Pár héttel ezelőtt egyik kedves egyetemi kutatótársam bemutatott nekem egy egyszerűen telepíthető és nyomon követhető talaj-monitoring rendszert. Kapva kaptam az ajánlaton, és kihelyeztem a rendelkezésemre bocsátott 4 darab talajszenzort abba a térségbe, ahol az egyetemi kísérletemet is végeztem. Így gyorsan és egyszerűen kapok képet a talaj állapotáról, és hozzájárulok egy nemzetközi környezet-megfigyelési hálózat, a GROW Megfigyelőközpont munkájához.
Mi is pontosan a talajszenzor?
A talajszenzor (más néven talajszonda) a talaj tulajdonságait mérő érzékelő. Olyan eszköz, amely a hobbikertészektől a növénytermesztést hivatásszerűen végzőkig minden földhasználó segítségére van a talaj olyan paramétereinek megfigyeléséhez és további vizsgálatához, melyek vizuálisan vagy érintéssel nehezen felmérhetők. Ilyen szondát alkalmaz ez a projekt is (neve: Parrot Flower Power szonda), amely fejlett érzékelőtechnológiákat használ a növények egészségének és jóllétének számos paraméteren keresztül történő ellenőrzéséhez. A beágyazott érzékelők mérik a talaj nedvességét, a környezeti hőmérsékletet, a fényintenzitást és a tápanyagszintet is.
A szonda működtetéséhez 1 darab elem szükséges, amelynek közelgő lemerülését a mobilalkalmazáson keresztül jelzi nekünk a szonda, így fel tudunk készülni a cseréjére.
A GROW Megfigyelőközpontról
Ez a központ egy egész Európára kiterjedő projektet vezényel. Kiterjedt hálózatának kulcsfigurái az a több ezer közreműködő, a fenntartható földhasználat iránt elkötelezett személy, akik megosztják a tapasztalataikat és a mért adatokat a központtal. Ezáltal a résztvevők egy tudományos célra is használható adattárat hoznak létre.
A projekt célja annak feltérképezése, hogyan optimalizálható egyszerű eszközökkel a talajkímélő élelmiszer-termelés, illetve hogyan adhat választ mindez az éghajlatváltozás által állított kihívásokra. A mindennapi gyakorlatba ez talajadatok szolgáltatását és online továbbképzési lehetőségeket jelent az érdeklődő kutatóknak, gazdálkodóknak és kiskert-tulajdonosoknak. Ezzel a gyakorlattal a szervezet víziója szerint elérhető a hosszútávon fenntartható földhasználat, a hatékonyabb talaj- és földterület gazdálkodás, valamint létrehozható egy pótolhatatlan, tudományos elemzésekre is felhasználható adattár.
Mindehhez a modern tudomány vívmányait, az internet- és mobiltechnológiát alkalmazzák a kutatásba bekapcsolódók.
A jelenlegi projekt – amelybe én is bekapcsolódtam – Changing Climate Mission névre lett keresztelve, és 2018. február végétől 2019. szeptember végéig tart.
A projektet – és a Grow Observatory tevékenységét – Európa-szerte nemzetközi szervezetek (International Institute for Applied System Analysis, Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet), kutatóintézetek (a holland HydroLogic Research és a brit Meteorológiai Intézet), egyesületek (Permaculture Association) és oktatási intézmények (Bécsi Műszaki Egyetem, Dundee-i Egyetem, Miskolci Egyetem) is támogatják.
Mi a dolgom nekem, mint adatszolgáltatónak?
Helyi adatszolgáltató résztvevőként egyszerű, koordinált talajkísérleteket végezhetek, hogy az adott helyi környezetben rögzíthessem és értelmezzem a kapott adatokat. Ez elősegíti számomra a már említett fenntartható helyi termelési gyakorlatok validálását, sőt közösségi tudományos kísérleteket is támogatok vele.
Ehhez a projekthez a lelkesedésen kívül nincs más tárgyi eszközre szükségem, mint egy mobilinternet-szolgáltatással ellátott és Bluetooth-kapcsolatot létesíteni képes okostelefonra és a már említett Parrot (Flower Power) szondára.
Mindenki, aki a projektben részt vesz, a következő lépésekkel kezdheti meg a munkát:
- lépés: Ingyenesen regisztrálok a GROW-projekt honlapján és csatlakozom a GROW-feladathoz.
- lépés: Tájékoztatást kérek a helyi koordinátortól a helyi megbeszélések helyszínéről és időpontjáról. Ezeken a megbeszéléseken kapom meg a részletes tájékoztatást, az útmutató kézikönyvet és a feladat végrehajtásához szükséges szondá(ka)t.
- lépés: Kiválasztom a szonda/szondák helyét (a megfelelő hely kiválasztásához a kézikönyvben felsorolt pontos kritériumok segítenek hozzá).
- Elhelyezem a szondát/szondákat, szükség szerint megjelölöm a helyüket.
- Aktiválom a szondát (a szonda és a telefonon elérhető rendszer közti kapcsolat megteremtéséhez és működtetéséhez is kapok részletes tájékoztatást a kézikönyvben).
- Elvégzem a kötelezően előírt, egyszerű talajvizsgálatot, amiről fényképes dokumentációt is készítek.
- Az alkalmazás segítségével elküldöm a központi adatbázisba a mért talajadatokat
- Tevékenységnaplót vezetek a mérésekről a kutatás ideje alatt
- Gondoskodnom kell az adatok rendszeres letöltéséről – ezzel kapcsolatban további részletek a kézikönyvben találhatók.
Az említett kézikönyv magyarra fordított terjedelme rengeteg képi illusztrációval együtt 34 oldal. Ebben minden szükséges információt megtaláltam a tevékenységgel kapcsolatban: hogyan gyűjti a szonda az adatokat, hogyan működtetem a szondát, hogyan választom ki a legmegfelelőbb szondahelyet, hogyan kapcsolom össze a szondát a rendszerrel, hogyan végezzem el a talajvizsgálatokat és így tovább.
A rendszeres mérések időigénye az én esetemben – 4 szondával számolva – a köztük lévő távolság megtételével együtt összesen 15 perc. Én a tájékoztatást adó kutatótársam támogatása mellett szeptember végén – október elején helyeztem ki a szondákat, azóta zökkenőmentesen zajlott az általam menedzselt adatszolgáltatás. Nagyon elégedett vagyok ezzel a könnyen kezelhető, rendkívül hasznos és gyors adatszolgáltató rendszerrel.
Nemrég olvastam az Iskolakert Program (SchoolGarden) oldalán, hogy számukra is lehetőség van ingyenesen igényelni ugyanezt a talajszenzort, és rendkívül elégedettek a használatával. Ott tudtam meg, hogy a talajszenzor megvásárlására is van lehetőség, csak rá kell keresnünk az interneten a pontos nevével.
Eredményes kertészkedést kívánok!
