A talajtakarás előnyei szőlőben
A szőlőültetvényekben jelenleg is általános az intenzív talajbolygatás, főleg ami a szőlő sorközeit érinti. Ezzel szemben megoldást jelentő alternatíva lehet a növénytakarásos kezelés. A sorközvetés folytán azonban a talajt átszövő gyökérzet vízkonkurenciaként jelenhet meg a szőlő számára, és azokban az esetekben, amikor ez kerülendő, például telepítés esetén, megoldást jelenthet a szalmatakarás.
A sötétbarna, humuszban gazdagabb talaj felmelegedésre, ezáltal a párologtatásra való hajlama sokkal kifejezettebb, így jelentős mennyiségű vizet veszíthet, így szalmatakarással csökkenthetjük a vízveszteség mértékét.
A kellően vastag, elhalt növényi maradványnak, jelen esetben szalmatakarásnak köszönhetően a gyomok csírázásához szükséges fényviszonyok sem alakulnak ki, és így nem szükséges a kapálás sem. Hogyha intenzív kapálás, és szervesanyag-beforgatás zajlik egy talaj esetében, a szervesanyagot lebontó korhadéklakó szervezetek felszaporodnak a mikrobiális közösségen belül.
A fuzárium nem játék
A fuzárium által fertőzött kukorica nem a legmegbízhatóbb takarmány- vagy élelmiszer-forrás. Milyen kockázatokkal járhat a toxinnal szennyezett termény felhasználása?
Mezőgazdaság és táplálkozás: az egészség alapja?
A táplákozás és ezen keresztül az egészség szervesen összefügg a mezőgazdasági termelés, az előállított termékek minőségével. Szerencsére egyre többet hangoztatott téma a talajélet állapotának, a talajegészségnek a növényekre, és közvetett módon a fogyasztókra gyakorolt hatása.
Az elveszett talajon nem éri meg gazdálkodni
Idén Herceghalom határában került megrendezésre a KITE Zrt. nagyszabású szántóföldi bemutatója, “Irányt mutatunk 2.0, 12% feletti lejtőn való gazdálkodás gyakorlati megoldásai” címmel. A rendezvény apropóját az idei évben megalkotott „Feltételesség rendelet” adta, amelynek a helyes mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó előírásai között helyet kaptak a talajromlás és a talajerózió kockázatának csökkentését célzó szabályok is.