Nagy divatja van a csíranövényeknek. Milyen magokat lehet csíráztatni? Drágák a kifejezetten élelmiszernek történő csíráztatásra árusított magok, ezért arra gondoltam, hogy a maradék vetőmagokat felhasználom erre a célra. Nem veszélyes azok csíráztatása?
Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus
Kedves Kérdező!
SOHA NE csíráztasson étkezési célra vetőmagként árusított magokat! Veszélyes, egészségre ártalmas, mérgező anyagokat tartalmaz(hat)nak.
Vetőmagvak esetében a mérgezőségnek két forrása lehet.
- Árusítanak kifejezetten csávázott magvakat, azzal a céllal, hogy a csíranövények egészségét, gyors fejlődését, kelését biztosítsák. A magvakra bevonatként rávitt gombaölő vagy rovarölő szerek emberre, állatra mérgező anyagok, a kezelt magokat táplálkozásra, takarmányozásra felhasználni, még kevert állapotban sem szabad, tilos, mivel életveszélyes. Vetőmagvak esetében a csomagoláson kötelező feltüntetni a csávázás tényét, a csávázószer hatóanyagát, és azt a tényt, hogy csak vetőmagként hasznosítható. A figyelmeztető megjegyzés minden esetben olvasható, a felhasználó felelőssége annak tudomásul vétele és betartása.
- A nem csávázott vetőmagvak felhasználásra előkészítési munkafolyamata során is sok olyan idegen anyaggal, szennyeződésekkel, ipari vegyszerekkel kerül(het)nek kapcsolatba, amik emberi fogyasztásra károsak, mérgezőek lehetnek. A vegyületek gyakran nem távolíthatók el mosással, áztatással. Ezért a rejtett és ismeretlen veszélyeik miatt a kereskedelmi forgalomból származó, ipari feldolgozásban részesített vetőmagvak csíranövények előállítására történő felhasználása kerülendő.
Az étkezési célra árusított száraz állapotú magvak, amit ételek készítésére forgalmaznak, gyakran csíráztatásra is alkalmasak, amennyiben
- csírázó képességük nem sérült a hosszú tárolás alatt, szüret után eltelt 1-2 év alatt nem gyengült le a csírázási erélyük;
- hő- vagy egyéb tartósítást segítő sugárkezelésben nem részesítették.
Sokféle cég kereskedik, forgalmaz 0,5 és 1 kg-os kiszerelésben étkezésre, elsősorban konyhai feldolgozásra magokat, és ezek csíraképessége gyakran kiváló, csíranövények nevelésére is hasznosíthatók. Élelmiszerboltokban, táplálékkiegészítőket és biotermékeket forgalmazó üzletekben érdemes keresni ezeket.
A leggyakoribb csíranövény nevelésére használt növényi magok a teljesség igénye nélkül: búzafélék, napraforgó, lucerna, repce, hajdina, köles, vöröshere, len, csicseriborsó, lencsefélék, szója, zöldborsó, babfélék, mungóbab is, káposztafélék (brokkoli, fodros kel, rukkola), cékla, petrezselyem, chia, quinoa, póréhagyma, kerti zsázsa, mustár stb. A felsorolt magok egy részének csíranövényei édeskés, jellegtelen ízűek, míg sok olyan mag ismert, melyek jellegzetes aromát tartalmaznak, ezért ízesítésre is alkalmasak. Tehát kombinálva is érdemes csíranövényeket felhasználni.
A magok csíráztatásakor a magokban lévő bizonyos enzimek aktiválódnak, segítik a bennük lévő tápanyagok emészthetőségét. A folyamat alatt a magokban lévő tartalék tápanyagok, esszenciális aminosavak mennyisége megnő, a vitamin- és ásványianyag-tartalom is jelentősen emelkedik.
A téli vitaminhiányos időszakban érdemes a kis helyet igénylő csíranövénynevelést kipróbálni, néhány nap alatt friss salátát tudunk előállítani. A magok beszerzésénél minden esetben keressük a csomagoláson az élelmezési célú felhasználást!
