Elfagyott a kertemben sok növényem (szőlő, dió) fiatal hajtása május elején. Mit tehetek ezekkel a növényekkel, hogyan segíthetem megerősödésüket?
Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus
Kedves Kérdező!
Az idei május eleji fagyok számos fás növényen okoztak kárt. Azok egy része látványos, könnyen szembeötlő volt, ezek a hajtások azonnali, barna színnel kísért elhalással reagáltak a fagyra. Emellett rejtetten is előidézhetnek kárt, ágelhalás, kéregelhalás formájában. A növények regenerációja összetett, lassú folyamat.
A fagy utáni első napokban fontos a türelem, a növények állapotának és a károsodásnak pontos felmérése. Érdemes erre hagyni a fagy után 1-2 hetet. A háncsteszt során a károsodott növényeknél éles eszközzel a kéreg kaparásával ellenőrizendő annak állapota: a kéreg alatti szövet zöld, nedves, lédús állapota élő szövetet jelez. Ha ilyenek a vizsgált vesszők, ágak, akkor nem jelentős a fagykár. Amennyiben a szövetek barna, fekete színűek, akkor elhaltak. Hasonlóan egyszerű a rügy állapotának az ellenőrzése, melynek elvégzése is ajánlott. A sérült, elhalt rügyek belül barnák, kicsik, szárazak, könnyen ledörzsölhetők. Míg a nem károsodott, élő állapotú rügyek duzzadtak, belül zöldek, rugalmasak.
A fagykár észlelése után ne metssze vissza azonnal az érintett, sérült részeket, érdemes több hétig is várni a beavatkozással! A növények képesek regenerálódni, rejtett, alvó rügyekből új hajtásokat fejleszteni. Növényenként változó az alvó rügyek elhelyezkedése, azok életereje, ez fogja meghatározni a helyreállító metszés menetét.
A visszametszéssel addig kell várni, amíg egyértelműen láthatóvá válik az elhalás mértéke, helye. A sérült, fagyott rész alatt, az egészséges, élő szövetekig ajánlott a visszavágást megtenni. A metszés síkja mindig ferde legyen, hogy lefolyjon róla a csapadék. A metszlap felszínét fertőtleníteni és sebkezelővel fedni javasolt a hagyományos metszési szabályok (rutin) szerint. Fagykár mértéke lehet enyhe, de súlyos is. Megeshet, hogy a fa koronáját részlegesen újra kell alakítani, ez 1-2 évre terméskiesést okozhat.
A fagy kártételének mértékét befolyásolja a fa kora. Általában a fiatal fák, a fiatal fás ágrészek fagyra érzékenyebbek, erre lehet számítani.
A fagy okozta nyílt sebek különféle növényparazita kórokozók megtelepedésére, fertőzésére nyújtanak lehetőséget. Hasonló a helyzet a kármentés okán végzett metszések nyílt sebeinél is. Ezért a metszett felületeket réztartalmú gomba és baktériumok ellen is ható szerekkel végzett permetezéssel javasolt kezelni, befedni. Amennyiben a visszavágás 2-3 cm-nél szélesebb ágméretnél is történik, azok felszínét fasebkezelővel is indokolt befedni a kiszáradás megelőzésére.
A fagykártétel erős sokkhatást okoz a fáknál, a talajból történő víz- és tápanyagfelvétel lelassul, vagy akadályozott, ilyenkor a tápanyaghiányt leveleken keresztül is lehet pótolni. A lombpermetezés gyorsan ható tápanyagpótlási mód, és igen jó hatékonyságú. Törekedni érdemes a komplex tápanyagadagolásra, lehetőleg teljes körű, harmonikus ellátásra. Tápelemek közül nélkülözhetetlen a sejtfalakat erősítő, vízháztartást szabályozó és a stressztűrést növelő kálium, valamint a gyökérzet regenerálódását és a sejtek energiaszintjének serkentését biztosító foszfor. Számos új aminósavtartalmú, és/vagy algakivonatokat tartalmazó készítményt alkalmaznak lombpermetezéssel a legyengült növények erősítésére. Talajba juttatott huminsav készítményekkel a gyökérzet megerősödését, a tápanyagfelvételt tudják fokozni.
Az idei vízhiányos, kifejezetten aszályos tavasz miatt fontos a fagykárosodott növények talajának vízzel történő feltöltése. Ennek elmaradása a fagykártétel súlyosságát növelné, el kell kerülni!
