legjobbak, bár az idei szezonhoz képest az őszi búza 7 tonna feletti termésátlaga komoly szakértelemről tesz tanúbizonyságot.
10 tonnás kukorica talajművelés nélkül - No-till és min-till növénytermesztés Somogyban (I. rész)
Magyarországon csak nagyon kevesen hisznek a minimum till, illetve a no till, vagyis a talajművelést részben vagy egészben elhagyó növénytermesztési technológiában. Pusztakovácsiban azonban egy 400 hektáros gazdaságban már évek óta folyamatban van az átállás, a talajművelő eszközöknek egyre kevesebb szerepe van a somogyi táblákon, a munkájukat ugyanis a takarónövények és a talajlakó élőlények veszik át. Azon a területen is, ahol október végén zúgott fel a kombájn, és hektáronként nettó 10,3 tonna kukoricát takarított be.
20 éve a biológiai növényvédelem szolgálatában
A Biocont Magyarország Kft. fennállásának 20. évfordulóját ünnepli hazánkban.
A mára, a szakmában divatossá váló biológiai, regeneratív, fenntartható vonalat a cég egyedi módon, immár húsz éve képviseli hazánkban. Két évtized alatt a Biocont egyszemélyes vállalkozásból napjainkra mintegy 800 millió forintos árbevételt lebonyolító, 15 fős céggé nőtte ki magát.
A jubileum és a cég aktualitásai kapcsán tartott sajtótájékoztatót Najat Attila ügyvezető, melyen részt vettek a cseh anyacég alapítója, tulajdonosa Dr. Milan Hluchý, valamint Daoda Zoltán a Kukorica Kör Egyesület ügyvezetője is.
Az erdők nem képesek ,,elfutni” a klímaváltozás elől
A mezőgazdasági kultúrák zöme egynyári, így a klímaváltozás viszontagságai csak rövid ideig érintik. Azonban egy erdőnek, kocsányos tölgynek akár száz éven keresztül szükséges lekövetnie a klimatikus változásokat: az erdők nem képesek ,,elfutni” a klímaváltozás elől..