A kökény nem tartozik a termőhelyre különösen igényes gyümölcsfajok közé. A szárazságot jól tűri, viszont a szélsőségesen száraz területeket nem kedveli és a tartós vízborítást sem viseli el.
Aki válaszol:
Csorba Virág kertészmérnök, növényorvos
Kedves Kérdező!
A kökény (Prunus spinosa) az egyik legrégebb óta gyűjtött vadon termő gyümölcsünk, melyet a népi gyógyászat is előszeretettel alkalmaz. Termését napjainkban is leginkább a vadon megtalálható egyedekről gyűjtik, viszont az egészségtudatos táplálkozás előtérbe kerülésével megnövekedett termesztése, valamint termése iránt való érdeklődés is. Gyümölcsei magas C-vitamin tartalommal rendelkeznek, ezen kívül flavonoidokat, tanninokat, színanyagokat, cukrot és pektint is tartalmaznak. A bennük található bioaktív anyagok immunerősítő és emésztésjavító hatása is ismeretes.
A kökény nem tartozik a termőhelyre különösen igényes gyümölcsfajok közé. A szárazságot jól tűri, viszont a szélsőségesen száraz területeket nem kedveli és a tartós vízborítást sem viseli el. A talaj kémhatására sem igényes, de kedveli a humuszban és a tápanyagokban gazdag enyhén meszes talajokat. Termesztésére a középkötött-kötött talaj a legalkalmasabb. Téli fagytűrő képessége kiváló, korai virágnyílása miatt azonban a késő tavaszi fagyok veszélyeztetik termőképességét. Fényigényes és melegkedvelő faj. A szennyezett levegőjű területeket is jól bírja. A kökény és a szilva közeli rokonsága miatt a rajtuk található kártevőik és kórokozóik is hasonlóak. Komoly problémát a szilvahimlő vírus (Plum pox) okozhat, melyet elsősorban vírusmentes szaporítóanyag beszerzésével és a levéltetvek elleni védekezéssel előzhetünk meg. A gyümölcsét a szilvadarazsak és a szilvamoly, valamint a moníliás betegségek támadhatják meg. Levelein a polisztigmás levélfoltosság, a sztigminás levéllyukacsosodás, és a szilvarozsda által okozott tünetek mellett a levéltetvek és az atkák károsítása is megjelenhet.
Gyümölcsei szeptember-októberben érnek. A legtöbb felhasználási mód esetén szükség van arra, hogy a terméseket hideghatás érje, bennük különböző biokémiai változások menjenek végbe. A dércsípte gyümölcsök így friss fogyasztásra és gyors feldolgozásra alkalmasak. A kézzel leszüretelt termésmennyiség fánkként kb. 8-11 kg között alakul.