A mezőgazdaság 2017-ben kismértékben visszafogta a nemzetgazdaság teljesítményét, a megelőző évhez képest csökkent a kibocsátás, ami a GDP termelését is negatívan befolyásolta. A gabonafélék mennyisége elmaradt az előző évitől, azonban ez csak a 2016. évi kiváló terméshez képest jelent visszaesést. Az ötéves átlaghoz közeli eredmények születtek a búza és a kukorica esetében is. A főbb állatfajok közül a baromfi- és a szarvasmarha-állomány emelkedett, a sertések száma ismét mélypontra került. A termelői árak nőttek, az állatoké és állati termékeké erőteljesen, a növényi termékeké mérsékeltebben.
Magas bázisról csökkent a kibocsátás
Az előzetes adatok szerint a mezőgazdaság a bruttó hazai termék (GDP) termeléséhez 3,3%-kal járult hozzá 2017-ben. A bruttó hozzáadott értékből 3,9%-ot adott az agrárium, a beruházásokban 4,8, a foglalkoztatásban 5,0% volt az aránya.
2016-ban a kibocsátás bővülése kedvező irányban változtatta a nemzetgazdaság teljesítményét, 0,4 százalékponttal emelte a GDP-t. 2017-ben azonban a mezőgazdaság 0,3 százalékponttal mérsékelte a növekedést, bruttó hozzáadott értéke 9,0%-kal csökkent az előző évhez képest (1. ábra).
1. ábra: A mezőgazdaság hozzájárulása a GDP volumenének éves változásához
Az agrárium GDP termeléséhez való hozzájárulása összehasonlító áron (2005. évi átlagáron) 2017-ben 769 milliárd forint volt. Ez az egy évvel korábbitól elmaradt, az előző 5 év átlagát azonban kismértékben meghaladta (2. ábra).
2. ábra: A mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat nemzetgazdasági ág hozzájárulása a GDP termeléséhez 2005. évi átlagáron
2015-ben és 2016-ban a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ág beruházásai számottevően csökkentek. 2017-ben ismét emelkedett a beruházások volumene (12%-kal), és folyó áron közel 307 milliárd forintot ért el a teljesítményérték. A teljes nemzetgazdaság beruházásai ennél nagyobb arányban bővültek, így az agrárium részesedése kissé mérséklődött.
2017-ben a munkaerő-felmérés adatai szerint a mezőgazdaságban 220 ezer főt foglalkoztattak, valamelyest többet, mint az előző évben. A nemzetgazdasági ág részesedése 5,0% volt, ami azonos a 2016. évivel.
Az élelmiszeripar a GDP előállításából 1,9%-kal részesedett 2016-ban. Az ágazat bruttó hozzáadott értéke 2,2%-át adta a teljes nemzetgazdaságénak, ebben az elmúlt években nem volt számottevő változás. A 2017-es előzetes adatok szerint a beruházások 3,1, a foglalkoztatottak 3,3%-a származott innen (1. táblázat).
| Év | A mezőgazdasága) részaránya | Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártás c) részaránya | Fogyasztóiár-index, előző év = 100,0 | |||||||
| a bruttó hazai termék (GDP) | a bruttó hozzá-adott érték | a beru-házás-ban | a foglal-kozta-tásbanb) % | a bruttó hazai termék (GDP) | a bruttó hozzá-adott érték | a beru-házás-ban | a foglal-kozta-tásbanb) % | |||
| termelésében | termelésében | élel-miszerd) | összesen | |||||||
| 2010 | 3,0 | 3,5 | 4,8 | 4,6 | 2,0 | 2,4 | 2,2 | 3,3 | 103,2 | 104,9 |
| 2011 | 3,9 | 4,6 | 5,6 | 4,9 | 1,9 | 2,2 | 2,5 | 3,2 | 106,6 | 103,9 |
| 2012 | 3,8 | 4,6 | 5,8 | 5,0 | 1,9 | 2,2 | 2,5 | 3,2 | 105,9 | 105,7 |
| 2013 | 3,9 | 4,6 | 5,9 | 4,7 | 2,0 | 2,3 | 2,6 | 3,3 | 102,8 | 101,7 |
| 2014 | 4,0 | 4,7 | 6,0 | 4,6 | 2,0 | 2,3 | 2,9 | 3,5 | 99,6 | 99,8 |
| 2015 | 3,7 | 4,4 | 4,8 | 4,8 | 1,9 | 2,2 | 2,2 | 3,3 | 100,9 | 99,9 |
| 2016 | 3,7 | 4,4 | 5,0 | 5,0 | 1,9 | 2,2 | 3,6 | 3,3 | 100,7 | 100,4 |
| 2017 | 3,3 | 3,9 | 4,8* | 5,0 | .. | .. | 3,1* | 3,3 | 102,8 | 102,4 |
| a) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ágba sorolt gazdasági szervezetek. b) A munkaerő-felmérés adatai. c) Élelmiszer, ital, dohány-termék gyártás ágazatba sorolt gazdasági szervezetek. d) Termék- és szolgáltatáscsoportok szerint. *: Előzetes adat 1. táblázat Az élelmiszergazdaság helye a nemzetgazdaságban |
||||||||||
Bővültek a beruházások az élelmiszer-gazdaságban
2017-ben az előzetes adatok szerint a nemzetgazdaság összes beruházási értéke 6.440 milliárd forint volt, ebből a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ág 307 milliárd forinttal (4,8%), az élelmiszeripar 198 milliárd forinttal (3,1%) részesedett. A teljes nemzetgazdaság beruházási volumene 17, a mezőgazdaságé 12%-kal nőtt, az élelmiszeriparé 1,6%-kal csökkent.
Anyagi-műszaki összetétel alapján a mezőgazdaságban a beruházások 56%-át a gépek, 19%-át az épületek tették ki. Az előbbiek volumene 23, az utóbbiaké 2,8%-kal bővült. A tenyészállat- és ültetvényberuházás a teljes érték negyedét adta, utóbbi volumene elmaradt az egy évvel korábbitól.
Az élelmiszeriparban a teljesítményérték 64%-át gép-, 35%-át pedig épületberuházásra fordították. A gépberuházás volumene 7,3%-kal emelkedett, az épületeké viszont 13%-kal csökkent 2016-hoz viszonyítva (3. ábra).
3. ábra: A mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat és az élelmiszeripar beruházási teljesítményének a megoszlása, 2017 (%)*
*: Előzetes adatok
Földhasználat
2017-ben közel 5,4 millió hektár mezőgazdasági és 1,9 millió hektár erdőterület volt, az előbbi 58, az utóbbi 21%-ot foglalt el az ország teljes földterületéből. A szántóterület (4 millió 334 ezer hektár) 47%-os aránya évek óta nem változott számottevően. A szőlőterület (73 ezer hektár) 2010 óta 11%-kal visszaszorult. A hasznosított gyepterület (804 ezer hektár) ezzel szemben 5,4%-kal emelkedett ugyanebben az időszakban.
Élénk földpiac
2016-ban a mezőgazdasági termőföldárak – az előző két év 16, majd 10%-os növekedése után – átlagosan 22%-kal haladták meg az egy évvel korábbit. Ezen belül a szántó ára emelkedett a legnagyobb mértékben (25%-kal), így egy hektár szántóföld országos átlagára 1.302.400 forint volt. A többi művelési ág esetében is folytatódott az áremelkedés. A szőlő ára 18, az erdőé 11, a gyep- és gyümölcsterületeké 8,0–8,0%-kal lett magasabb. 2016-ban háromszorosára nőtt az értékesített mező- és erdőgazdasági földek területe az előző évhez hasonlítva. Ebben szerepet játszott a 2015 őszén meghirdetett „Földet a gazdáknak!” program is. A legtöbb termőföldet (28.800 hektárt) Fejér megyében értékesítették, melynek a megyei termőterülethez viszonyított aránya 11% volt, ami felülmúlta az országos, 4,0%-os átlagot.
Az értékesített terület nagysága minden megyében legalább kétszerese volt az egy évvel azelőttinek, és a megyék több mint felében meghaladta a 10.000 hektárt. A szántóföld hektáronkénti átlagára Észak-Magyarország kivételével minden régióban meghaladta az 1 millió forintot, Nyugat-Dunántúlon volt a legmagasabb. Nemcsak a régiók között, hanem a régiókon belül is jelentősek az árkülönbségek a föld minőségétől és egyéb tényezőktől függően. Ugyanabban a régióban egy jó talajminőségű terület hektáronkénti ára duplája is lehet egy gyenge minőségűének (4. ábra).
4. ábra: A szántó átlagára járásonként*
*A Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatai alapján.
Szántóföldi növénytermesztés, kertészet
Kimagasló év után csökkent a gabonafélék termesztése
2017-ben 2,4 millió hektáron 14 millió tonna gabonát takarítottak be, ami 16%-kal volt kevesebb, mint a 2016. évi kimagasló eredmény, a termésmennyiség megközelítette az ötéves átlagot. A terület az előző évitől és az előző öt esztendő átlagától is számottevően elmaradt (5. ábra).
5. ábra: A főbb gabonafélék termésmennyiségének alakulása
Kukoricát az egy évvel korábbinál 2,3%-kal kisebb területen, 988 ezer hektáron termesztettek, melyről összesen 6,8 millió tonnát takarítottak be, 22%-kal kevesebbet, mint az előző évben. Az ötéves átlagtól ennél jóval kisebb volt az elmaradás. A termésátlag az előző évihez képest jelentősen visszaesett, de az ötéves átlagot így is meghaladta.
Búzából az előző évinél 6,5%-kal kevesebbet, 5,2 millió tonnát arattak, a betakarított terület 7,9%-kal csökkent, a termésátlag pedig 2016 után ismét magas, 5,4 tonna/hektár felett volt. Az árpa területe 266 ezer hektár volt, melyen összesen 1,4 millió tonna termett, ami az előző évitől 12%-kal maradt el, az ötéves átlagot azonban jelentősen felülmúlta.
Továbbra is emelkedő trend az ipari növények termesztésében
2017-ben a főbb olajos magvak közül a napraforgó és a repce betakarított területe is emelkedett, előbbié 10, utóbbié 18%-kal. A napraforgó mennyisége (2,0 millió tonna) 6,5, a repcéé (939 ezer tonna) 1,5%-kal haladta meg az előző évit. Repcéből ilyen magas mennyiséget korábban még nem takarítottak be (6. ábra). A cukorrépa területe 16%-kal nőtt, mennyisége, 1,1 millió tonna volt, valamelyest több mint előző évben.
6. ábra: A napraforgó- és a repcemag termésmennyiségének az alakulása
Kevesebb zöldség-, több gyümölcstermés
Tovább folytatódott a burgonya területének és mennyiségének évek óta tartó csökkenése, 2017-ben összesen 403 ezer tonna termett, ez 6,2%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A zöldségek mennyisége 10%-kal csökkent, összesen közel 1,5 millió tonnát takarítottak be, a gyümölcsfélék termése azonban emelkedett, 788 ezer tonnát szüretelhettek a gazdálkodók. Ezen belül az alma mennyisége 7,5%-kal csökkent, 460 ezer tonna termett (7. ábra).
7. ábra: A burgonya, a szőlő és az alma termésmennyiségének alakulása
*: Előzetes adatok
Állattenyésztés
A szarvasmarha-állomány tovább bővült, újabb mélyponton a sertéslétszám
2017-ben a szarvasmarha-, valamint a baromfiállomány nőtt, a sertések száma csökkent, a juhoké lényegében nem változott a 2016. december 1-jeihez képest (8. ábra).
8. ábra: A decemberi állatállomány alakulása (2010=100%)
A gazdálkodók közel 870 ezer szarvasmarhát tartottak 2017. december 1-jén, 2,1%-kal többet, mint az előző év azonos időpontjában. A 2011 óta tartó folyamatos állománygyarapodásnak köszönhetően az állatlétszám 27%-kal volt magasabb 2017 végén, mint 2010-ben. A tehénállomány (395 ezer) egy év alatt 12 ezerrel emelkedett. Ebből a tejhasznú tehenek száma (208 ezer darab) az elmúlt egy év során nem változott jelentősen, a húshasznú állomány (151 ezer darab) viszont 8,8%-kal emelkedett, évek óta megfigyelhető az ilyen irányú tartás bővülése.
A hazai sertésállomány nagysága 2,9 millió alá esett 2017. december 1-jére, és 1,3%-kal volt kevesebb, mint egy évvel korábban. Az anyakocák száma (172 ezer) egy év alatt 3,3%-kal csökkent.
A baromfiállomány 2017-ben kismértékben (1,1%-kal), 40,1 millióra nőtt. Az állomány 78%-át adó tyúkok száma (32 millió darab) kissé elmaradt az egy évvel korábbitól. 2017. május végén a madárinfluenza miatt elrendelt zárlat feloldását követően megindult a kacsaállomány emelkedése, számuk decemberre majdnem elérte a 4,7 milliót. A növekedés 2016 decemberéhez képest 16%-os volt. A lúdállomány 5,4%-kal mérséklődött, számuk 2017. december 1-jén 1,2 milliót tett ki. A 2,9 milliós pulykaállomány 1,3%-kal volt nagyobb, mint az előző év azonos időpontjában. 2017-ben a juhok száma az előző év végivel közel azonos, 1,1 millió volt. Az anyaállatok száma (810 ezer darab) kismértékben emelkedett.
Megtört a vágóállat-termelés növekedése
2017-ben az előzetes adatok szerint a hazai vágóállat-termelés 4,3%-kal 1,5 millió tonnára csökkent. Az évek óta megfigyelhető emelkedés 2017-ben megtorpant, a szarvasmarhavágások száma 3, a sertéseké 1, a baromfiké 6,9%-kal mérséklődött. A vágóállat-termelésből a vágóbaromfi 51, a vágósertés 39%-kal részesedett. Az állati termékek közül tehéntejből 1,9 milliárd litert termeltek a gazdaságok, ami az előző évivel azonos. A tyúktojás mennyisége 4,5%-kal csökkent, összesen 2,4 milliárd darabot termeltek (9. ábra).
9. ábra: A vágóállat- és állatitermék-termelés alakulása (2010=100%)
Árak és költségek
Számottevően drágultak az állati termékek
2017-ben az előzetes adatok szerint a mezőgazdasági termelői árak 5,6%-kal emelkedtek, ezen belül a növényi termékek 3,3, az állatok és állati termékek 9,3%-kal (10. ábra).
10. ábra: A mezőgazdasági termékek termelőiár-indexe (2010=100%)
A gabonatermés növekedésével párhuzamosan 2013-ban, 2014-ben és 2016-ban is árcsökkenés volt e növényeknél. 2017-ben a búza és a kukorica betakarított mennyisége is elmaradt az előző évitől, előbbi ára 7,5, utóbbié 4,4%-kal emelkedett.
A napraforgómag ára 6,1%-kal csökkent, a repcéé pedig nem változott jelentősen. A paradicsom ára a korábbi erős ingadozások után az előző években jóval mérsékeltebben változott, 2017-ben 4,5%-kal drágult. A gyümölcsfélék közül az almánál az áremelkedés 37, a szőlőnél 1,6%-os volt. A burgonya ára 7,5%-kal elmaradt az előző évi szinthez képest.
Az állatok és állati termékek ára az elmúlt években csökkent, 2017-ben viszont 9,3%-kal emelkedett. Az élő állatok ára 5,5%-kal nőtt, javarészt a vágósertés 11%-os drágulásának hatására. A vágómarha, a vágóbaromfi és az állati termékek 1,7, 1,8, illetve közel 19%-kal drágultak. A tej árának az előző két évben megfigyelt esése megállt, 2017-ben 24%-kal került többe, mint 2016-ban. Az étkezési tyúktojás ára 8,3%-kal nőtt (11. ábra).
11. ábra: A mezőgazdasági termékek termelőiár-indexei főbb termékcsoportonként (2010=100%)
A mezőgazdasági termelés ráfordítási árai az előző évhez viszonyítva nem változtak. A folyó termelőfelhasználás költségei éppen az előző évi szint alatt maradtak, míg a mezőgazdasági beruházásoké 3,1%-kal nőttek. A folyó termelőfelhasználáson belül a műtrágya ára 6,5%-kal csökkent, az energia és kenőanyagoké viszont 5,7%-kal drágult. A takarmányok és vetőmagok ára is mérséklődött, a növényvédő szerek és az állatgyógyászati készítmények esetében pedig nem volt jelentős változás az egy évvel korábbihoz képest. A mezőgazdasági beruházásokon belül elsősorban az épületberuházások ára emelkedett (5,9%).
Bruttó ár, mely tartalmazza az ÁFÁ-t és a szállítási költséget.
Az online fizetést a Barion Payment Zrt. biztosítja, MNB engedély száma:
H-EN-I-1064/2013
