A helyspecifikus szántóföldi növénytermesztés jelenlegi helyzete Magyarországon

A helymeghatározás pontatlansága és a jelátvitel problémái, a szenzorok és aktuátorok működésének bizonytalanságai, a helyes mintavételi stratégiák meghatározásának kérdései ma már olyan messzinek tűnnek, hogy szinte alig emlékszünk ezekre. Napjainkban komplex szaktanácsadási és géprendszerek, bejáratott gépkapcsolatok és többéves, akár évtizedes tapasztalatok állnak rendelkezésre a helyspecifikusan gazdálkodni kívánók számára.

Elkerülhetetlen persze, hogy a jövőbe is tekintsünk, hiszen a gazdálkodók – jó esetben – nemcsak napokban, hanem években, vagy évtizedekben gondolkodnak előre. A világban zajló digitalizáció a mezőgazdaságot sem kerüli – nem is kerülheti – el, az automatizálás egyre magasabb fokú, a robotika alkalmazása előremutató eredményekkel kecsegtet. Érdemes azonban áttekinteni a helyspecifikus gazdálkodás jelenlegi helyzetét, az elérhető technológiákat, megoldásokat és szolgáltatásokat, ha valaki a fejébe veszi, hogy „precíziós gazdálkodásba” kezd.

1. kép: Bázisállomás

A digitalizáció a mezőgazdaságban is elkerülhetetlen

Bár egyre több helyről hallani, hogy a precíziós gazdálkodás a „múlt”, esetleg kicsit szabatosabban fogalmazva: a precíziós gazdálkodás „csak” a mezőgazdaság 3.0, és ma már a 4.0 verziónál tartunk, a valóságban a hazai gyakorlat – véleményem szerint – megosztott ebben a kérdésben.

Azok a gazdaságok, amelyek a technológiai átállásban úttörőkként vettek részt, „éheznek” az újabb megoldásokra, az eddigi eredményeik meggyőzték őket, hogy az átállás szükségszerű volt, és a folyamatos fejlesztés nem maradhat el. Itt már nem kérdés, hogy a digitalizálódó mezőgazdaságba be tudnak-e csatlakozni, hiszen annak csírája a precíziós szemlélettel már évek, vagy évtizedek óta bekerült a gazdálkodói gondolatvilágukba. Akik erre az útra léptek, azoknak nem kell elmagyarázni, hogy az adatok gyűjtése, legyen szó domborzat, talajtulajdonság, hozam, munkavégzés stb. adatokról – amelyek a digitalizáció miatt egyre értékesebbé válnak – elengedhetetlen a döntés-alapú gazdálkodáshoz.

2. kép: NDVI_távérzékelés

Van azonban nagy számban olyan gazdaság, ahol eltérő okok miatt nem akarnak, vagy nem tudnak átállni a precíziós gazdálkodásra, a digitalizálódó mezőgazdaságról pedig végképp nem akarnak hallani. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a helyspecifikus gazdálkodás teljes technológiai sorának bevezetése nem mindenhol indokolt, hiszen vannak olyan tájegységek az országban, ahol a táblán belüli különbségek azt nem indokolják.

Ebben az esetben a változtatható tőszám alkalmazása, vagy a helyspecifikus tápanyag-kijuttatás megvalósítása okafogyott lenne, ugyanakkor egyes technológiai elemek alkalmazása, mint például a helyspecifikus növényvédelem, vagy a pontosabb munkavégzést lehetővé tevő sorvezető alkalmazása indokolt lehet. Ebből kiindulva azt gondolom, hogy még ha valaki a helyspecifikus gazdálkodás teljes technológiai sorát nem is vezeti be, a technológia egyes elemei kínálta lehetőségeket ki tudja használni. A mezőgazdasági termelés valamilyen szintű digitalizációját azonban nem lehet elkerülni, hiszen a döntéshozatal a jövőben – várhatóan – alapvetően megváltozik: nagymértékben adat, illetve információ alapúvá válik.

3. kép: Talajszkennelés

A helyspecifikus szántóföldi növénytermesztés hazai helyzete

Mindezen gondolatok mentén nézzük meg, hogy áll ma a hazai helyspecifikus szántóföldi növénytermesztés. A technológia alapja a helymeghatározás, illetve annak pontossága, amelynek javítására számos módszer kínálkozik. A gazdaság méretétől és adottságaitól függően sokféle megoldás lehet célravezető. A saját (RTK) bázisállomás, valamelyik gépforgalmazóhoz és/vagy szolgáltatóhoz kötött jelkorrekció, vagy közösségi alapon szervezett helymeghatározást pontosító rendszer egyaránt rendelkezésre áll.

Ebben a tekintetben véleményem szerint mindenkinek érdemes tájékozódni, hogy számára mi az adott területen a legmegfelelőbb és legköltséghatékonyabb megoldás. A technológia kiforrott, napjainkban a helymeghatározás nem gátja a helyspecifikus munkafolyamatok elvégzésének, relatív alacsony hektáronkénti költségekkel is elérhető a helyspecifikus gazdálkodáshoz megfelelő pontosságú GPS-jel.

4. kép: Vetés

A műholdas alapokon nyugvó helymeghatározás (GPS) jó alapot nyújt az automata kormányzás kiépítéséhez, ugyanakkor tévedés lenne azt hinnie bárkinek is, hogy ennek a technológiai elemnek a bevezetésével máris „precíziós gazdálkodóvá” vált. Helyesebb, ha úgy fogalmazunk, hogy ebben az esetben megtette az első lépést a technológia bevezetésének/alkalmazásának lehetősége felé.

A helyspecifikus növénytermesztés megvalósításának első lépése minden esetben a terület megismerése kell, hogy legyen. Enélkül a további helyhez kötött beavatkozások tervezése nem megvalósítható. Az, hogy egy adott terület felmérését milyen eszközökkel, milyen módszerekkel végezzük, sok minden függvénye lehet. A táblán belül megjelenő talajtulajdonság különbségek felmérése, amennyiben a foltok mérete elegendően nagy, akár műholdképek alapján is megtörténhet. A műholdképek elemzése azonban megfelelő rutint kíván.

5. kép: Fejtrágyázás

A táblák tulajdonságainak felmérése jelenleg elsősorban a talajtulajdonságok gyűjtésében jelenik meg. A talajtulajdonságok eltérésében jelentkező különbségek azonosítására sokféle módszer terjedt el. A klasszikus talajmintavételt, és laboratóriumi analízist most még elkerülhetetlennek gondoljuk, itt jelenleg a mintavételezési stratégia befolyásolhatja döntően az adatok minőségét. A mintavételi helyek/területek meghatározásához a talajszkennerek alkalmazása sokat segíthet, hiszen ezekkel az eszközökkel nagyon jó térbeli felbontással és viszonylag gyorsan tudunk adatokat gyűjteni a táblák teljes területéről.

Ugyanakkor egyre többet hallhatunk a talajtulajdonságokat helyszínen meghatározó eszközökről, amelyek – ha a Kárpát-medencei viszonyokra is érvényes módon validált eredményekkel bizonyítják megbízhatóságukat – elterjedése a közeljövőben várható.

A talajtulajdonságok – elsősorban a tápanyag-ellátottság – ismerete a helyes tápanyag-gazdálkodás előfeltétele. Számos tápanyag-gazdálkodási tervező szoftver áll már rendelkezésre az országban, ami a betáplált adatok alapján ajánlásokat tesz a megfelelően kijuttatandó tápanyag-mennyiségekre. A „precíziós” szolgáltatási piacon a talajmintavételtől a szaktanácsadásig terjedő szolgáltatások széles körben elérhetők, azonban a tapasztalatok azt mutatják, hogy nincs egy egységesen kialakult szakmai alapokon nyugvó precíziós gazdálkodási szaktanácsadás.

6. kép: Sorközművelés

Annak érdekében, hogy ne keletkezzen zavar egy gazdaság életében, mindenképp egy szaktanácsadó szolgáltatásait kell igénybe venni. A kérdés itt is az, hogy ki az, akinek a tanácsaira hallgat a gazdálkodó.

A talajtulajdonságok ismerete már a vetés során lehetővé teszi a változtatható beavatkozásokat, illetve a precízebb – és ebben az értelemben a pontosságot kell hangsúlyozni – munkavégzést. A vetés során alkalmazott eszközök jelentős fejlődésen mentek keresztül a precíziós technológia megvalósításának igénye mentén. A párhuzamos sorvezetést és a sorelzárást egy fejlettebb gazdaság ma már rutinszerűen alkalmazza. Több helyen elérhető az egységes vetésmélységet biztosító downforce technológia (egyes gépekben már gyári szériaként is létezik), aminek eredménye a kelés egyenletességben jelentkezik. A tápanyag-szolgáltató képesség alapján ma már – elsősorban kukoricában és napraforgóban – lehetőség van differenciált tőszám kijuttatásának megtervezésére, majd végrehajtására is.

A tőszám-differenciálás kiegészítve változtatott tápanyag-mennyiségekkel, esetleg osztott tápanyag-kijuttatással és fejtrágyázással már a haladó precíziós gazdálkodók munkafolyamatainak része. A hosszú idősoros kísérleti eredmények azt mutatják, hogy ennek a technológiai elemnek az alkalmazása – megfelelő szaktanácsadás esetén – jelentősen képes befolyásolni a gazdálkodás sikerességét.

7. kép: Hozammérés

A változtatható mennyiségű tápanyag-kijuttatás szintén rutinszerűen működik az országban, itt a technológiai változatosság szintén más és más megoldásokat kíván. Az alaptrágya mennyiségének változtatásán túl az osztott kijuttatás, esetleg a fejtrágyázás differenciálása lehet megoldás a helyspecifikus gazdálkodás számára. Számos lehetőség áll rendelkezésre ahhoz, hogy a tápanyagellátást differenciáljuk, azonban itt is hangsúlyozni kell, hogy a döntéseket adatokra alapozva kell meghozni, hiszen gazdasági értelemben csak így lehet majd megtakarításokat elérni, vagy termésmennyiséget fokozni. A precizitás miatt ebben az esetben már nem a tápanyag-utánpótláson, sokkal inkább a növénytápláláson van a hangsúly.

A helyspecifikus gyomszabályozás eszközrendszere és gyakorlata is folyamatosan fejlődik. A gyomok felmérésében rendelkezésre álló új technológiák, mint a gyomfelismerő rendszerek, a nemrégiben bevezetett, de rutinszerűen még nem alkalmazott kis magasságú távérzékelési rendszerek mind a technológiai fejlődés lehetséges útjait jelölik ki. A megfelelő kultúrállapotban tartott területeken a termesztett növények számára a gyomok nem jelentenek konkurenciát, így azok fejlődése az elvártak szerint alakul. Azonban az elhanyagolt, gyomokkal fertőzött területek rendezése jelentős többletköltséget jelenthet egy gazdaság számára.

A gyomszabályozásban ma még jelentős mértékű a kémiai szerek alkalmazása, bár a helyspecifikus eszközrendszer és technológia lehetővé teszi a felhasznált szerek mennyiségének csökkentését. Számos kutatás foglalkozik a növényvédő szerek felhasználásának csökkentésével, vagy a gyomirtás alternatív megoldásaival. Egyes technológiák ötvözik a mechanikai gyomirtást a fejtrágyázással, ami megfelelő kultúrállapotot eredményez, ugyanakkor a fejtrágya bedolgozása révén csökken a kijuttatott műtrágyamennyiség hasznosulásából eredő kockázat.

A helyspecifikus adatgyűjtések közül talán a leglátványosabb eredményt a hozamtérképezés nyújtja. A hozamtérképezés az egyik legpontosabb indikátora annak, hogy mi történt a táblán az adott évben. A hozamadatokat vizsgálva sok esetben félrevezető, vagy indokolatlannak tűnő anomáliák jelenhetnek meg egy területen, amelynek számos oka lehet. Sajnos minden igyekezet ellenére, a legtöbb hozamtérképező rendszer hibákkal terhelt adatbázist generál, amelyeknek javítása komoly szakmai és informatikai tudást igényel. Előfordul, hogy egy vadkáros vagy egy víznyomásos táblarész a hozamtérképen depressziót okoz, de ezt a két területet nem szabad egységesen gyenge területnek nyilvánítani, hiszen a hozamcsökkenés merőben más okokra vezethető vissza.

*

Úgy látom, hogy az egyes precíziós elemek alkalmazása, és a rendszerszerű, technológiai fegyelmet betartó megközelítés gazdaságmérettől függetlenül eredményesebbé teszi a gazdálkodást. A megfelelő minőségben dolgozni képes gépek nélkül nem lehet helyspecifikus gazdálkodást folytatni, ugyanakkor a küszöbön álló digitalizációs folyamatot is folyamatosan követnie kell annak, aki a 21. század gazdálkodásában sikereket akar elérni.