Japánfűz fácskáim levelein érdekes elváltozásokat vettem észre. A levelek széle kissé megvastagodott és fodrossá vált. Tavasszal ültettem el, akkor még levelei simák, „normálisak” voltak. Mik okozzák, mit tehetek vele?
Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, okleveles kertészmérnök, növénydoktor, ny. egyetemi adjunktus
Kedves Kérdező!
A különböző fűzfa-féléken (Salix spp.), valamennyi fűzen élnek gubacsatka fajok, melyek rügy- és virágzat gubacsokat, torzulásokat idéznek elő. Telelésük rügyekben, kéreg redőkben és repedésekben történik. De ismerünk olyan gubacsatka fajokat, melyek a fűzfák leveleinek szélén okoznak sodródást, jelen esetben Ön fáján erről van szó. Hazánkban az Aceria salicis és Aculus magnirostris levél-gubacsatka fajok okozzák ezeket a tüneteket.
A gubacsatkák nem hasonlítanak a nagyító nélkül is látható és szövedéket képező, közismert, gyakori takácsatkákhoz és életmódjuk is eltér azokétól. A gubacsatkák a fertőzött növény zöld szövetében, (levélben, rügyekben) élnek, aprók, 0,1 mm-nél kisebb testük megnyúlt, 2 pár lábuk van, áttetszőek. Méretük miatt csak mikroszkóppal észlelhetők és azonosíthatók, szabad szemmel nem láthatók.
A tarka-levelű fűz gubacsatkáinak károsítását a levelek szélén megvastagadó, fodrozott, sodródott formájú alakváltozásról ismerhetjük fel. Ez a fűzfa nagyon divatos, közkedvelt, számos kertbe ültették az elmúlt években, idén a hobbikertészektől sok helyről jelezték ezt a betegséget. Tapasztalat szerint a kis fák elültetése utáni hónapokban már megjelentek a jellegzetes tünetek. Nyilvánvaló, hogy a megvásárolt fák atkával fertőzöttek voltak, úgy kerültek új tulajdonosaikhoz.
A gubacsatkák ellen csak atkaölő szerekkel tudunk védekezni. Legeredményesebb a fás részek kezelése tavasszal, rügypattanástól, amikor a téli nyugalom után az atkák aktivizálódni kezdenek, szaporodnak, majd a hajtások felszínén szétszélednek. A növényi szövetben élő atkákat a felszívódó (szisztémikus) hatású atkaölő szerek érik el, pl. az abamektin hatóanyagú Vertimec pro, Amverti Pro. A levélszövetben mozgó (transz-lamináris) diflovidazin hatóanyagú Flumite 200 is megfelelő ölő hatást gyakorol az atkákra, annak minden fejlődési alakjára. A kémiai kezelést kiegészíti a tünetes leveleket képező hajtások levágása és megsemmisítése, amennyiben még elszórtan, kevés levelet érint a kártétel. A tavaszi permetezést követően nyáron is szükségessé válhat a permetezés ismétlése. A permetléhez – a megfelelő hatás biztosítására – tapadást elősegítő anyagot is szükséges adagolni.
