10 tonnás kukorica talajművelés nélkül – No-till és min-till növénytermesztés Somogyban (I. rész)
Magyarországon csak nagyon kevesen hisznek a minimum till, illetve a no till, vagyis a talajművelést részben vagy egészben elhagyó növénytermesztési technológiában. Pusztakovácsiban azonban egy 400 hektáros gazdaságban már évek óta folyamatban van az átállás, a talajművelő eszközöknek egyre kevesebb szerepe van a somogyi táblákon, a munkájukat ugyanis a takarónövények és a talajlakó élőlények veszik át. Azon a területen is, ahol október végén zúgott fel a kombájn, és hektáronként nettó 10,3 tonna kukoricát takarított be.
Mi lesz veled, magyar krumpli? - Tragikus állapotok a magyar burgonyatermesztésben
2019. augusztus 30. 15:16
Július végén a NÉBIH Gyulatanyai Fajtakísérleti Állomásán tartottak meg a hagyományos Országos és Nemzetközi Burgonya Tanácskozást, Fajta-, Növényvédelmi és Technológiai Bemutatót. A szakmai beszélgetésekre nagy szükség is volt, hiszen a burgonya Magyarországi vetésterülete folyamatosan csökken. Ennek egyik alapvető oka az áru szabad áramlása az EU-n belül, hiszen a tőlünk északabbra fekvő államok jelentős mennyiségű étkezési burgonyát hozhatnak be az országba, amit sokkal olcsóbban tudnak előállítani.
Így termessz húsos somot szakszerűen
A som egy ősi növényünk, a magyar tájkultúra része, amit számos hazai településnév is bizonyít - többek között a festői szépségű Somogy megyében. Az utóbbi években ráadásul egyre népszerűbb a gyümölcse és az abból készített termékek is hódítanak a piacon. Többek között ezért döntött úgy négy éve Simon Attila csányi gyümölcstermesztő, hogy 3,7 hektáron somültetvényt telepít a hagyományos kertészeti kultúrái mellé.
Hatékony megoldás a burgonyabogár ellen
Július végén is komoly munka zajlott a keszthelyi Burgonyakutatási Állomás vetőburgonya szaporító telephelyén. A saját burgonyanemesítési programmal rendelkező intézmény területein rendszeresen állítanak be kísérleteket többek között azért, hogy a legújabb növényvédelmi megoldásokról is gyakorlati tapasztalatokat szerezzenek.
A talajtakarás előnyei szőlőben
A szőlőültetvényekben jelenleg is általános az intenzív talajbolygatás, főleg ami a szőlő sorközeit érinti. Ezzel szemben megoldást jelentő alternatíva lehet a növénytakarásos kezelés. A sorközvetés folytán azonban a talajt átszövő gyökérzet vízkonkurenciaként jelenhet meg a szőlő számára, és azokban az esetekben, amikor ez kerülendő, például telepítés esetén, megoldást jelenthet a szalmatakarás.
A sötétbarna, humuszban gazdagabb talaj felmelegedésre, ezáltal a párologtatásra való hajlama sokkal kifejezettebb, így jelentős mennyiségű vizet veszíthet, így szalmatakarással csökkenthetjük a vízveszteség mértékét.
A kellően vastag, elhalt növényi maradványnak, jelen esetben szalmatakarásnak köszönhetően a gyomok csírázásához szükséges fényviszonyok sem alakulnak ki, és így nem szükséges a kapálás sem. Hogyha intenzív kapálás, és szervesanyag-beforgatás zajlik egy talaj esetében, a szervesanyagot lebontó korhadéklakó szervezetek felszaporodnak a mikrobiális közösségen belül.
"Óriási rizikó a gabonatermesztés" - Így aratták le az őszi búzát Tolnában
Július elején felzúgtak a kombájnok a Duna árterében is. Tallós Attila Fadd, Gerjen, Dombori és Tolna térségében 1993 óta foglalkozik növénytermesztéssel. A 350 hektár saját, bérelt és szolgáltatott területen néhány nap alatt végeztek a kalászosok aratásával, amit nehezített, hogy az időben szinte teljesen összecsúszott a repce betakarításával. Az eredmények ebben az évben nem a legjobbak, bár az idei szezonhoz képest az őszi búza 7 tonna feletti termésátlaga komoly szakértelemről tesz tanúbizonyságot.
