?Mi volt a KITE a szántóföldi termesztéstechnológiák fejlesztése terén beállított több éves üzemi vizsgálatainak célja, aminek első eredményei több bemutató helyszínén, jelesül itt, Kenderes határában volt látható? A szántóföldi kultúrákban az elmúlt évtizedek technológia fejlesztései két irányba, egyrészt a genetikailag módosított növények termesztéstechnológiája, másrészt a navigációs rendszerek fejlesztése és technológiába állítása irányába mutatnak. Az első közismert okok miatt sem Európa, sem hazánk számára nem járható út. A második irány tekintetében viszont a KITE – Európában egyedülállóan – óriási sikereket ért el, aminek eredménye a szántóföldi műveletek 2,5 cm pontosságú, térben és időben való megismételhetőségében mutatkozik meg. Ennek hatása a termesztéstechnológiára a sor és a sorközök megkülönböztethetőségében, az input anyagok (műtrágyák, vegyszerek) pozícionált kijuttathatóságában, valamint a különféle munkaműveletek összevonhatóságában rejlik, amire a KITE által kidolgozott sávos művelés (StripTill) nyújt lehetőséget. ?Támaszt-e követelményt az alapműveléssel szemben a KITE által ajánlott új termesztéstechnológia? Nem! Mi azt mondjuk, hogy egy gazdaságban mind a három alapművelésnek, nevezetesen a forgatásos, a forgatás nélküli és a sávos művelésnek egyaránt helye van. Az alapművelést ugyanis mindig az adott gazdaság mindenkori őszi időjárási körülményeihez célszerű igazítani: egy száraz őszön például biztosan nem kifizetődő a szántás, viszont nedves körülmények között a lazítás hatékonysága válik könnyen megkérdőjelezhetővé. Ezzel szemben a KITE által ajánlott technológia minden gazdaság saját természeti, üzemi sajátosságaihoz, illetve ezeknek megfelelően választott alapművelési módokhoz igazítható. Ennek a – többek között kukoricára és napraforgóra – kidolgozott különféle technológiai ajánlásait, illetve annak nagyüzemi kísérleti eredményeit mutatta most be a KITE az ország két termőtáján, a Dunántúlon és az Alföldön, jelesül éppen itt Kenderes térségében. ?Melyek a ma még mindig széles körben használatos szántóföldi termesztéstechnológia legjellemzőbb hátrányai? Legfőképpen az, hogy feleslegesen járatva a különféle művelő eszközöket túlműveljük a talajt, ami a mai, egyre gyakoribbá váló csapadékszegény viszonyok között a talaj kiszáradáshoz, illetve foltszerűen jelentkező heterogén növényállomány kialakulásához vezet. ?Mi a KITE által ajánlott technológia lényege? A KITE által ajánlott és itt kukoricában és napraforgóban bemutatásra kerülő technológia a már említett navigáció nyújtotta előnyök maximális kihasználására, ezzel a különféle munkaműveletek ésszerű összevonására törekszik. A lényeg az alapműveléstől a vetésen és a növényápoláson át a műveletek összevonásában rejlik! Hogy néz ez ki a gyakorlatban? Korán lekerülő növények, mint a kalászosok és a repce után sekély tarlóhántást (6 cm-nél ne legyen több!) és azonnali talajlezárást ajánlunk, ami után viszont semmi esetre sem szabad mechanikai úton gyomirtani (szárítjuk a talajt!), azt teljes felületen, kémiai úton kell elvégezni. Ezt követően csak ősszel, szeptember tájékán kerülhet sor a sorközökben – a navigáció nyújtotta lehetőségek kihasználásával – a műtrágya sávos lehelyezésére, amelyre a vontatott és függesztett kivitelben egyaránt GYÁRTÓK ÉS FORGALMAZÓK OLDALA Beszélgetés egy bemutató kapcsán Kukorica és napraforgó sávos művelésének ( StripTill) lehetőségei és eredményei Az elmúlt 40 év története ékes bizonyítéka annak, hogy a KITE mindig is törekedett a tudomány és a technika legújabb eredményeinek hasznosítására, a világ legkorszerűbb mezőgazdasági technológiai elemeinek hazai adaptációjára. Az utóbbi évek egyik legnagyobb sikerének kétségtelenül a precíziós gazdálkodás érdekében kifejtett tevékenysége, illetve ezen belül is az Európában egyedülállóan létrehozott, országos lefedettségű, valós idejű helyzet meghatározásra alapozott RTK hálózat tekinthető. Ennek révén ugyanis lehetővé válik a KITE által forgalmazott John Deere gépek ±2 cm pontosságú navigációja, ezzel a különféle munkaműveletek térben és időben való megismételhetősége. Napjainkban már mintegy 700 erőgép rendelkezik e navigációra alkalmas felszereltséggel. Azt, hogy mindez milyen lehetőségeket kínál a szántóföldi növények, többek között a kukorica és a napraforgó termesztéstechnológiájában, arról az e célból rendezett bemutató sorozat kapcsán Hadászi Lászlót, a KITE fejlesztési és szaktanácsadási igazgatóját kérdeztük. Aki a bemutatót vezette, és akivel beszélgettünk: Hadászi László a KITE fejlesztési és szaktanácsadási GYÁRTÓK ÉS FORGALMAZÓK OLDALA rendelkezésre álló Orthman 1tRIPr jelű sávos művelő eszköz szolgál. Ez a gép egy munkamenetben ellátja a sornyitás, a sávtisztítás, a lazítás, az alapműtrágyázás és a sávlezárás funkcióját. A mélységhatárolást is ellátó sornyitót követő sávtisztító aprítja és tisztítja a megművelt sávot, a lazítókés 25-30 cm mélyen kedvező talajszerkezetet alakít ki, a mögéje szerelt ejtőcsövön keresztül pedig a műtrágya pozícionáltan kerül a sorközbe, a mag közelébe. A művelt sávot a műveletlentől két hullámos tárcsa választja el, a lazított talajt pedig léces hengerborona zárja le, ahová majd tavasszal történik a vetés. Korán lekerülő növények után az esetlegesen kikelő árvakeléstől azonban még az ősz folyamán kémiai gyomirtással kell megszabadulni (nem szabad tavaszra hagyni!). Ugyanezt a műveletsort kell elvégezni későn lekerülő növények – kukorica, napraforgó – után, csak az őszi teljes felületű kémiai gyomirtás maradhat el! ?… és mi történik tavasszal? Tavasszal, egy teljes felületű vegyszeres gyommentesítés után (soha ne hagyjuk el!) következik a vetés, amire a KITE a jelenlegi technikai szinten legkorszerűbb JD 1771NT”i” CCS isobus 12 soros, központi magtartályos szemenkénti vetőgépet ajánlja. A géppel a vetéssel egyidejűleg a vetett sávba (közvetlen a magárokba) egyrészt a starter-műtrágyák, másrészt a talajfertőtlenítő szerek soronkénti kijuttatására is lehetőség van. ?De akkor elmarad a magágykészítés? Nem! A KITE e tekintetben is váltást javasol. Az említett vetőgép egyik nagy újdonsága a vetőelemre felszerelhető aktív sávtisztító és magágykészítő egység. Ennek élezett sávtisztító tárcsái és öntvény-határoló kerekei minden vetés minőséget rontó hosszú szármaradványt, kisebb-nagyobb talajrögöt „eltakarítanak” a vetőelemek útjából, a hullámos tárcsa pedig megfelelő nedvességű tiszta, V-alakú magárkot biztosít. Fontos azonban, hogy a vetés lezárásával egyidejűleg a sáv preemergens gyomirtása is megtörténjen. Mindent összevetve a géppel műszaknaponként mintegy 100-120 ha terület komplett megmunkálása (magágykészítéssel, vetéssel, startertrágyázással, talajfertőtlenítéssel sávos gyomirtással) végezhető el. ?A géppel tehát a talajfertőtlenítő szerek, a gyomirtó szerek mellett sávosan a műtrágyák is kijuttathatók. Az utóbbival kapcsolatban van-e a KITEnek speciális javaslata? A starter-műtrágyaként mi vagy magas foszfortartalmú komplex trágya (100-150 kg/ha), starter mikrogranulátum trágya (15-20 kg/ha), vagy folyékony NP oldat (15-20 l/ha) vetéssel egyidejűleg kijuttatását javasoljuk. Kukoricában és napraforgóban a hagyományos – az összes nitrogén 80-90 %-át a vetésig felhasználó – fejtrágyázással szemben a KITE osztott fejtrágyázást javasol, azaz a vetéssel egyidejű kijuttatás mellett még további kétszeri alkalommal. Erre a vetés utáni sorközművelés nyújt lehetőséget azáltal, hogy az RTK révén a sorközművelő – természetesen későbbi időpontokban – a sorközökbe járatva elvégzi ezt a műveletet, valamint egyúttal megoldja a sorközök mechanikai „tisztántartását” is. ?Az eredményeket pedig jól szemléltetik a bemutató kísérleti parcellái. Miben különböznek ezek egymástól? Milyen képet mutatnak most és milyen következtetések vonhatók le a vizsgálatokból? A kísérleti blokkok lényegében az alapművelés tekintetében különböznek egymástól: az első blokkban szántásos, a másodikban lazításos volt az alapművelés, a harmadikban pedig csak sávos művelés történt. Minden blokkban azonban a variációk száma (tőszám, műtrágya dózis stb.), illetve a beavatkozások módja (vetés, vetéssel egyidejű sortrágyázás, sorpermetezés/gyomirtás, talajfertőtlenítés stb.) azonos volt, illetve azokra azonos időben is került sor, ráadásul három éven keresztül ugyanazon a helyen, így ezen a helyen már harmadik éves ismétlés eredményei láthatók. Végigtekintve most (június 19-én!) a kísérleti parcellákon, az állomány kisebb-nagyobb különbségekkel lényegében egységesnek mutatkozik, kivéve a csak sávos műveléssel kezelt blokkot. Itt ugyanis az állomány kissé visszamaradottabb képet mutat. Ez a sorközökbe maradt mulcs miatt a talaj lassúbb felmelegedésének következménye, ami viszont a későbbiek során a talaj jobb vízmegtartó képesség okán kiegyenlítődik – ezt egyértelműen bizonyítják a korábbi évek tapasztalatai. Ezzel szemben a sávos művelés nyújtotta művelet-összevonások révén e két kultúrában a hagyományos tizenkét munkamenet hat, legfeljebb nyolcra csökkenthető, ami időmegtakarítás és teljesítménynövekedés mellett még jelentős költségmegtakarítást is eredményez. A sávos művelés (StripTill) nyújtotta művelet-összevonás a másodvetésű növények termesztése során is (pl. borsó után másodvetésű csemegekukorica, őszi takarmánykeverék után silókukorica, tavaszi vetésű rozs után silókukorica) óriási előnyöket és lehetőségeket kínál, melyet e bemutató sorozat további állomásai demonstrálnak. Köszönöm a beszélgetést ?Lejegyezte: Dr. Demes György Mind a kukorica, mind a napraforgó állomány a bemutató idején (június 19-én!) – kisebb-nagyobb