?A cégük nevéből eredően felvetődik a kérdés: milyen kapcsolatban állnak a gödöllői Szent István Egyetemmel? Netán e mezőgazdasági felsőoktatási intézmény tangazdaságaként működnek? A beszélgetés elején, talán nem árt ezt tisztázni – fordulok Nagy Ádám vezérigazgatóhoz. A Gödöllői Tangazdaság Zrt. egy mezőgazdasági nagyvállalat, amelynek – a névhasonlóság ellenére – nincs köze a SzIE-hez, csupán jó szakmai kapcsolatokat ápolunk e tanintézménnyel. Vállalkozásunk 1992-óta működik részvénytársasági formában, 2002 óta pedig 100 %-ban magyar magánszemélyek tulajdonban van. Székhelyünk és központunk Kartalon található. Földterületeink két nagy tömbben, Kartalon és Hatvan-Nagygombos vonzáskörzetében helyezkednek el. Összesen 4500 hektáron gazdálkodunk, melyből 4200 hektáron szántóföldi növényeket, 310 hektáron pedig csonthéjasokat (kajszi, szilva, meggy, cseresznye) termesztünk. A szántóföldi területeinkből kb. 1000-1200 hektár biztosítja a 700 fős tejelő szarvasmarha állományunk és szaporulata (összesen 1500 állat) takarmányozását. Továbbá negyedik üzletágként kalászos és borsó vetőmagüzemet is működtetünk. Idénytől függően 100-110 dolgozót foglalkoztatunk. ?Mely kultúrákból épül fel a vetésforgó Önöknél? Elsősorban kalászosokat (őszi és tavaszi árpa, őszi búza), valamint magborsót, napraforgót és repcét termesztünk. Mivel a Gödöllői-dombság szomszédsága száraz mikroklímát eredményez, így a vízigényes kultúrának számító kukorica nem meghatározó nálunk. ?Ha megjegyezhetem, a repce sem számít egy szárazságkedvelő növénynek! Természetesen ezt is figyelembe véve alakítjuk évente a vetésterveinket. ?Maradjunk továbbra is a repcénél! Tehát a kartali időjárási viszonyok mellett – vagy annak ellenére – is eredményesen termeszthető e kultúra Önöknél? Igen, de ökonómiai oldalról megközelítve a kérdést, nyereséget napjainkban csak 3 tonna feletti hektáronkénti termésátlagok mellett lehet realizálni. Összességében a fedezeti küszöb a repcetermesztésünkben, tehát amikor a ráfordításaink és a repcéből elért bevétel kiegyenlíti egymást, 3 tonnás hektáronkénti termésmennyiség körül van. 2011-ig, amíg működött a biodízel program, és volt rá támogatás, addig 2,5 t/ha-os termésszint mellett is jövedelmező növény volt a repce. Akkor az értékesítési árak is 120-140 ezer Ft körül mozogtak tonnánként. Az elmúlt 1-2 évben, amióta nincs támogatás, az árak 15-20 %-kal csökkentek. Így mára már sokkal nehezebb nyereségesen repcét termeszteni. Mindebben természetesen az is közrejátszik, hogy önköltség (vetőmag, műtrágya, növényvédő szer stb.) szempontjából messze az egyik legdrágább szántóföldi növényről beszélünk. 2012-től a piaci helyzethez, a csökkenő árszintekhez igazodva, a korábbi 800-1000 hektárról mi is 4-500 hektárra csökkentettük az őszi káposztarepce vetésterületét. Mivel azonban AKG programban Repcetermesztési gyakorlat közgazdász szemmel A Gödöllői Tangazdaság Zrt. vezérigazgatójával, Nagy Ádámmal és Ködmön Szabolcs növénytermesztési ágazatvezetővel egyfajta ökonómiai megközelítésben, a költség- és jövedelemviszonyokat figyelembe véve beszélgettünk a növénytermesztési gyakorlatukról, azt is elsősorban a repcére vonatkoztatva.veszünk részt, valamint a gépkapacitásaink optimális kihasználása, a munkacsúcsok elkerülése szempontjából is fontos növényünk a repce, a vetésforgónkból biztosan nem fog később sem kiszorulni. ?Melyek a termesztéstechnológia legfontosabb elemei, amellyel ezt a 3 tonnás hektáronkénti fedezeti küszöböt igyekeznek évről évre túlszárnyalni? Hol lehet és kell a ráfordításokon spórolni, ill. hol nem szabad „fukarkodni”? – teszem fel a kérdéseket most már a másik beszélgető partneremnek, Ködmön Szabolcs. Az elővetemény betakarítását követően, ha a nyár folyamán erős az árvakelés vagy a gyomosodás, akkor inkább a kémiai gyomirtás eszköztárához nyúlunk a mechanikai gyomirtás lehetőségével szemben, ugyanis míg a ráfordítás oldalról pl. egy glifozátos kezelés 5 ezer forintnyi költséget jelent hektáronként, addig egy tárcsás művelést „nem úszunk meg” 6-7 ezer forint alatt. Arról nem is beszélve, hogy a nyár folyamán ez utóbbi munkaművelettel nagyon ki tudjuk szárítani talajunkat is. Ami az alapművelést illeti, arid éghajlati viszonyaink és heterogén talajadottságaink miatt már kb. 5 évvel ezelőtt a forgatásról a lazításra tértünk át, melyhez vagy kultivátort, vagy lazítót használunk. Az elművelés rövidtárcsával történik. A repcét augusztus végén (25-e körül) vagy szeptember elején vetjük el. Jó vetőgépeink vannak, amelyek megfelelő minőségű magágyat készítenek, így vetés után nincs szükség egy külön menetben a tömörítést szolgáló hengerezésre. A hektáronkénti klasszikus 500 ezer szem helyett már régóta „csak” 350 ezer szemet vetünk. Tapasztalataink alapján, ha jó minőségű talajt, vetőágyat tud az ember készíteni, ez az alacsonyabb tőszám bőségesen elégséges a jó repceterméshez. A repce szereti ugyanis, ha nagyobb térállásban van, nincs besűrítve, mert így jobban el tud ágazni. Természetesen az alacsonyabb tőszám előnye a vetőmag-felhasználás során jelentkező költség-megtakarításban is megmutatkozik. Nálunk, a költségracionalizálás sarkalatos pontja az is, hogy tápanyag tekintetében évente csak 3,5 tonnás hektáronkénti termésmennyiség eléréshez igyekszünk „beetetni” a repcét, ugyanis úgy gondoljuk, a mi viszonyaink között illúzió és hatalmas költségnövelés lenne 4-4,5 tonnás hektáronkénti termésmennyiséghez igazítani a repce tápanyag-utánpótlását. Nyár végén-ősszel, vetés előtt bedolgozva, általában 2 mázsa 8-2030-as műtrágyát adunk ki. Tavasszal, két menetben kerül sor a nitrogén kijuttatására. Először tőlevélrózsás állapotában 2,5-3 mázsa szilárd műtrágya (pétisó vagy DASA) formájában 60-70 kg-nyi nitrogén hatóanyagot kap a repce. Míg a nitrogén második adagját (40-50 kg hatóanyag) a csapadékviszonyoktól függően szárbaindulás elején, közepén mindig folyékony műtrágyaként – miután száraz körülmények között gazdálkodunk – juttatjuk ki, mivel így jobb hasznosulást tudunk elérni a leveleken keresztül. A repce esetében a megfelelő bórellátásáról sem érdemes megfeledkezni. Rovarölő szeres kezelésből szezononként négyet tervezünk be. Az elsőt a repceszár-ormányos és a nagy repceormányos ellen. A második kezelés, ha szükséges, a repce-fénybogarak ellen irányul. Idén erre nem volt szükség. A következő védekezést virágzás elejére időzítjük a repcebecő-gubacsszúnyogokat, repcebecő-ormányosokat és repcefénybogarakat célozva. A negyedik tervezett védekezés a virágzás alatt van. ?Növénykórtani oldalról milyen növényvédelmi tapasztalatokat tudnak megosztani az olvasóinkkal? A korábbi évek gyakorlatával szemben – mikor is 800-1000 hektáron termesztettünk repcét a 6-700 hektárnyi napraforgó mellett – 2012 óta, a vetésterület csökkentésével párhuzamosan kedvezőbb növényi sorrendet, vetésforgót tudunk biztosítani, melynek eredményei a repce esetében a kevesebb kórtani problémában és így végső soron a csökkenő növényvédőszer-felhasználásban mutatkoznak meg. Kórtani oldalról a legveszélyesebb betegségének egyébként a repce fehérpenészes szár- és becőrothadását tartjuk, mely a talajban elfekvő áttelelő képletei, a szkleróciumok révén több éven át megtartja fertőzőképességét. A szkleróciumok elpusztítására beváltak nálunk a Coniothyrium minitans hiperparazita gombát tartalmazó készítmények, amelyeket vetéssel egy menetben dolgozunk be a talajba. Kijelenthetjük, használatuk alap technológiai elemmé vált, amelyen nem érdemes spórolni, különösen annak tükrében nem, hogy e készítmények révén gombaölő szeres állományvédelemre a szklerotínia ellen nincs szükségünk. ?Térjünk ki a betakarításra és az azt megelőző feladatokra is! Becőragasztókat és deszikkáló szert egyaránt alkalmazunk azzal a különbséggel, hogy a becőragasztás alapeleme a termesztéstechnológiánknak, míg az állományszárítás nem. Azonban, ha úgy látjuk, hogy nem egyöntetű vagy nagyon zöld az állomány, egyik évben sem spórolunk a deszikkáláson, ugyanis a költségeket nézve, ha a szárítást és a deszikkálást kell egymással szembe állítani, az mindig ez utóbbi javára dől el. A betakarítás időszakában alapelvünk, hogy minél előbb kerüljön be a termény a magtárakba, ezzel is csökkentve azt az időszakot, amíg a repce ki van téve az időjárás szeszéjeinek. Új kombájnunkon már repcetoldat is van, melynek alkalmazása – ha számszerűsíteni akarjuk – eddigi tapasztalataink alapján legalább 1-2 mázsa terméstöbbletben mutatkozik meg hektáronként. Ez az imént bemutatott termesztéstechnológia, milyen költségráfordítással és jövedelmezősséggel párosul? – fordulok Nagy Ádámhoz. A tavalyi évet nézve a legnagyobb önköltségű növényünk egyértelműen a repce volt a maga hektáronkénti 280 ezer forintjával. Természetesen ez az összeg már minden ráfordítást (munkabér stb.) tartalmaz, míg a közvetlen önköltség kb. 220 ezer Ft/ha körül alakult. Ami a jövedelmezőséget illeti, tavaly a termésátlagunk 3 t/ha volt és a repcét 102 ezer forintért adtuk el tonnánként. Mindebből jól látszik, hogy nálunk nem tartozik a „pénzes növények” közé a repce, és a nagy termesztési költsége miatt egy 3 t/ha alatti termésátlaggal könnyen veszteséget is termelhet egy adott évben. Ezzel szemben, ha a kalászosok közül az őszi búzát nézzük, az a tavalyi 6 t/ha-os termésátlag és a 220 ezer Ft/ha-os önköltség, valamint 45 ezer Ft/t-ás értékesítési ár mellett sokkal nagyobb, 50 ezer Ft/ha-os nyereséget termelt. Természetesen minden évben felállítjuk a képzeletbeli dobogót a termesztett növényeink között. A tavalyi év „slágernövénye” egyértelműen a sörárpa volt, mely 7 t/ha-os termésátlag és tonnánkénti 60 ezer Ft-os értékesítési ár mellett 420 ezer Ft/ha-os árbevételt produkált a búzánál alacsonyabb önköltség mellett. ?A repce esetében milyen értékesítési stratégiát követnek? Minden év abszolút más, és kiszámíthatatlan. A várható termésmenynyiség 30-40 %-át minden tavasszal igyekszünk a biztonságra törekedve lekötni. Mivel megfelelő tárolókapacitással rendelkezünk, a felvásárlás során előnyt jelent számunkra, ha a felvásárló akár 6-8 hónapig tárolási díj ellenében nálunk tároltatja a terményét. ?A beszélgetés lezárásaként egy utolsó kérdés: látnak-e még lehetőséget az imént bemutatott repce termesztéstechnológia fejlesztésére, a hatékonyság növelésére? Már az elmúlt év során is jelentős hatékonyságjavulást értünk el a repcetermesztésünkben azzal, hogy automata kormányzású erőgépek váltották le a régi traktorokat. A fejlesztéseink terén a következő lépés az lesz, hogy a vetés, növényvédelem, tápanyagutánpótlás terén is – terveink szerint a jövő évtől – a precíziós gazdálkodásra állunk át. Mindez reményeink szerint, ha nem is a termésátlagok javulásában, de az önköltségünk további csökkentésében és így végső soron a repcetermesztésünk eredményességének javulásában megmutatkozik. ?Köszönöm a beszélgetést! ?Kosztolányi Attila Nemzetközi növényvédő szer gyártó vállalat dinamikusan fejlődő magyarországi leányvállalata keres munkatársat Régió Menedzseri munkakörbe. Munkavégzés helye: Bács-Kiskun, Szolnok megye ELVÁRÁSOK: agrármérnöki vagy kertészmérnöki végzettség növényvédő mérnöki vagy növényorvosi képesítés kereskedelmi tapasztalat növényvédő szer piac ismerete angol nyelvtudás önálló, felelősségteljes munkavégzés AJÁNLUNK: kiemelkedő, az elvárásokhoz igazodó anyagi és erkölcsi megbecsülést cégautót, ill. a munkavégzéshez szükséges eszközöket szakmai és személyes fejlődéssel járó munkát egy lendületes, sikeres csapatban Amennyiben ajánlatunk felkeltette érdeklődését és a fenti feltételeknek megfelel, kérjük angol és magyar nyelvű önéletrajzát motivációs levelével küldje az alábbi címre: A készítmény I. forgalmi kategóriájú. Válassza a biztos termést!