Magyarország öntözési stratégiája, az öntözésfejlesztés aktualitásai

Az idő kerekét visszaforgatva az 1960-as évekig, amikor az öntözési programok elindultak, a mai állapotokhoz képest sokkal kedvezőbb képet látunk. Az 1970-es évektől lendületes fejlesztés kezdődött, amelynek eredményeként 300 ezer ha-ra növekedett az öntözött területek nagysága, amely napjainkra 80 ezer ha-os szintre zsugorodott.

Ezen kíván változtatni az az öntözési stratégia, amelyik 300 ezer ha-ban jelölte meg az öntözhető területek nagyságát. A közeljövőben, 2020 tájékán remélhetőleg megvalósul a 100 ha-ra növelt öntözési kapacitás.

*

A klímaváltozás hatásainak mérséklésére elsőrendű állami feladattá vált az öntözhető területek növelése. Ezért a Kormány 2012-ben kiemelt állami feladatként deklarálta az öntözéses gazdálkodás elterjesztését, észszerű fejlesztését, a vízkészletek védelmét és hasznosítását, ami az Öntözésfejlesztési Stratégia megalkotásáról szóló 1744/2017. számú Kormányhatározatban megerősítésre került. Az öntözött területek jelenlegi 100.000 hektárról 300.000 hektárra történő növelése és az öntözéses gazdálkodás elterjesztése:

• az állami tulajdonú vízszétosztó hálózatok és a
• a nem állami kezelésben lévő infrastruktúra fejlesztésével,
• a felszíni vizek közvetlen termelői elérhetőségének növelésére termelői együttműködések létrehozásával, vízvisszatartási és tározási lehetőségek bővítésével,
• a víz komplex hasznosítására vizes területek kialakításával, valamint
• a mezőgazdasági művelés, agrotechnika vízmegtartó képességének növelésével valósulhat meg.

Számos felmérés készült arra vonatkozóan, hogy a fejlesztések milyen igényt támasztanak a költségvetéssel szemben. Az igénybejelentések alapján potenciálisan 371 ezer ha vonható öntözésbe, ami 530 Mrd Ft beruházási igényt jelent.

Melyek a megvalósítás akadályai, melyek a valós problémák?

Néhány megválaszolandó kérdés:

• Miért nem öntöznek ott, ahol bőségesen van vízkészlet és van szolgáltatás?
• Miért csökkent felére (390 e ha-ról 196 e ha-ra) a vízjogi engedélyek száma, területe?
• Miért nem öntöz az sem, akinek van vízjogi engedélye?
• Miért nem működnek együtt a gazdák?
• Miért nem pályáznak csoportosan az EU forrásokra?
• Valóban a vízkészlet és az engedélyezés az öntözésfejlesztés akadálya?

A felvetett problémákra számos gazdafórumon az akadályozó tényezőkre vonatkozóan az alábbi válaszok születtek:

• a birtokszerkezet átalakulása,
• a támogatási rendszer nehézségei,
• a gazdák együttműködésének hiánya.

A problémák megoldásában a Kormányzatra háruló feladatok: a birtokszerkezet rendezése és a támogatási rendszer, illetve az engedélyezés procedúrájának lerövidítése.

A gazdák együttműködésének hiánya sokhelyütt akadályozza az öntözésfejlesztést, ami csak helyben oldható meg.

A Kormány az Öntözésfejlesztési stratégia megalkotásáról szóló 1744/2017. (X.17.) Kormányhatározata 2030-ig megvalósítandó célként jelöli meg a hatékony öntözéses gazdálkodás elterjesztéséhez és működtetéséhez szükséges műszaki, infrastrukturális feltételrendszert, és ennek humán- és pénzügyi erőforrás igényét meg kell határozni; ezzel összefüggésben rögzíti annak szükségességét, hogy szakmai programot kell készíteni az öntözésfejlesztéshez szükséges jelenlegi és távlati infrastrukturális és vízkészlet-gazdálkodási fejlesztésekről.

Ehhez elkerülhetetlen a valós idejű vízkészlet-gazdálkodás, vagyis:

• a valós készletek havi, napi szintű ismerete, előrejelzése,
• a vízkivételek lehetőségének növelése,
• a tározási lehetőségek növelése,
• a fenntarthatóság biztosítása,
• augusztusi 80%-os korlát feloldása,
• új információk, összefüggések ismerete.

A program kitér az állami szerepvállalás mellett, a helyi közösségek vízgazdálkodási feladataira is, úgymint a vízkármegelőzés, a belvízvédelem, az önkormányzati hatáskörbe tartozó feladatok.

Összegezve: az öntözésfejlesztés olyan közérdekű feladat, amelyben az állam feladata a koncepció (stratégia) megvalósításához a források biztosítása, az engedélyezési eljárások egyszerűsítése, a gazdák feladata pedig az együttműködés a sikeres megvalósítás érdekében.

Zárógondolat:

„..csak az állam lehet képes arra, hogy megfelelő lökést adjon az öntözés ügyének, s nagyon fontos a tervszerűség ebben a munkában, ne ötletszerűen történjen az öntözőművek kiépülése…”

Kossuth Ferenc, a közérdekű öntözőcsatorna létesítéséről szóló 1900. XX. tv. vitáján.