Oltott növények alkalmazása a zöldségtermesztésben

Agrofórum Online

A zöldségfélék oltásáról ma már a hazai szakirodalomban is egyre több információt lehet találni, és a gyakorlati termesztésben sem számít már újdonságnak ez a technológiai elem. 15-20 évvel ezelőtt azonban Magyarországon még egyáltalán nem volt általános az oltott zöldségnövények használata. Hazai alkalmazásuk elterjedését nagyban elősegítette a metil-bromid talajfertőtlenítő szer tiltólistára való kerülése is az EU-hoz való csatlakozásunk után.

Oltott palánták alkalmazása külföldön

Európában először 1947-ben a hollandok az uborka oltását mutatták be a termesztők számára. 1962-ben megjelentek az első kereskedelmi forgalomban termesztett oltott paradicsomok is, de igazából az 1990-es évek után nőtt meg jelentősen Európa szerte a burgonyafélék és a kabakosok oltása. Hogy mely fajoknál és milyen arányban (illetve mekkora termőfelületen alkalmaznak oltott növényeket) az 1. táblázat mutatja be. Napra pontos statisztikai adatokat szinte lehetetlen közölni, az egyes térségek és országok között igen nagy különbségek mutatkoznak és a folyamatos növekedés miatt is változnak az adatok.

Ország Görögdinnye Uborka Sárgadinnye Paradicsom Tojásgyümölcs Paprika
Izrael 70% 5% 15% 5%
Japán 93% 72% 30% 48% 65% 5%
Korea 98% 95% 95% 15% 2% 25%
Görögo. 100% 5-10% 40-50% 2-3%
Spanyolo. 98% 3% 4500 ha
Marokkó 75%
Ciprus 80% 170 ha
Olaszo. 30% 1200 ha
Franciao. 3% 1000 ha 2800 ha
Hollandia 5% 50%
Töröko. 30% 5% 25% 10%
Forrás: Ashouk Kumar B. and Kumar Shanket (2017): GRAFTING OF VEGETABLE CROPS AS A TOOL TO IMPROVE YIELD AND TOLERANCE AGAINST DISEASES. International Journal of Agricultural Sciences 9(13): pp. 4050-4056.)
1. táblázat Egyes országokban a zöldségfélék esetében alkalmazott növényoltás aránya (ill. az oltott növények által elfoglalt termőfelület nagysága)

Az oltott zöldségnövények legnagyobb piaca továbbra is Kelet-Ázsia, de egyes mediterrán országokban is hasonlóan magas az oltott növények aránya. Vannak országok (Korea, Japán, Spanyolország, Görögország), ahol pl. görögdinnyéből ma már kizárólag csak oltott palántákat ültetnek. Tojásgyümölcs és paprika esetében általánosságban a legkisebb az oltási arány, uborkánál érdekes, hogy a távol-keleti országokban (Japán, Korea) nagy arányban oltják, míg nálunk az uborka oltása máig nem terjedt el.

Zöldségfélék oltása itthon

A hazai zöldségtermesztésben az oltott növények alkalmazásának nagyságáról becsült adataink vannak. A görögdinnye felületünknek jelenleg kb. 70%-a oltott, az oltott palánták alkalmazásának elsődleges célja a hidegtűrés fokozása/a korábbi kiültetés, a termésátlag növelés és a monokultúrában való termesztés lehetősége. A sárgadinnye-termőfelület maximum 5%-a oltott, uborkánál egy-két termesztő próbálja csak az oltást gyakorlatban alkalmazni. Uborka esetében az oltással az erőteljesebb növekedés, a szélsőséges hőmérséklettel szembeni jobb tolerancia elérése lehet az elsődleges cél.

Hajtatásban a talajnélküli rendszerekkel dolgozó kertészeknél a paradicsom 95%-ban már oltott, elsősorban a magasabb termésátlagok elérése érdekében. Paprikánál a talajos hajtatásban, ahol elsősorban fonálféreg-probléma van, ott alkalmaznak oltott növényeket, a tojásgyümölcs esetében pedig szintén csak egy-két termesztő próbálkozik az oltással. Az oltásnak rendkívül sok előnye van és ezek mellett természetesen van jó pár hátránya is. A legfontosabb előnyöket és hátrányokat a 2. táblázat foglalja össze.

Az oltás előnyei Az oltás hátrányai
Betegség-ellenállóság növelése (pl. Fusarium, Verticillium, Phytophthora, Pseudomonas, Didymella bryoniae, Monosporascus cannonballus) Megnövekedett vetőmagköltség (nemes plusz alany)
Fonálféreg-ellenállóság növelése További munkaerő költség
Termésmennyiség növelése Megfelelő alany/nemes kombináció kiválasztása: termesztési szezontól és termesztési módszerektől függő
Hidegtűrés Fokozott fertőzési veszély a vetőmaggal terjesztett betegségekre
Magas hőmérséklettel szembeni ellenállóság növelése Fokozott vegetatív fejlődés
Sótűrés Késleltetett érés
Túl nedves talajjal szembeni ellenállóság növelése Gyengébb termésminőség
Megnövekedett tápanyag-felvétel Fiziológiai rendellenességek
Megnövekedett vízfelvétel Késői inkompatibilitás
Többszörös és/vagy egymást követő termesztés lehetősége Eltérő termesztéstechnológia
Nehézfém és szerves szennyező anyagok elleni tolerancia Nem elégséges információ az új alany/nemes kombinációkról
Pozitív termésminőségi változások
Betakarítási időszak meghosszabbodása
2. táblázat Az oltás legfontosabb előnyei és hátrányai

Az oltás elsődleges célja a terméshozam növelése, különösen a talajból eredő fertőzések (kórokozók, kártevők) és egyéb problémák (sóstressz, szárazság, túl magas vagy túl alacsony hőmérséklet stb.) megjelenése esetén. Az egyes fajok esetében a kutatók tág határok közötti termésnövekedésről számolnak be: pl. sárgadinnyénél 5-92%-os, görögdinnyénél 23-43%-os, uborkánál 8-57%-os, paprikánál 5-8%-os, tojásgyümölcsnél 25-30%-os, és paradicsomnál 5-80%-os termésmennyiség növekedést értek el oltással. A termésmennyiség tekintetében tapasztalható jelentős különbségek a nagy mértékben eltérő környezeti viszonyokra engednek következtetni.

Mire vezethető vissza az oltás hatékonysága?

Mind a szabadföldi termesztés során, mind a hajtatásban a termesztett növények számos biotikus és abiotikus stressz tényezőknek vannak kitéve, amelyek akadályozzák a megfelelő növekedést és így a termelékenységet is. Hogy mire vezethető vissza az oltás hatékonysága az ilyen stresszfaktorok elleni védekezésben, a következőkben foglalható össze:

  • az oltott növények erőteljesebb gyökérrendszerrel rendelkeznek,
  • oltott növény víz- és tápanyag-felvétele intenzívebb,
  • fokozott fotoszintetikus aktivitás és jobb vízhasznosulás jellemzi az oltott növényeket,
  • erősebb antioxidatív védekezési rendszer alakul ki az oltás hatására és
  • fokozottabb a hormonális jelátvitel az oltott növényekben.

Ezért fontos egy oltott növény alkalmazása során a fenti élettani változásokat figyelmbe venni, hiszen ezekre vezethető vissza az, hogy a termesztés során egy sajátgyökerű növényhez képest milyen eltérő technológiát kell alkalmazni. Az oltott növény mindig vegetatívabb jellegű lesz a sajátgyökerűhöz képest, ezért a termesztés során olyan techonlógiai elemeket kell választani, amelyek generatív irányba tolják el a fejlődést.

Az oltás során fellépő további esetleges problémák között meg kell említeni, hogy az oltás növelheti a vetőmaggal terjedő kórokozók és betegségek fellépésének a kockázatát. (pl. Clavibacter michiganensis subsp. michiganensis paradicsomban, bakteriális gyümölcsfoltosságot okozó Acidovorax citrulli görögdinnye és sárgadinnye esetében.

Oltás a palántanevelő üzemekben

Magyarországon jelenleg kb. 8-10 profi palántanevelő üzem működik, amelyek szezonális jelleggel vállalnak oltottpalánta-előállítást is. Akinek van megfelelő palántanevelő berendezése és biztosítani tudja az oltást követő speciális ápolási munkát jelentő „kamrázást”, saját magának is tud oltott palántát nevelni, természetesen jó néhány egyéb dolgot is figyelembe véve. Minden kertész számára a legfontosabb kérdés, hogy a termeszteni kívánt fajhoz/fajtához milyen alanyt válasszon. A vetőmag-forgalmazó cégek általában rendelkeznek alanykínálattal is, és az alanynemesítés nagy kihívást jelent minden cég számára.

A világon piacon lévő, alanynemesítéssel is foglalkozó vetőmag-forgalmazó cégek (a teljesség igénye nélkül): Asahi Industries, Bejo Zaden, BHN Seed, Capgen Seeds, De Ruiter/Monsanto&Bayer, DP Seeds, Enza Zaden, Gautier Semences, Hazera/Limagrain, Vilmorin/Limagrain, Nunhems/Bayer, Origene, Rijk Zwaan, Sakata, Seminis/Monsanto&Bayer, Syngenta, Takii Seed, Zeraim Gedera/Syngenta.

Gond a kompatibilitás

Sokszor gondot okoz a megfelelő jó tulajdonságokkal rendelkező alany és a termeszteni kívánt nemes közti kompatibilitás. Célszerű mindig kipróbálni az adott termesztési körülményeken (talaj, klíma stb.) az ajánlott oltási kombinációt, mert nem biztos, hogy a cég által ajánlott és más országokban jól teljesítő alany-nemes páros nálunk is ugyanúgy fog viselkedni. Itt kell megemlíteni az oltásnak a termésminőségre való esetleges negatív hatását is, ez ugyanis pont a nem megfelelő alany-nemes kombináció alkalmazásából vagy nem az oltott növény igényeihez igazított termesztéstechnológiai hibákból szokott adódni.

Oltási mód megválasztása

Egy oltott palánta előállításánál további fontos kérdés lesz az oltási módnak a kiválasztása, valamint a választott módszerhez a technológiai folyamatok alkalmazása és időzítése. Alapvetően szem előtt kell tartani, hogy az oltást a lehető legkorábban, a növények korai fejlettségi stádiumában célszerű elvégezni, mert ilyenkor lesz a legjobb a túlélési arány. Minél fiatalabb a növényi szövet, annál könnyebben tud regenerálódni (1, 2. kép).

1. kép: Oltott padlizsánpalánta

2. kép: Oltott uborkapalánta

A metszési felületek pontos illeszkedése miatt kiemelten fontos az alany és a nemes közel azonos szárátmérője, kabakosoknál például ezt a gyakorlatban az alanyként használt tökök a nemeshez képest pár nappal későbbi vetésével lehet biztosítani. Tojásgyümölcsnél a Solanum torvum és Solanum integrifolium alanyokat akár 1-3 héttel korábban is el kell vetni, hogy a kezdeti lassú csírázásuk és fejlődésük miatt az oltáshoz megfelelő vastagságú szárátmérőjük legyen. Az azonos szárátmérő mellett az is fontos, hogy mekkora ez az oltás során, paradicsomnál pl. 1,5-3 mm között az optimális.

Az oltás sikerességének kulcsa az oltási folyamatot követő akklimatizálás/oltásforradás megfelelő biztosításában rejlik. Ehhez legalább 90%-os páratartalom és 25 oC-os hőmérséklet szükséges, a közvetlen napfénytől pedig árnyékolással kell védeni a növényeket.

ARCHÍVUM
KERESÉS / SZŰRÉS
Kulcsszó vagy címrészlet
Dátum
Szerző
Csak az extra lapszámokban keressen