A KWS kukoricahibridek kiemelkedő teljesítményükkel és megbízhatóságukkal léptek az élvonalba. Az alábbiakban bemutatjuk a GOSZ-VSZT-NAK aranyérmes KWS OLTENIO-t és a KWS TOP4 kockázatkezelési rendszert, amely unikális megoldást nyújt a magyarországi kukoricatermesztők számára.
KWS OLTENIO (FAO 350-400), a modern vezérhibrid
A KWS OLTENIO a legmegbízhatóbb hibrid, amely bármilyen körülmények között kiváló termést biztosít. Két fő előnye az aszálytűrés és a magas terméshozam, így a gazdaságok potenciális választása, amikor elsődleges szempont a jövedelmező üzembiztonság.
A KWS OLTENIO genetikai előrehaladása révén Magyarország legkedveltebb éréscsoportjának győztese lett a 2024-es GOSZ-VSZT-NAK Kukorica Posztregisztrációs kísérletekben. Stabilitása és alkalmazkodóképessége kiemelkedő, alacsony betakarításkori szemnedvessége pedig költségoptimalizálást tesz lehetővé.
A KWS OLTENIO kiváló vízleadó képességgel rendelkezik, ami csökkenti a szárítási költségeket és növeli a profitot. Korai virágzása lehetővé teszi, hogy a kritikus időszakokat elkerülje, így biztosítva a magas hozamot.
Genetikai előrehaladás: A KWS OLTENIO genetikai előrehaladása lehetővé teszi a termelőknek, hogy nagyobb és biztosabb terméshozamot érjenek el még kedvezőtlen környezeti feltételek mellett is. A kukorica terméshozamának biztosítása az egyik legfontosabb cél a nemesítés során, különösen az egyre gyakoribb aszályos időszakok miatt.
Stabilitás és alkalmazkodóképesség: A KWS OLTENIO hibrid igen fontos tulajdonsága a magas és stabil terméshozam. A 2024. évi GOSZ-VSZT-NAK Kukorica Posztregisztrációs Kísérletekben a KWS OLTENIO a legjobb eredményt érte el.
Az első hely megszerzéséhez elengedhetetlen volt, hogy a stressz sújtotta, alacsony termésszintű helyszíneken a legjobbak között szerepeljen (pl.: Iregszemcse – 8.4 t/ha)! Kiemelkedő termőképességét példázzák a kedvező területeken elért eredményei. A modern kukoricahibridek sikerének alap készlete a magas terméspotenciál mellett az igen széles alkalmazkodóképesség.
Alacsony betakarításkori szemnedvesség: Az egyik legnagyobb költségtényező a kukorica betakarítása után a termény szárítása. A KWS OLTENIO kiváló vízleadó képességgel rendelkezik, ami csökkenti a szárítási költségeket és növeli a profitot. Az alacsony szemnedvesség lehetővé teszi a betakarítási idő optimalizálását, csökkentve az időjárási kockázatokat és a termésveszteséget.
Korai virágzás: A korai virágzás lehetővé teszi a KWS OLTENIO számára, hogy a kritikus virágzási időszakot még az aszályos időjárás előtt befejezze. Ez különösen fontos, mivel a kukorica virágzáskor a legérzékenyebb a vízhiányra. A korai virágzású kukoricahibridek virágzási időszaka gyakran elkerüli a nyári hőhullámokat, amelyek negatívan befolyásolhatnák a termékenyülést és a szemképződést.
A klímaváltozás szerepe: az elmúlt 150 évben lezajlott felmelegedés gyorsasága miatt a fajok nem tudtak alkalmazkodni. Az éghajlatváltozás és az időjárási szélsőségek fokozódása jelentős kihívást jelentenek a kukoricatermesztés számára.Az eredményesség megtartása érdekében fontos a termelési tényezők ismerete és hatékony kezelése. A gazdáknak figyelmet kell fordítaniuk a környezeti tényezőkre és a termesztési körülményekre.
- Az elmúlt 100 évben 2,2-2,5 °C hőmérséklet-emelkedés történt.
- A csapadék eloszlása hektikusabbá vált.
- Növekszik a trópusi jellegű éjjelek száma, amikor a hőmérséklet nem süllyed 20 °C alá.
Kukorica tőszámkísérletek: Az elmúlt 9 év kisparcellás tőszám kísérletei alapján a súlyosan aszályos években az alacsonyabb tőszámú állományok, míg a jó termésű években a magasabb tőszámú állományok voltak eredményesebbek.
A KWS OLTENIO a súlyosan aszályos években és a kukorica számára komfortos évjáratokban is nagy biztonsággal termeszthető, széles tőszám optimummal rendelkező hibrid.
Szinkron virágzása mellett a pollenszórás és a nőivarú virágzat pollenfogadó képességének átfedése hosszú ideig tart, támogatva a biztonságos termékenyülést.
Az érési fázis utolsó harmadában intenzív vízleadás előnyét megtartja a magasabb tőszámokon is.
A betegségekkel szembeni ellenállósága a 2024-es évben bizonyította azt, hogy a felmelegedő éghajlat során fellépő kórokozó és gombabetegségek ellenére is biztonsággal termelhető minőségi szemtermés.
Kukoricatermesztési kockázatkezelés
A KWS TOP4 modern hibridrendszere lehetőséget nyújt a magyarországi kukoricatermesztőknek, hogy felkészüljenek és megosszák a kockázatot az eltérő érésidő, terméspotenciál karakter, különböző virágzási idők és tőszámhasználat segítségével.
A KWS MODERN hibridjeinek négyes csapata erre ad megoldást, egy olyan többtényezős elemzés alapján, melybe csak be kell helyettesítsük a termelési adottságainkat, és máris megkapjuk a hibrid kombinációt.
Kockázatkezelés jelentősége a kukoricatermesztésben
A kukoricatermesztés során számos tényező befolyásolja a terméshozamot, beleértve az időjárási viszonyokat, a talajminőséget és a kártevők jelenlétét. A kockázatkezelés célja, hogy minimalizálja ezeknek a tényezőknek a negatív hatásait, és biztosítsa a stabil és magas terméshozamot.
Éréscsoportok diverzifikálása: Az eltérő éréscsoportba tartozó hibridek választása lehetővé teszi, hogy a gazdák különböző időpontokban végezhessék a betakarítást, csökkentve ezzel az időjárási kockázatokat. Például, ha az egyik hibrid korábban érik, a másik később, akkor egy hőhullám vagy aszály nem fogja egyszerre érinteni az összes növényt.
Virágzási idők eltolása: A különböző virágzási időkkel rendelkező hibridek használata segít elkerülni a virágzáskori aszálystresszt. Kritikus helyzetet teremt, ha virágzáskor túl sok a 32-34 °C hőmérsékleti maximumokat elérő napok száma.
Ha ebben az időszakban kevés a csapadék (vagy az elérhető talajnedvesség) és túl magas a hőmérséklet, a potenciális termés 60-80%-a veszhet el. A másik kritikus időszak a szemkitelítődés ideje: 30-40%-os termésveszteséget lehet realizálni hőstressz és csapadékhiány esetén.
Erre van egy jó rendszerünk: a TOP4 kukorica kockázatkezelési mátrix modern KWS hibridekkel.
Mitől egyedi a KWS programja?
A KWS TOP4 program kiindulópontjaként megnéztük az elmúlt 23 év kukorica-termésátlagait: az országos átlag 3,4 tonnától 8,7 tonnáig terjed hektáronként, az évek döntő része 6-8 tonna körül alakult hektáronként (3,4 tonna/hektár 2022-ben volt).
A 6 tonna/hektár alatti évek száma is jelentős, de érdekes, hogy az utóbbi 10 évben 8 tonna/hektár eredmény feletti évek is előfordultak, ami korábban nem volt jellemző. Egyre szélsőségesebb az időjárás, ami esetenként kifejezetten ideális a kukoricatermesztésnek, más években pedig tragikusan rossz. A kiugróan jó eredmények a kiugróan kedvező időjárásnak és a modern hibrideknek tudható be.
A programunk attól egyedi, hogy nem egy csúcstermést ígérő hibridben gondolkodunk, hanem több, különböző éréscsoportba tartozó és különböző karakterű hibridben.
Hogyan érdemes hibrid(ek)et választani?
Az első lépés az, hogy a gazdálkodó legyen tisztában azzal, hogy az egyes területein hosszú évek távlatban milyen eredményeket tudott elérni. A realitás számbavétele mindent megelőz.
Azután nézzük a hibrideket: vannak olyan kukoricahibridek, amelyek a 6-8 tonna/hektáros sávban nagyon megbízhatóak, és jobban szerepelnek, mint a többi versenytárs. És vannak olyanok, amelyek kiemelkedő termésmaximumokat tudnak produkálni.
De nincs olyan hibrid, amely minden szempontból megfelelő, azaz időjárási vészhelyzet esetén is stabil, de megfelelő csapadékellátottság esetén 20 tonnát terem. A jó eredményhez kombinálni kell a hibrideket, megosztva ezzel a termelési kockázatokat, és bebiztosítva a pozitív pénzügyi mérleget a szezon végén.
Hogyan épül fel a kockázatmegosztási/kockázatcsökkentési szempontrendszer?
Érdemes az adott gazdaságban többféle éréscsoportból, azaz a FAO 300-as és a FAO 400-as csoportból is választani. Ennek jelentősége az, hogy az eltérő éréscsoportba tartozó hibridek eltérő időpontban virágoznak, mely által azt biztosíthatjuk, hogy néhány hőstresszes nap nem fogja az egész kukoricatermő területünkön csökkenteni a termést. Fontos egyébként a betakarítás időzítése miatt is, ami lényeges szempont az őszi munkacsúcsok idején.
Különböző terméskarakterisztikájú hibrideket érdemes választani. Olyan négyesfogata van a KWS-nek, amelyek mind jól szerepelnek a 6-8 tonna/hektáros sávban, és vannak többlet előnyeik, pl. kiugróan magas terméshozam jó körülmények esetén vagy ideális betakarításkori szemnedvesség.
A KWS TOP4 programban négy hibridet ajánlunk: a KWS HYPOLITO, a KWS FORTURIO, a KWS OLTENIO és a KWS GIRO hibrideket.
KWS HYPOLITO (FAO 350-400): a modern hibrid
A KWS HYPOLITO a nyugat-európai nemesítői műhelyünkből érkezett. Igen magas termőképessége és alacsony betakarításkori szemnedvessége által a magyarországi kukorica termesztők kedvelt, széles körben termelt hibridje (Kynetec – TOP 10, 2024). A legjobb választás azoknak a gazdáknak, akik kompromisszumok nélküli magas termést szeretnének elérni egy korai érésű hibriddel.
KWS FORTURIO (FAO 400-450): a középérésű csúcshibrid
A KWS FORTURIO középérésű hibrid, a KWS modern TOP4 hibridjeinek versenylova. Teljesítménye egy a kukorica tenyészidejét tekintve kedvező évben pontosan visszaadja a Plus4Grain hibridekre jellemző „A legjobb termés a legjobb termőföldről” mottónkat. 20 tonna feletti termése a Debreceni Egyetem 2023-as potenciál kísérletében is bizonyította kiemelkedő termőképességét! A 2023-as Magyar Kukorica Klub TOP 20 kísérlet középérésű csoportjának győztes hibridje!
KWS GIRO (FAO 450-500): kockázatkerülés egy hibridben
A KWS GIRO középérésű hibrid, mely fontos alap amikor a kiemelkedő terméseredményt célozzuk. A KWS GIRO-t versenytársaitól megkülönbözteti korai virágzása, ami kiemelkedő előnyként jelentkezik a virágzáskori stressz elkerülésekor.
Kiemelendő a szemtermés magas ezermagtömege! Kiváló teljesítményét és stressztűrését a 2022-es Magyar Kukorica Klub TOP 20 kísérletben elért 1. helyezése húzza alá. Az eltérő érésidő és virágzási idő segít a kockázat megosztásában, biztosítva a stabil terméshozamot még stresszes körülmények között is.
Mind a négy hibrid a Magyarországon jellemző termelési körülmények között biztonsággal felülteljesít, a kombinációkkal pedig csökkenthetem a nagy terméskiesés kockázatát, és lehetőségem lesz kihasználni a kedvező évjáratok kiugró teljesítményét.
Milyen tőszámmal érdemes dolgozni?
A hibridekhez van általában tőszám-ajánlás, de nem ez az elsődleges szempont, hanem az, hogy az adott terület időjárási és termőhely-adottság szempontjából mire képes. A 6-8 tonna/hektár vagy az alatti termést hozó területeken 60-72 ezres tőszámmal érdemes dolgozni. Az ennél magasabb termést ígérő területeken viszont 65-75 ezres tőszámmal.
Milyen „receptje” van a KWS-nek arra, hogy nyugodt lehessen a kukoricatermesztő?
A kockázat minimalizálása vezet a nyugalomhoz, aminek megvalósítása hasonló szemlélet követel ahhoz, mint amikor azt mérlegeljük, hogy az értékesítéskor felteszünk-e mindent egy lapra vagy inkább megosztjuk az értékesítést. A terményértékesítési kockázatot nagyobb pénzügyi tudatossággal, a termelési kockázatot pedig nagyobb agronómiai tudatossággal tudjuk csökkenteni.
Minden 4 tonna/hektár alatti termés katasztrófa, ez az, amit mindenképpen meg kell próbálni elkerülni. A helyes hibridkombináció segít ebben, a gondolkodáshoz az alábbi pontokon kell végig menni:
1. Mekkora terület van, mekkora területarányt szánunk a kukoricának 2025-ben?
2. A kukoricatermesztésre kijelölt táblákon milyen terméseredmények születtek az elmúlt 10-20 évben?
3. Milyen arányban fordultak elő a 6-8 tonna/hektár alatti és feletti eredmények? Mely eredmény volt túlsúlyban?
4. Éréscsoport és hibridkarakterisztika kiválasztása – ebben kérje a KWS Magyarország területi képviselőinek segítségét!
KWS – az első számú alternatíva!
