Úgy látszik kinőttük a termet – kezdte köszöntőjét Dr. Erdős Zoltán intézetigazgató. Kis túlzással többen álltak, mint ültek a zsúfolásig megtelt teremben. A NAIK Gyümölcstermesztési Kutatóintézet Ceglédi Kutató Állomása évek óta megrendezi az egyre sikeresebb kajszibarack fajtabemutatót, melyet ez évben július 9-én tartottak. A köszöntő után Dr. Jenes Barnabás, a NAIK főigazgatója rövid tájékoztatást adott a hazai agrárkutatás intézményeinek egységes szervezetbe való szervezéséről, és annak az agrártermelés fejlesztésére gyakorolt pozitív hatásáról. Megkülönböztetett érdeklődés fogadta Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár előadását, aki beszámolt az agrárgazdaság jelenlegi helyzetéről és jövőbeni feladatairól (ld. 16. oldal). Az elmúlt évet értékelve megállapította, hogy az agrárium kibocsátása 23 %-kal növekedett, ami minden idők egyik legjobb teljesítménye. A jövőbeni feladatokat részletezve – már csak a helyszín okán is –kiemelten említette a kertészeti ágazatok jelentőségét. Beszélt a különböző támogatási jogcímekről és lehetőségekről, továbbá az élelmiszeripar és az öntözés várható fejlesztéséről. Szó esett arról a kockázati alap létrehozásáról is, amely biztonságot adna kedvezőtlen időjárás, vagy árudömping esetén a termelőknek. A hazai nemesítésű kajszifajtákról Dr. Szani Zsolt témavezető, a NÉBiH munkatársa a kajszibaracktermesztés jelenéről és jövőjéről Szabó József, a Magyar ZöldségGyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács csonthéjas albizottságának elnöke adott tájékoztatást. A termelők és forgalmazók részéről kritikus hangvételű beszámolók hangzottak el Molnár Barnabásné gönci kajszibarack-termelő, Székely Zoltán gyöngyösi termesztő és Tomcsányi Pál, a Sóskút Fruct Kft. ügyvezetője részéről. Bemutatásra került a Magyar gyümölcsfajták c. könyv, amelyet Dr. Surányi Dezső tudományos főmunkatárs a maga ironikus stílusában ismertetett. Az előadásokat indulatoktól sem mentes kérdések és hozzászólások követték. Legnagyobb vita a hazai és külföldi fajták használatával kapcsolatban bontakozott ki. Szinte valamennyi felszólaló elismerte, hogy a hazai kajszi fajták íze és zamata köszönhetően az itteni röghatásnak egészen magas minőséget képvisel és különösen kedvelt a fogyasztók részéről. Ezzel szemben többen is felvetették, hogy bizonyos áruházláncok és felvásárló szervezetek előnyben részesítik a kevésbé ízletes, de jobban szállítható és tárolható fajtákat. Ennek tulajdoníthatóan a hazai fajták esetenként hátrányba kerülnek a gyengébb minőségű külföldi fajtákkal szemben. Többen észrevételezték, hogy objektív vizsgálatokra lenne szükség a fajták valódi piaci értékének elbírálására. Lukács József, a NÉBiH jelenlévő elnökhelyettese a vita kapcsán kifejtette, hogy objektív fajtavizsgálatok állnak rendelkezésre annak érdekében, hogy a termelők és a felhasználók el tudják dönteni, hogy milyen fajtát válasszanak. A fajták elbírálásánál – mint mondta – egyetlen szempont érvényesül, hogy a fajta megfelel-e azoknak a követelményeknek, amelyeket a vizsgálati metodika előír. Nem szempont az, hogy egy fajta hazai vagy külföldi. Az eredményei döntik el, hogy felkerül-e a fajtalistára és ezt követően forgalmazható-e hazánkban. A tanácskozást követően a kutatóállomás halljában megrendezett fajtabemutatón megismerkedhettünk az államilag elismert, illetve elismerés előtt álló fajtákkal, továbbá a perspektivikus nemesítési anyagokkal. A tanácskozás és a bemutató sikerét tovább növelte, hogy a résztvevők láthatóan elégedetten kóstolgatták a különböző fajtákat és fogyasztották azt a natúr kajszi gyümölcslevet, amelyet helyben készítettek a szervezők. Ennél nagyobb sikere, talán csak annak a kajszibarack pálinkának volt, amelyet sajnos a jelenlévők többsége kénytelen volt csak az illata alapján minősíteni. ?bl Kajszibarack tanácskozás és bemutató A zsúfolt terem Dr. Kerek Mária nemesítő mutatja