Csemegeszőlővel kapcsolatos kérdésem van. Áprilisban növényi eredetű trágyával (levágott fű, faág nyesedékek, szőlő metszési anyagok) dúsítottam a szőlőm talaját. A növényi hulladék azonban még csak részlegesen bomlott le. Júniusban a szőlő alsó levelein sárgulást, és levélhullást figyeltem meg. A levelek levélnyél nélkül esnek le a tőkéről. Lehet a pentozán hatás következménye ez a jelenség?
Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus
Kedves Kérdező!
A feltevését megerősíteni látszik az a kiegészítő információ, hogy pár tőkénél a félérett komposztot nem használta, és azoknál a sárgulásos levéltünet nem lépett fel.
Pentozán hatás akkor lép fel, ha a talajba nem teljesen lebomlott növényi maradványokat juttatunk. Ilyenkor a komposztálódáshoz fokozott mennyiségű nitrogénre van szükség, amit a folyamat a környezetéből, a talajból vesz fel. Így nitrogénhiány lép fel a növényeknél, amit az idős, alsó levelek jellegzetes sárgulási folyamata szokott jelezni. Ez a sárgulási tünet minden növényre jellemző. Amikor ilyen helyzet áll elő, a termesztők a félérett növényi hulladékhoz nitrogén műtrágyát adagolnak, a lebontó szervezetek ezt használják fel, és nem vonják el a nitrogént a növényektől. Ez volt a múlt, ennél modernebb és hatékonyabb módszer van terjedőben.
Lebomlás nélküli, elhalt növényi anyagokat a szántóföldi egyéves kultúrákban szoktak a talajba keverni vetés előtt. Ott ez gyakorlat, és a lebomlás gyorsításához több hasznos baktériumfaj keverékét alkalmazzák, melyek közül fontos szerepet játszanak a cellulózbontó baktériumok. Így elérik, hogy a lebomlás rövid idő alatt megtörténjen. Ezek az anyagok már házikerti célra – gyümölcsös és szőlő nyesedék gyors lebomlására – is alkalmasak, beváltak. Ezt ajánlom figyelmébe.
A Phylazonit Tarlóbontó készítmény baktériumtörzsei a szármaradványokban lévő tápanyagok felszabadításával serkentik a talajéletet. E baktériumok nemcsak a növényi maradványok (szár-, gyökér- és ágrészek) újrahasznosításával gazdagítják a talaj tápanyagkészletét, hanem segítenek a talajban lekötődött tápanyagok feltárásában is. A Phylazonit magyar cég kifejezetten mikrobiológiai készítményeket fejleszt a kemizálás ellensúlyozására, és céljuk a termőföld talajéletének, mikrobiológiai sokszínűségének fenntartása.
A házikerti célú nyesedékek gyorsított bomlására a Phylazonit Tarlóbontó következő felhasználását javasolják: Gyümölcsösben és szőlőültetvényben metszéskor keletkező növényi maradványok összeaprítása után, a növényi részekre 2 dl készítményt 3-6 l öntözővízzel elkeverve juttassunk ki, majd ezt követően forgassuk be a talajba. Bővebb információt a lebontó keverékről, mely bio minősítésű, a következő helyen nyerhet: https://phylazonit.hu/termek/phylazonit-tarlobonto-1-l/. Ezt a kezelést még most is megteheti, ajánlom elvégezni, a készítmény elfogadható áron beszerezhető.
Az alsó levelek sárgulását okozhatja a relatív nitrogénhiány, de a szárazság is. A tápelemek pótlásának leggyorsabb módja, ha lombpermetezéssel adja a növénynek. Amit a lombra permetez, azt néhány órán belül a növény anyagcseréje már hasznosítja, míg a talajba adott tápelemek hasznosulása néhány hét is lehet. Tehát a Humus lombtrágyát és a csalánlevet – lombra kijuttatva – javaslom gyorssegélyként.
Kiemelt kép: a kérdező felvétele