Az utóbbi években megtapasztalhattuk, hogy a mezőgazdaságban nincs két egyforma évjárat. Az egyre gyakoribb hosszan elhúzódó meleg őszi időjárás, és a rövid, enyhe telek számos kártevőnek és kórokozónak teremtik meg az ideális feltételeket a károkozáshoz.
A gabonákat támadó vírusok esetében a korai vetéseken túl, ma már a fent említett időjárási trend is közrejátszik abban, hogy egyre gyakoribbak a vírusfertőzött őszi búza és őszi árpa állományok. Sajnálatos módon pedig a védekezésre alkalmazható növényvédő szerek köre is egyre szűkebb a hatóanyagkivonások miatt.
Örömmel jelentjük, hogy a Syngentánál erre is megérkezett a megoldás!
A Hyvido® hibrid árpáink egyik legnagyobb előnye a konvencionális fajtákkal szemben, hogy robosztus, mélyrehatoló gyökérzetüknek köszönhetően sokkal eredményesebben és nagyobb hatásfokkal veszi fel a talajban lévő tápanyagot és nedvességet, így akár laza, homokos vagy sekély termőrétegű, erodált talajokon is jövedelmezően teremnek.
Szintén kiemelt szerepe van az őszi árpák életében a vetésidőnek. Sok szempontból előnyükre válik, ha időben, október elején elvetésre kerülnek, hogy legyen idejük a tél beállta előtt erőteljes gyökérnövekedést produkálni.
A folyamatos fejlesztéseknek és azon törekvéseinkenk, hogy a termelői igényeket minél jobban ki tudjuk elégíteni, megérkezett a Syngenta portfóliójába az egyedülálló vírusrezisztenciával rendelkező SY Zoomba névre hallgató Hyvido® Neo hibrid árpa! Ennek az újdonságnak köszönhetően többé nem kell félni a korai vetéstől és a vírusnyomástól!
A gabonákat károsító vírusokról általánosságban tudni kell, hogy az egyszikűeken károsító levéltetvek (árpa sárga törpülés vírus/ Barley Yellow Dwarf Virus) vagy a gabonaféléken élő kabócák (búza törpülés vírus/ Wheat Dwarf Virus) útján terjednek, átvitelükhöz a levéltetvek, kabócák tartós jelenléte szükséges.
Az árpa sárga törpülés vírusnak (BYDV) öt szerotípusa létezik (MAV, PAV, RPV, RMV, SGV) melyeket a vektor levéltetvek alapján differenciálunk, s amelyek hazánkban is jelen vannak. Levéltetvek esetében a szárnyas és szárnyatlan alakok is képesek a vírus átvitelére.
A MAV és PAV szerotípusok a legelterjedtebbek, jelentős gazdasági károkat okozva az Egyesült Királyságban és hazánkban is. A MAV szerotípus vektora a gabona levéltetű (Sitobion avenae, syn.: Macrosiphum avenae), míg a PAV szerotípus vektorai lehetnek a gabona-levéltetvek (S.avenae) és a zselnicemeggy- levéltetvek (Rhopalosiphum padi) is. Az RPV genetikailag elkülöníthető szerotípus, mely a gabona sárga törpülés vírus nevet kapta, vektora elsősorban a zselnicemeggy- levéltetű (R. padi).
A két kórokozó (árpa sárga törpülés vírus (BYDV) és a búza törpülés vírus (WDV)) egyszerre is, illetve az árpa sárga törpülés vírus különböző törzsei együttesen is károsíthatnak.
A tünetek bármely vírus által okozottak is, nagyon hasonlóak, pontos meghatározásukhoz laboratóriumi vizsgálatra van szükség (PCR, Elisa teszt).
Jellegzetes a törpe növekedés, megemelkedett turgor a növényekben, foltokban sárguló növényállomány, jellegzetes “sündisznószerű” tapintás, erektív levélállás figyelmeztet már a bokrosodási stádiumban a baj jelenlétére, míg a tavaszi felmelegedéssel szárba induló, haragoszöld, egészséges állományban messziről is könnyen felismerhetőek a fertőzött növények.
Fontos megemlíteni, hogy az elmaradt őszi inszekticides védekezések esetében a tavaszi látható tünetek már semmiféle növényvédő szerrel nem orvosolhatóak, garantálható a termésveszteség.
A vírusok jelentős termésveszteséget okozhatnak (akár 50-60%), ugyanakkor a fertőzés mértéke függ a növénybe jutott vírusok aggresszivitásától és a bejutás idejétől is. Az optimális időben elvetett árpákba, búzákba betelepülő vektorszervezeteket az első komolyabb fagy elpuszítja (-4, -5 Celsius fok), így a vetésidővel “játszva” kivédhetjük, hogy ne biztosítsunk elegendő időt a vektorszervezetek káros ténykedésére.
Gyakran a fertőzött egyed valamelyest felzárkózik az egészséges egyedekhez, hoz esetlegesen kalászt is, de jellemzően e kalászok sterilek maradnak. Természetesen a fertőzés mértékét befolyásolja a fajta/ hibrid ellenállóképessége is.
A nemesítés során etióp árpafajtákban azonosított Ryd4 gén felhasználásával alkottuk meg az eddigi legszélesebb spektummal rendelkező, egyedülállóan vírusrezisztens hibrid árpánkat. Az SY Zoomba a gabonákat károsító vírusokra, úgy, mint a hazánkban leginkább elterjedt árpa sárga törpülés vírusra, annak bizonyos szerotípusaira, a gabona törpülés vírusra, illetve a búza törpülés vírusra is rezisztens. A rezisztenciának köszönhetően bár az állomány a vírussal megfertőzödhet, a vírus tünetei viszont már nem jelennek meg, így a termésre negatív hatással nem lesz.
A vírusrezisztenciáján túl elmondható a hibridről, hogy stabil termőképességű, az általános levélbetegségekkel szemben ellenálló, s természetesen magában hordozza a Hyvido® Neo hibrid árpákra jellemző erős, robosztus gyökérfejlesztés, robbanásszerű tavaszi újraindulás, erős bokrosodás képességét.
Kitűnő szárazság- és egyéb, időjárás okozta stressztolerancia jellemzi, ezeken kívül pedig még kiváló vízhasznosítási és tápanyagfeltárási, -haszonítási képessége is megkülönbözteti a konvencionális fajtáktól.
Szintén az idei év újdonságaként üdvözölhetjük SY Moovy névre keresztelt Hyvido® hibrid árpánkat, mely egy középérésű, hatsoros takarmányárpa. Kiemelkedő terméshozama mellett nagyon jó termésstabilitással bír, és kitűnő kalászfertilitással rendelkezik.
Kimagasló betegségellenállóság jellemzi, kiemelten a Helmintosporiummal és Rynchosporiummal szembeni ellenállósága erős. Erős szárszilárdsága miatt dőlésre nem hajlamos.
Az SY Moovy nem titkoltan az egyik legnagyobb terméspotenciálú hibrid a portfóliónkban, hiszen az elmúlt évek fejlesztői kísérleteiben rendre az elsők között végzett, termésben megelőzve “pályatársait” és legnagyobb kihívóit is.
Csúcstermés az SY Moovy hibriddel kivitelezhető!
Bővebb információkért keresse fel weboldalunkat, vagy töltse le katalógusunkat, illetve keresse bizalommal a helyileg illetékes területi értékesítő kollégáinkat.
Kiss Nikolet
fejlesztőmérnök
Syngenta Kft.
