A szója az állattenyésztésben nélkülözhetetlen fehérjeforrás, az élelmiszeriparban pedig széles körben felhasználható alapanyag. A szója lassan tör utat magának. Vetésterülete hosszú stagnálás után 2011-ben végre már meghaladta a 40 ezer hektárt. Az elmúlt évben már 42-43 ezer hektáron folyt a termesztése, de ez még mindig messze van a célként kitűzött akár többszázezer hektáros lehetőségektől (1. táblázat). Milyen okokra vezethető vissza a stagnálás? Hazánkban kis volumenről lévén szó, a technológiai fejlesztéssel keveset foglalkoztak. Problémás a szója gyomirtása, továbbá kevés az öntözhető terület. Így kevés termelő vállalkozik szójatermesztésre. A termesztési kedv is hullámzó hazánkban, mivel csak bizonyos tájkörnyezetben lehet a szóját gazdaságosan termelni. Ahol az adottságok erre megvannak, elérhető a 3,0-3,5 tonna hektáronkénti termésátlag is. Néhány számadattal igazoljuk, hogy a szója termésátlagok a jelenlegi 2,1 t/ha-os hazai szinthez viszonyítva jelentősen növelhetők. A 2009-2012. évek átlagában a tőlünk északabbra fekvő Ausztria vezet: 3,3 t/ha-os termésátlagával. (Tőlünk tanulták!) Ugyanebben az időszakban Franciaország 2,8 t/ha-os, Olaszország 2,7 t/ha-os, az EU átlagban pedig 2,3 t/ha-os, termésátlagot ért el. A növénytermesztésben a gabonafélék és az olajnövények felvásárlási árait a kiszámíthatatlanság és az óriási ármozgások jellemzik. Ma úgy tűnik, hogy a növénytermesztés hullámzó árai közül a szója az egyedüli kivétel. Az áruszója piaci helyzete tartósan stabil, az ára évek óta magas, tavaly 140 ezer forintot is adtak egy tonna szójáért és állandó a kereslet a szója végtermékek iránt. A garantáltan GMmentes szója esetében felárra is számíthatunk a nemzetközi piacokon. A termesztés jövedelmezősége A FAPRI (2012) középtávú várakozásai szerint – kedvező időjárási körülmények esetén – a világ szójatermelése a 2013. évi 267 millió tonnáról 307 millió tonnára emelkedhet 2021ig. A termelés bővülését a termőterület és a hozamok együttes növekedése eredményezheti, ez a növekedés azonban nem befolyásolja a szója stabil világpiaci árát. Idén februárban, az Első Országos Szója Fórumon egyetértettünk abban, hogy a hazai szójatermesztés akkor válhat sikeressé, ha a célok megvalósításában a kulcsfontosságú termeA Második Országos Szója Fórumot 2014. május 28-án – akár az elsőt –, a Minisztérium (akkor még Vidékfejlesztési) Darányi Ignác termében tartottunk, amint arról múlt havi lapszámunkban beszámoltunk. A konferencia témái a GM-mentes szójafeldolgozás és -hasznosítás lehetőségei voltak. A panelbeszélgetéseken hangsúlyosan szerepeltek a takarmánycélú feldolgozás, továbbá az élelmiszeripari felhasználás irányai. Az itt közölt előadás a szójavertikum aktualitásaival foglalkozott. 1. táblázat A szójabab területének és termelésének alakulása Magyarországon (2009-2012) Megnevezés 2004-2008 átlaga 2009201020112012 2009-2012 átlaga terület ( ha)31 85231 55336 39141 52041 45837 731 termelés (t)71 18571 58785 44094 95567 72779 927 Forrás: KSH 2. táblázat A szójatermelés költség- és jövedelemhelyzete Magyarországon (2009-2012) MegnevezésMe.2009201020112012 Termelési költség( Ft/ha)192 433190 620207 705213 475 Változó költség összesen( Ft/ha)116 096113 475128 203132 118 Vetőmag- és szaporítóanyag- költség ( Ft/ha)18 29618 69323 00820 819 Műtrágyaköltség ( Ft/ha)33 89127 42931 96938 163 Növényvédőszer-költség( Ft/ha)26 29324 31828 77629 133 Gépi munka költsége( Ft/ha)33 59836 77640 82641 611 Egyéb változó költség( Ft/ha)4 0186 2583 6232 392 Termelési érték I.( Ft/ha)172 720200 614218 950223 073 Jövedelem (támogatás nélkül)(Ft/ha)–19 7139 99411 2459 598 Közvetlen állami támogatás( Ft/ha)53 32865 10375 72981 061 Termelési érték II.( Ft/ha)226 048265 717294 679304 134 Jövedelem (támogatással)(Ft/ha)33 61575 09786 97490 659 Termésátlag( t/ha)2,3362,3302,3681,744 Értékesítési átlagár( Ft/t)74,1686,5192,47127,76 Forrás: AKI A szójavertikum aktualitásai Szépe Ferenc főosztályvezetőlők megfelelő segítséget és ösztönzést kapnak. Nyilvánvaló, hogy a termelők számára az eredményes, vagyis a nyereséges termesztés a legnagyobb ösztönző, amelynek feltételei a biztos piac, a megfelelő jövedelem, és a saját vetésszerkezetbe való illeszthetőség. A segítség pedig az a támogatási szisztéma lehet, amelyre 2015-től számíthatnak a termelők. Magyarország importfüggősége miatt a szójabab és -dara belföldi értékesítési ára a világpiaci árak változásához igazodik. A gyenge magyarországi hektáronkénti hozamok és az értékesítési ár határozza meg az ágazat jövedelmezőségét (2. táblázat). Magyarország jelentős mennyiségű szójadara importra szorul, mely évente 600-700 ezer tonnát tesz ki. Jogos lehet az a felvetés, hogy hová kerül ez a jelentős mennyiségű import szójadara, amikor az állattenyésztés fénykorában sem használtunk fel ennél többet (3. táblázat)?! Magyarországon a szójabab-feldolgozó üzemek évente 40-50 ezer tonna full-fat szóját állítanak elő. Ez közel 30-40 ezer tonna import szójadara kiváltását jelenti. A kisebb állattartó családi gazdaságoknál és a takarmánykeverőknél, éves szinten közel 40 ezer tonna szójabab feldolgozására alkalmas extruder található. Ezek a berendezések a saját termelésű fehérjenövények (borsó, lóbab is) feldolgozása révén nemcsak a fehérjeimport csökkentésében játszanak szerepet, hanem a kisgazdaságok takarmányozási költségeit is mérséklik. A szójababtermelés és -feldolgozás alakulását mutatja be a 4. táblázat. A 2014. február 25-én megtartott első szója fórumon több előadó kiemelte, hogy a nyereséges termesztés nem valósítható meg a fehérjenövények európai uniós támogatása nélkül. A Közös Agrárpolitika eszköztárába számos speciális támogatási opció került beépítésre, amely a hazai célok megvalósítását segítheti. A kereteket adó, végleges európai uniós jogszabályok elkészültével megkezdődött a tervezés, mely a végrehajtási szabályok kidolgozását jelenti. A közvetlen, termeléshez kötött támogatási rendszeren túl az új támogatási rendszer nagy hangsúlyt fektetett a kötelező támogatási elemként megjelenő „zöld komponensre”. Hivatalosan „a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra nyújtott támogatásnak” nevezett intézkedés keretében a tagállami éves közvetlen támogatási keret 30 %-át kell felhasználni. A konstrukció ösztönző hatása révén javulhat a környezetvédelmi teljesítmény, amely uniós szinten képes elősegíteni az éghajlat és a környezet szempontjából kedvező mezőgazdasági gyakorlat elterjedését. Az egyszerűség kedvéért csak zöldítésnek nevezett jogcím keretében – az uniós előírás alapján – 3 alapvető intézkedést kell alkalmazni: 1. A terménydiverzifikáció. A vetésváltás gyakorlatán túlmutató követelmény keretében 10 hektár szántó alatt 1 növényt, 10 és 30 hektár szántóterület között 2 különböző növényt, míg 30 hektár szántóterület felett már 3 eltérő növényt kell termeszteni. 2. Az állandó legelők fenntartása. Országos szinten a gyepterületek nagyságát legfeljebb 5 %-kal lehet csökkenteni 7 év alatt. Könynyebbség az egyes termelőknek, hogy a követelmény nemzeti szinten teljesíthető, így az egyes termelők esetében ettől el lehet majd térni. 3. Ökológiai célterület. A mezőgazdasági üzemek biológiai sokféleségének megőrzése és javítása, így az ökológiai célok teljesülése érdekében területeket kell elkülöníteni. A szójatermesztés ösztönzésére ez utóbbi intézkedés során nyílhat lehetőség. Az új KAP célkitűzéseinek egyike az, hogy a közvetlen kifizetések kötelező környezetbarátabbá válást ösztönző összetevője révén javuljon a környezetvédelmi teljesítmény, amely Unió-szerte elő fogja segíteni az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokat. Ebből a célból kívánatos, hogy a tagállamok a közvetlen kifizetésekre vonatkozó nemzeti felső összeghatáruk egy részét az alaptámogatáson felüli éves támogatás nyújtására fordítsák, amely figyelembe veheti az adott tagállamban vagy régióban zajló közelítés belső folyamatát, és amely elsősorban arra irányul, hogy támogassa az éghajlatváltozással és a környezetvédelemmel egyaránt kapcsolatos szakpolitikai célok megvalósítását célzó kötelező és a mezőgazdasági termelők által követendő gyakorlatokat. Bízunk benne, hogy a speciális támogatási lehetőségek megnyílása 2015-től érzékelhető lesz a magyar gazdálkodók számára is. ¦ 3. táblázat Magyarország szójadara és szójabab-behozatala (2009-2012 átlaga) SzójadaraSzójabab Feladó ország(t)(%)Feladó ország(t)(%) Összesen656 818100Összesen22 603100 Hollandia269 17841Ukrajna7 60834 Szlovénia222 50134Hollandia4 96222 Németország57 2019Szlovákia2 1199 Olaszország55 4918Ausztria1 3666 Egyéb52 4478Egyéb6 54829 Forrás: KSH 4. táblázat A szójababtermelés és -feldolgozás Magyarországon (2009-2012) Me.: (ezer tonna) Megnevezés2009201020112012 Szójababtermelés71,5985,4494,9667,73 Szójababimport14,7914,1031,7429,79 Full-fat szójatermelés49,1044,6047,9044,30 Szójadara import646,45692,22672,39616,21