A talajtakarás előnyei szőlőben
A szőlőültetvényekben jelenleg is általános az intenzív talajbolygatás, főleg ami a szőlő sorközeit érinti. Ezzel szemben megoldást jelentő alternatíva lehet a növénytakarásos kezelés. A sorközvetés folytán azonban a talajt átszövő gyökérzet vízkonkurenciaként jelenhet meg a szőlő számára, és azokban az esetekben, amikor ez kerülendő, például telepítés esetén, megoldást jelenthet a szalmatakarás.
A sötétbarna, humuszban gazdagabb talaj felmelegedésre, ezáltal a párologtatásra való hajlama sokkal kifejezettebb, így jelentős mennyiségű vizet veszíthet, így szalmatakarással csökkenthetjük a vízveszteség mértékét.
A kellően vastag, elhalt növényi maradványnak, jelen esetben szalmatakarásnak köszönhetően a gyomok csírázásához szükséges fényviszonyok sem alakulnak ki, és így nem szükséges a kapálás sem. Hogyha intenzív kapálás, és szervesanyag-beforgatás zajlik egy talaj esetében, a szervesanyagot lebontó korhadéklakó szervezetek felszaporodnak a mikrobiális közösségen belül.
No-till és cirok a talajregeneráció jegyében
A talaj regenerációját középpontba helyező mezőgazdasági gyakorlatok szerves elemei a talajforgatás elhagyása, a talaj takarása, takarónövények alkalmazása, valamint a direktvetés is, melyek mind hozzájárulnak a talajegészség helyreállásához, valamint annak hosszú távú fennmaradásához. Május elejére már számos kultúrát elvetettek a gazdálkodók, de a cirok direktvetését még volt lehetőségünk elkapni Uraiújfalu határában...
Hatékony-e a drónos permetezés?
A drónok mezőgazdasági alkalmazása egyre aktuálisabb kérdés. Ugyanakkor számos gondolatot vet fel az eszköz megfelelő alkalmazhatósága -különösen a növényvédő szer kijuttatása, annak esetleges elsodródása...
2024 a lisztharmat éve
A 2024-es év a lisztharmat éve volt a szőlészek életében. A környezeti körülmények, a magas hőmérséklet mind a fertőzés országos terjedésének kedvezett.
Kukorica direktvetés bírborherébe - Újabb no-till terület Somogyban
Május elején szépen zöldellő bíbor here takarónövénybe vetették a kukoricát a Somogy megyei Pusztakovácsi határában. A helyi homokos, illetve homokos vályog talajjal borított területeken már évek óta folynak kísérletek nagyüzemi körülmények között a no-till, vagyis a talajművelést teljesen elhagyó rendszerrel kapcsolatban. Berend Ferenc régóta alkalmazza a fenntartható, talajvédő módszert, ám ez a tábla nem most az övé. Gelencsér Balázs és unokatestvére, Sudár László évek óta figyeli a környéken zajló tesztelek, 2021-re pedig elhatározták: saját tapasztalatokat szereznek a no-tillről.