A talajtakarás előnyei szőlőben
A szőlőültetvényekben jelenleg is általános az intenzív talajbolygatás, főleg ami a szőlő sorközeit érinti. Ezzel szemben megoldást jelentő alternatíva lehet a növénytakarásos kezelés. A sorközvetés folytán azonban a talajt átszövő gyökérzet vízkonkurenciaként jelenhet meg a szőlő számára, és azokban az esetekben, amikor ez kerülendő, például telepítés esetén, megoldást jelenthet a szalmatakarás.
A sötétbarna, humuszban gazdagabb talaj felmelegedésre, ezáltal a párologtatásra való hajlama sokkal kifejezettebb, így jelentős mennyiségű vizet veszíthet, így szalmatakarással csökkenthetjük a vízveszteség mértékét.
A kellően vastag, elhalt növényi maradványnak, jelen esetben szalmatakarásnak köszönhetően a gyomok csírázásához szükséges fényviszonyok sem alakulnak ki, és így nem szükséges a kapálás sem. Hogyha intenzív kapálás, és szervesanyag-beforgatás zajlik egy talaj esetében, a szervesanyagot lebontó korhadéklakó szervezetek felszaporodnak a mikrobiális közösségen belül.
A szárbontás jótékony hatásai – a Natur Agro javaslataival
A tavalyi év nem volt könnyű az ország nyugati felében sem. Tóth Szabolcs lovászpatonai, főleg szántóföldi növénytermesztést folytató családi gazdaságában a talajfókuszú szemlélet némiképp enyhítette az időjárás okozta kihívásokat. Területeiken évek óta forgatás nélküli gazdálkodást folytatnak, illetve brojlercsirke tartásból származó trágyát rendszeresen juttatnak ki gazdaságukba.
HEKTÁR: No-till a magyar ugaron - Szántóföldi növénytermesztés talajművelés nélkül
A HEKTÁR podcast adásában ezúttal a no-till technológiáról beszélgetünk több mint 2 órán keresztül - méghozzá 3 stúdióvendégünkkel, és 13 interjúalanyunkkal. Tényleg elhagyható a talajművelés a hazai talajainkon is? Vagy csak egy szűk kör hóbortja az egész, és Magyarországon esély sincsen a rendszer működtetésére? Mik a no-till technológia legkomolyabb kihívásai? Mi a helyzet a takarónövényekkel, a gyomosodással, a szerkivonásokkal, a tápanyag-utánpótlással és egyáltalán milyen egy jó direktvetőgép? Adásunkban virtuálisan ellátogatunk Somogyba, a Szigetközbe, a Tisza mellé, Barcs térségébe, de Nógrád megyei Kozárdra és a keleti országrészbe, Szatmárba is. Beszélgetünk a hazai talajok állapotáról, az agrárképzés hiányosságairól, de azt is eláruljuk, hogy milyen vetőgépeket ajánl a Väderstad, a Horsch és a Multiva. Mindezek mellett a VulcanAgro ezúttal is tápanyag-gazdálkodási szakmai tanácsot nyújt olvasóinknak.
Az erdők nem képesek ,,elfutni” a klímaváltozás elől
A mezőgazdasági kultúrák zöme egynyári, így a klímaváltozás viszontagságai csak rövid ideig érintik. Azonban egy erdőnek, kocsányos tölgynek akár száz éven keresztül szükséges lekövetnie a klimatikus változásokat: az erdők nem képesek ,,elfutni” a klímaváltozás elől..
Cirokhibridek a KWS kínálatában
2024. szeptember 20. 17:10
A KWS Magyarország Kft. fennállásának 25. évfordulója alkalmából ünnepi rendezvénysorozattal készült, melynek második és egyben befejező állomása Debrecen volt.
Mikor lehet érdemes védekezni a gabonalisztharmat ellen?
Egy őszi búzásban jártunk, ahol ,,szép" lisztharmatos búzát találtunk. Elgondolkodtató a kórokozó mennyisége, de Szűcs Ádámot, a terület agronómusát kérdezzük, mi a véleménye a gomba jelenlétével kapcsolatban.
A növényorvos szerint a lisztharmat ebben az állapotban nem ad okot aggodalomra.
A fuzárium nem játék
A fuzárium által fertőzött kukorica nem a legmegbízhatóbb takarmány- vagy élelmiszer-forrás. Milyen kockázatokkal járhat a toxinnal szennyezett termény felhasználása?
Makrofómina szedi áldozatait a napraforgóban
A Macrophomina phaseolina, makrofómina, vagyis hamuszürke szárkorhadást okozó kórokozó gomba tünetei jelentkeztek egy Tárkány melletti napraforgó táblán. A csökött növekedésű, már érő magvú napraforgók esetében már semmilyen védekezési lehetőségünk nincsen, és rossz hír, hogy korábban sem lehetett volna védekezni ellene levélen át ható fungicidekkel.
