Koronavírus – Inputanyag-hiányra számítanak, nem fogadnak területi képviselőket a gazdálkodók

A kérdést az Agrárszakember közösségi csoportban is feltették és megvitatták egymással a termelők. Legtöbben az input anyagok ellátásában várnak komoly fennakadásokat.

„Nem látni előre, hogy meddig húzodik majd el, de biztos lesznek problémák az inputanyag-ellátás terén, valamint a terménypiacra is hatással lesz a külföldre való értékesítések nehézségei miatt” – fogalmazott egy termelő, összefoglalva a legfontosabb következményeket. Néhányan már azt is jelezték, hogy a terményárak rövid távon is estek, a repce például 30 euróval. Ráadásul az inputanyag-hiány terméscsökkenést is eredményezhet.

„A mi munkánkat nem lehet egy drót végén ücsörögve (online) elvégezni. Ha tényleg 3-4 hónap a lecsengési ideje, és addig nem lehet input anyagért menni, növényvédeni, stb., akkor nagy gáz lesz.”

Nőni fog az élelmiszertermelés jelentősége?

„Az már biztos, hogy nagyon komoly recesszió jön, vállalkozások milliói és emberek százmilliói mennek csődbe. Az ellátórendszerek zavara a mezőgazdasági munkákhoz szükséges inputok nem fognak rendelkezésre állni világszerte, ez alacsonyabb termésátlagokat és keresleti piacot eredményez. Egy szó mint száz, az élelmiszeripar jelentősége erőteljesen növekedik, és a mezőgazdasági terményárak erőteljesen megugranak… csak tudjunk termelni” – olvasható egy másik reálisnak tűnő jóslás. Mások azonban optimistábbak: „nincs szó arról, hogy nem lehet input anyagért menni. Lesznek korlátozások, ez tény, lesznek termékek, amik nem lesznek elérhetőek időben, lesznek termelők akik későn ébrednek, de többnyire azért nem lesz világvége”.

De volt olyan reakció, ami arra hívta fel a figyelmet, hogy problémás lehet az is, hogy a magyar gazdatársadalom jelentős része, mintegy 40 százaléka 60 évesnél idősebb, a koronavírus pedig leginkább az idősebb korosztályt érinti súlyosan, Olaszországban például az áldozatok átlagéletkora 81 év.

Akadt olyan termelő, aki már a jövőbe tekintett: „Lesznek nehézségek, de mindenkinek önmérsékletet kell gyakorolnia, hogy felállhasson egy új rendszer, amely képes lesz a megváltozott körülmények között is hatékonyan működni”

Nullázódik a vendéglátás, bezárhatnak a termelői piacok

További súlyos probléma például a borászat esetében, hogy a turizmus és a vendéglátás drasztikusan visszaesett, szinte nullára csökkent. „Vajon abban, hogy nehezebb lesz fuvarozni, mi lesz erősebb hatás? Az, hogy az import hiánya miatt nem lesz elég zöldség-gyümölcs, vagy az, hogy a sajátunkat nem tudjuk exportálni?” – olvasható a szakmai csoportban a költői kérdés, amire valószínűleg csak a következő hetek, hónapok adnak majd választ.

Ugyancsak problémát okoz a kistermelők számára a termelői piacok esetleges – és talán várható – bezárása, hiszen ha azok nem lesznek, nem lesz bevétel, a megtermelt áru pedig az őstermelőkön maradhat. Erre persze egy válsághelyzetben jó megoldás lehet a szűk környezetben megtalálni a fogyasztókat, ami akár egy lakhelyelhagyási tilalom idején is működőképes lehet. Az élelmiszerre ugyanis minden bizonnyal lesz igény. Kérdés, hogy munka és fizetés nélkül pénz lesz-e.

Súlyos gondban a dísznövény ágazat

Szintén gondban lehetnek azok a termelők, akik nem élelmiszert, hanem kényelni vagy luxus-, tehát nem a létfenntartáshoz szükséget árut termelnek. Ilyen például a dísznövény ágazat. Szuvandzsiev Péter szerint a koronavírus megállítja majd a szegmens erősödését és bővülését, aminek több oka is van.

A szaporítóanyag nagy része például Európa más országaiból és Afrikából érkezik, a szállításban pedig várhatóan lesznek fennakadások. A szakember szerint a kész növények hollandiai elosztókon keresztül gyakorlatilag globálisan mindenhonnan jöhetnek, az input anyagok szintén import útján érkeznek. „A holland virágpiac igazgatója drámainak nevezte a helyzetet. 50 százalékos árcsökkentés mellett is a teljes árumennyiség 20 százalékát megsemmisítették, mert annyira visszaszorult a kereslet. Hazánkban ez szintén elindult, és több száz családi gazdaságot, valamint rengeteg nagytermelőt érinthet.” – fogalmazott Szuvandzsiev Péter az Agrárszakember csoportban.

A legtöbben nem fogadnak területi képviselőket

Az Agrárszakember csoportban az is felvetődött, hogy fogadnak-e területi képviselőket, szaktanácsadókat a gazdák, és a válaszadók többsége inkább elhalasztotta találkozóit. A termelők főként a telefonos és e-mailes egyeztetést részesítik előnybe, de így van ezzel a másik oldal is. A cégek egy része központilag sem javasolja az ország- vagy régiójárást, a partnerek látogatását csak a legszükségesebb esetben engedik, amennyiben tényleg elengedhetetlen a személyes jelenlét a termény és a gazdálkodás érdekében.

„Szeritem felelősséggel tartozunk magunknak, családunknak, partnereknek. Sajnos, bárki lehet tünetmentes vírushordozó, így csak annyit tehetünk, hogy minimalizáljuk a személyes kontaktolást.” – fogalmazott egy csoporttag.

Az élet tehát nem állt meg a mezőgazdaságban, ebben az ágazatban ez nem is lehetséges. A termelőknek minden körülmények között ki kell tartaniuk, hiszen az élelmiszertermelés stratégiai kérdés.

Az Agrofórum szerkesztősége kitartást és jó egészséget kíván minden gazdálkodónak, reméljük, hogy ebből a válságos helyzetből hamar kilábal a világ és az egész ágazat is.