A pöttyös lámpahordó-kabóca esete is jól mutatja, milyen nagy szerepe van a lakossági bejelentéseknek a zárlati károsítók mielőbbi észlelésében is, hiszen ennek a rovarnak az első hazai előfordulását is egy lakossági bejelentés alapján sikerült igazolni.
Kerttulajdonosként és természetbarátként sokat mozgunk a növények között, és számtalan rovarfajjal találkozunk nap mint nap. Szemet szúrhatnak olyan fajok is, amelyeket eddig nem láttunk a környezetünkben. Jobb esetben egy átutazó vagy nálunk táplálékot kereső, őshonos állattal lesz dolgunk, de járhatunk úgy is, mint legutóbb az a Bács-Kiskun vármegyei honfitársunk, aki hazánkban elsőként jelentette egy zárlati károsító megjelenését.
Mit jelent, ha egy faj zárlati károsító?
A zárlati károsítókat más néven karantén károsítónak is nevezzük, mivel egy ilyen faj felbukkanása esetén a hatóságok azonnali kereskedelmi korlátozásokat rendelhetnek el. Ezek a károsítók olyan, növényegészségügyi szempontból veszélyes kártevő-, kórokozó- vagy gyomfajok, amelyeknek behurcolását és birtoklását a jogszabályok szigorúan tiltják, és megjelenésük esetén haladéktalanul értesíteni kell az illetékes hatóságot. A sürgős intézkedésekkel a károsítók lehetséges elterjedésének mielőbbi megfékezése a cél.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal adatbázisában találjuk ezeknek a zárlati károsító fajoknak a listáját, amelyek esetében – ha csak a gyanúja felmerül a jelenlétének – azonnal jelenteni kell a hatóságnak. Ide tartoznak például:
- szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma,
- burgonya baktériumos gyűrűsrothadása,
- fenyőrontó fonálféreg,
- kőrisrontó karcsúdíszbogár,
- japán cserebogár,
- pöttyös lámpahordó kabóca.
A legutóbbi faj: a pöttyös lámpahordó kabóca
Biztos vagyok benne, hogy mindenki képzeletében megjelenik egy karikatúra egy gonoszan vigyorgó vagy kedvesen mosolygó, lámpást az elülső lábában tartó kis rovarról – és reméljük, hogy itt véget is ér a hazai története ennek a fajnak. Ugyanis a pöttyös lámpahordó kabóca – ahogy a hatóság közleményében kiemelte – komoly növényegészségügyi kockázatot jelenthet a szőlőültetvényekre, valamint a különféle gyümölcs- és erdészeti fákra.
Ez a kabócafaj nemzetközi viszonylatban is kiemelt károsítónak számít: Észak-Amerika egyes területein a szőlőtermés 90%-nak elvesztését is okozta.
Mit kell tudni a fajról?
A pöttyös lámpahordó-kabóca egy Ázsiából származó, idegenhonos kártevő rovarfaj. Eddigi ismereteink alapján összesen mintegy 100 tápnövénye van (egyes tanulmányok becslése szerint ez a szám elérheti a 150-170-et is). A faj terjedése gyors ütemű, nagy egyedszám esetén elsődleges és másodlagos kártételével is nagy kockázatot jelent a károsított növényekre nézve.
A rovar közvetlen kártétele, hogy táplálkozása során, a folyamatos szívogatással jelentősen legyengíti a növényt. Ennél is nagyobb kárt a másodlagos kártételével okozhat: a rovar a táplálkozása során hagyott szúrási sebekkel kórokozók és további kártevők megjelenését is elősegíti.
Ismert tápnövényei közül a legfontosabbak:
- szőlő,
- gyümölcsfák (pl.: csonthéjasok, almatermésűek, dió, füge),
- erdészeti fafajok, és
- díszfák (pl.: juhar, nyír, fűz).
A szőlőültetvények mellett a kabóca egyik legfontosabb tápnövénye a hazánkban is elterjedt mirigyes bálványfa (Alianthus altissima). A nőstény egyedek a tojáscsomókat nagyon sokféle anyagú, sima felületre képesek lerakni, ezért a rovar kezeletlen faanyagokon, illetve kamionokon, szállítókonténereken és vasúti kocsikon is könnyen terjedhet.
Miről és mikor ismerhető fel?
A pöttyös lámpahordó-kabócák őshazájában általában április végén vagy május elején kelnek ki tojásaikból. Az első lárvaállapotban jellemzően fekete színű, fehér foltokkal, a későbbi lárvaállapotokban a fehér foltok mellett piros foltok is megjelennek.
A fiatal nimfák (a nimfa a kifejléssel fejlődő rovarok azon fejlődési alakja, amely már hasonlít az imágóra, de ebben a kifejletlen alakban pl. a szárnyak még hiányoznak) jellegzetes, fekete-fehér, később vörös-fekete-fehér mintázatukról ismerhetők fel. A kifejlett kabócák elülső szárnyai szürkék, fekete foltokkal, hátulsó szárnyaikon pedig piros színezet látható.
Járjunk nyitott szemmel!
Ez az eset is jól mutatja, milyen nagy szerepe van a lakossági bejelentéseknek a zárlati károsítók mielőbbi észlelésében is, hiszen a pöttyös lámpahordó-kabóca első hazai előfordulását is egy bejelentés alapján sikerült igazolni.
A növényvédelmi hatóságok továbbra is számítanak a lakosság segítségére: aki a károsító jelenlétét észleli, vagy abban az esetben, ha a károsító jelenlétének csak a gyanúja is felmerül, haladéktalanul tegyen bejelentést a Nébih-nél vagy az illetékes kormányhivatal növény- és talajvédelmi osztályánál!
A hatóság kérése, hogy a pöttyös lámpahordó kabóca észlelése esetén:
- haladéktalanul értesítsék a hatóságot;
- bejelentéshez csatoljanak fényképet,
- és pontosan határozzák meg a helyszínt.
Európai észlelések
A közelmúltban Moldovában is azonosították a fajt, de az Európai Unió országai közül elsőként Magyarországon igazolták hivatalosan a pöttyös lámpahordó-kabóca (tudományos nevén Lycorma delicatula, angolul spotted lanternfly) jelenlétét.
A hatósági vizsgálatok egy Bács-Kiskun vármegyei lakos bejelentését követően indultak meg. 2026 nyarán érkezett jelzés a Nébih-hez, hogy a bejelentő az ingatlanán egy számára ismeretlen rovart észlelt. A bejelentéshez csatolt fényképek alapján felmerült a pöttyös lámpahordó-kabóca késői nimfájának gyanúja.
A nyári bejelentést követően megkezdődtek a laboratóriumi vizsgálatok, amelyek igazolták a károsító jelenlétét, így a hatóság megkezdte a szükséges karanténintézkedések végrehajtását.
A témában minden fontos információ, további képanyag és elérhetőség megtalálható a Nébih tematikus aloldalán és a közleményekben:
- Megjelent hazánkban a pöttyös lámpahordó-kabóca
- Bejelentés-kötelezett károsítók
- Növényegészségügy tematikus hatósági aloldal
- Növényegészségüggyel kapcsolatos gyakran ismételt kérdések
Kapcsolódó EU-jogszabály:
- Az (EU) 2019/2072 bizottsági végrehajtási rendelet II. mellékletének A. részében szereplő, az Európai Unió teljes területén szigorú hatósági intézkedések alá eső uniós zárlati károsító
- 7/2001. (I. 17.) FVM rendelet a növényegészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól
Kapcsolódó cikkek:
- Megjelent hazánkban a kőrisrontó karcsúdíszbogár
- Meddig tudjuk megvédeni kőrisfáinkat?
- Beszámoló a Növényvédelmi Klub „Fás részeket károsító kártevők előrejelzése csapdázással” témájú előadásáról
- Integrált termesztés a kertészeti és szántóföldi kultúrákban
- Milyen kártevő jelenlétére utalnak a tuja megbarnult levelei?
Szereti az Agrofórum cikkeit? Állítsa be, hogy gyakrabban jelenjenek meg a Google keresőben!
