Az elmúlt években, a lapban a káliumtrágyázás kapcsán több cikk is megjelent a kertészeti növények klórérzékenységéről. Az alábbiakban ezzel kapcsolatos kutatási eredményeket és tapasztalatainkat szeretnénk megosztani olvasóinkkal. A növények számára a klór esszenciális (mikro) elemnek tekinthető, hiszen ozmotikusan aktív anyagként fontos szerepet játszik az ozmoregulációban és a turgor szabályozásában, valamint számos enzim aktivitására is hatással van, szerepe a fotoszintézisben is ismert. A kloridionról egészen 1954-ig nem bizonyosodott be, hogy mindenképp szükséges a magasabb rendű növények normális fejlődéséhez. Ekkor amerikai kutatók Kaliforniában már képesek voltak kivonni a termesztő közegből teljes mértékben, így vizsgálva meg a mesterségesen adagolt klór élettani hatásait. Esszenciális volta ellenére, a gyakorlatban inkább káros hatásai miatt esik szó róla. Mivel a növényeknek csak kis mennyiségben van rá szükségük, ezért hiánytüneteivel (például hervadásra való hajlam, növekedési zavar) általában nem találkozunk. Túladagolásakor a levélszélek és csúcsok megbarnulása és bronzos elszíneződése, a levelek sárgulása jellemző. Paprika- és paradicsomhajtatásban a túladagolás tünetei a következőek: jelentős levélbarnulás, a levél széle elpusztul, szakadozik. Klórtoxicitás a klorid tartalmú műtrágyák (kálisó) túlzott mértékű alkalmazása esetén, illetve magas klorid szintű öntözővíz használatakor jelentkezhet. Amennyiben az öntözésre használt víz klorid tartalma 50 mg/l-nél kevesebb, talajnélküli zöldségtermesztésre is kiválóan alkalmas. Azonban a 175 mg/l értéket meghaladó klorid mennyiséget tartalmazó öntözővíz ilyen termesztési célra már alkalmatlan. A klór mellett leggyakrabban előforduló, nem tápelemnek tartott ion a természetes vizekben a nátrium. A zöldségnövények Na + és Cl felvételét vizsgáló kísérletek eredményei alapján az a következtetés vonható le, hogy a Na + könnyebben halmozódik fel a termesztő közegekben, mivel kloridból nagyobb mennyiséget képesek felvenni a növények. Ezért is alacsonyabb az öntözővizek nátrium tartalmára vonatkozó irányadó érték (35-75 mg/l), a hazánkban is egyre nagyobb felületen terjedő talajnélküli termesztési mód esetén. Általánosan igaz összefüggés, hogy bizonyos elemek hiánya vagy éppen túlzott mennyisége csak abban az esetben okoz látható tüneteket, ha más tényezők is kedvezőtlenül alakulnak. Nincs ez másként a klór esetében sem, hiszen a zöldséghajtatásban, nyári időszakban igen ritkán jelennek meg túladagolásának tünetei, azonban a téli fényszegény periódusban gyakrabban találkozhatunk velük. A klór a talajokban ionos formában, Cl anionként van jelen. Esővízzel, tengervízzel, fertőtlenítőszerekkel szenynyezett szerves trágyával, illetve egyéb szennyezések útján kerülhet a talajba. A talajoldatban oldott állapotban található, innen a növények gyökéren keresztül veszik fel. A negatív töltésű kloridion nem hajlamos arra, hogy komplexeket képezzen és általában a talajásványokhoz és a szerves anyagokhoz sem kötődik, tehát gyorsan mozog a talajban. Ebből következően a talaj felső (25-30 cm-es) rétegéből, különösen a lazább szerkezetű talajok esetén, megfelelő mennyiségű csapadék hatására könynyen kimosódik. A klórtoxicitást kiváltó tényezők közül a zöldségfélék és más termesztett növények esetében a leglényegesebb és legnagyobb hatású a tápanyag-utánpótlás és a megfelelő műtrágya megválasztása. A szakirodalom a zöldségféléket klórérzékenységük alapján négy főbb csoportba sorolja be: klórérzékenyek (uborka, dinnyefélék, paprika, vöröshagyma, bab, burgonya), kismértékben klórérzékenyek (paradicsom, borsó, káposzta, saláta), klorid-toleránsok (sárgarépa, fokhagyma, póréhagyma, cékla, cikória), klórt kedvelők (zeller, spárga, mángold). Fontos megemlíteni, hogy a szakirodalmi adatok jellemzően a hibridfajták térnyerése előttről származó vizsgálatokon alapulnak, így a ma használatban lévő fajták, fajtatípusok érzékenysége akár eltérő is lehet. Elsősorban a káliumműtrágya megválasztásakor fontos figyelembe venni a zöldségnövények klórérzékenységét. Alapvetően három káliumforma áll rendelkezésünkre: kálium-nitrát, kálium-klorid és kálium-szulfát. Mivel a klór könnyen kimosódik a talaj felső rétegéből, alaptrágyaként szóba jöhet a kálium-klorid (kálisó) alkalmazása még a klórérzékeny csoportba tartozó zöldségfajok, például étkezési paprika esetén is. Szabadföldi kultúráknál természetesen az adott évjárat csapadékmennyisége nagy hatást gyakorol a gyökérzónában maradó klorid mennyiségére és az ez által okozott termésmennyiség és -minőség csökkenés mértékére. Érdekességként említhető, hogy a paradicsom esetében a klór pozitív hatással van a bogyók ízére, szárazanyagtartalmára, ezért a hajtatásban már ellenőrzött mennyiségben adagolják a tápoldathoz. Az előzőeket összefoglalva tehát, a zöldségfélék esetében a klór káros hatásait a termesztésben leginkább a jó minőségű öntözővíz használatával, a kultúrának megfelelően megválasztott és jó időben kijutatott műtrágyával küszöbölhetjük ki. ¦ A zöldségfélék klórérzékenységéről Mihály Máté, Dr. Slezák KatalinAGRO INNOVATIONS GYÁRTÓ: INTERMAG Sp. z o.o. www.intermag.eu PRIMSEED AGROINNOVATIONS HOGYAN MŰKÖDIK A PRIMSEED MAGTRÁGYA? a csírázó magvaknak biztosítja a szükséges tápanyagokat a csíranövény gyökerének és levélzetének kialakulásáig hosszabb ideig biztosítja a mag csíraképességét növeli a mag csírázási erejét és energiáját gyorsítja a növény fejlődését (egyöntetű kelés) lehetővé teszi a növények számára a kiváló gyökeresedést és a talaj mélyebb, tápanyagban gazdagabb rétegeinek gyorsabban történő elérését és ezekből a rétegekből a tápanyagok hatékonyabb felvételét növeli a csírázáskori kedvezőtlen környezeti feltételekkel szembeni ellenállást (szárazság, belvíz, hideg) a készítmény két változatban is kapható: folyékony és szuszpenziós formában FORGALMAZÓ: ALTOTERRA Kft., 6000 Kecskemét, Halasi út 29, Magyarország tel. (+36) 76 327818, info@altoterra.hu, www.altoterra.hu AZ INTELLIGENS