A kale néven sokak által ismert superfood nálunk, magyaroknál a marhakáposzta néven volt ismert sok-sok évig. Aztán elterjedt divatként, fodroskelnek nevezzük általában a kertészetben, de az egészséges táplálkozást folytatók és kutatók körében még mindig a kale néven érhető el.
Amikor először találkoztunk a kale étrendkiegészítővel, akkor aranyárban, sokezer kilométerről behozott, vákuumcsomagolt, porrá őrölt termékként mutatták nekünk, miszerint egyész Amerika él-hal ezért a szuperfood-ért. Kíváncsivá is tett minket és ahogy utánaolvastunk – bár eltért az MLM-rendszerben bemutatott adatoktól – tényleg rengeteg ásványi anyagot tartalmazó, hazánkban is megtermeszthető zöldségről van szó.
Mivel magas a tápértéke, ásványianyag tartalma, rosttartalma, így valóban érdemes fogyasztani zöldturmixokban, salátákban és akár snack formában is. Viszont sokfelé vannak óvintézkedések is a felelős gyártók részéről, ami megszívlelendő. Oxálsavakban is gazdag, ami például bizonyos betegségek esetében kerülendő (pl. veseproblémáknál). Tehát mielőtt kikiáltjuk szuperfoodként, azért győződjünk meg róla, hogy saját egészségi állapotunknak való-e vagy sem.
Hogyan termesztjük?
Amilyen misztikus növénynek tartják egyes körökben, annyira egyszerű is megtermelni magunknak. Ha jó minőségű vetőmagot vásároltunk, akkor érdemes palántaneveléssel kezdeni, majd tavasszal kiültetni nagyobb térállásba, mert jó derékig érő, hosszú, erőteljes levélzetű növény lesz belőle. Ami még ráadásul a nagy térállás mellett szól, hogy egészen fagytűrő és egyes példányaink akár több évet is megélhetnek.
Permakultúrás gazdaságokban ugyanúgy hatékonyan lehet termeszteni, mint például nálunk a homoktalajon, egyedül az öntözésre kell odafigyelni és arra, hogy a kártevők nagyon szeretik.
Mivel káposztaféléről beszélünk, így elsősorban a káposztafélék kártevőit találjuk meg rajta, rendre megjelennek a pajzstetvek is amúgy, de az liszteske, gyapjastetű sem ritka.
Talán a káposztalepke hernyója az, ami nem érinti annyira, bár előfordul ugyanúgy, de nagy kárt nem csinált az évek során nálunk sem.
Tapasztalataink alapján a vastag, bőrnemű levelei akár a -15 C fokot is kibírták időszakosan.
Mi van a kelkáposztában?
A kelkáposzta a karotinoidok, a lutein és a zeaxantin forrása (táblázat). A brokkolihoz és más keresztes virágú zöldségekhez hasonlóan a kelkáposzta is tartalmaz glükozinolát vegyületeket, mint például a glükorafánt , amely hozzájárul a szulforafán képződéséhez , amely vegyületet előzetes kutatások folynak az emberi egészségre gyakorolt jótékony hatásáról. A kelkáposzta magas oxálsavat tartalmaz, melynek szintje főzéssel csökkenthető.
