Hála az árnyékot elviselő, vagy egyenesen kedvelő dísznövényeknek, színt vihetünk kertünk mellőzött sarkaiba is. Vegyük sorra (a teljesség igénye nélkül), mely dísznövények jöhetnek szóba! A cikk első részében a díszcserjéké és páfrányoké a porond.
Nemsokára itt a tavasz, az újrakezdések és újragondolások időszaka. Nemcsak saját magunkat, környezetünket is jó érzés kicsit „gatyába rázni”: új színt, új formát vinni a házba és a kertbe is. Miért ne próbálkozhatnánk meg azoknak a kerti zugoknak a beültetésével is, ahol csak kevés növény érzi jól magát?
Természetesen a feladat nem könnyű, hiszen nagy különbség van az árnyéktűrő és az árnyékkedvelő növények közt: előbbinek nem okoz gondot bizonyos mértékű árnyék, utóbbi kifejezetten igényli a napsütésből kieső területeket. Ám ha ez még nem lenne elég, különbség van a kissé árnyékos zug és sötét kertsarok közt is, éppen ezért az ültetés céljára kiszemelt területet pár napig, a nap különböző szakaszaiban érdemes megfigyelni. A teljes árnyék azt jelenti, hogy a kertrészt soha nem éri közvetlenül a természetes fény. A félárnyékos helyet naponta maximum 3-4 órán át éri közvetlen napfény.
A legtisztább megoldás az, ha már a kertészetben érdeklődünk a növény fényigényéről, vagy utánanézünk, hogy szívünk választott növénye vajon mennyire jól fogja tűrni kertünk adott, megváltoztathatatlan környezeti viszonyait.
Díszcserjék
A hortenzia nevelése figyelmet igénylő feladat, de abszolút megéri. Keresve sem találhatnánk az árnyékba nála szebb és hálásabb díszcserjét. Elviseli a kevés napfényt, főként, ha nem a meleg késő délutáni napsütésnek tesszük ki.
A csodálatos hortenzia
Ez a lombhullató, hatalmas virágokat nevelő cserje a savanyú talajt kedveli, ezért ültetésekor érdemes az ültetőgödörbe rododendron-földdel megteremteni a kedvező talajfeltételeket. Igényli az öntözést (lehetőleg esővízzel, ha nincs rá lehetőség, egy napig hagyjuk állni a csapvizet), a szárazabb időszakokban semmiképp se feledkezzünk meg róla!
Ősszel terítsünk a töve köré fenyőkérget, komposztot vagy tőzeget, így védhetjük a fagyoktól. Tavasszal két fontos feladatunk van: távolítsuk el az elfagyott ágrészeket és virágokat róla, ezen kívül csak apró alakító metszésre lehet szüksége, valamint óvatosan keverjünk a földjéhez szerves trágyát.
Az amerikai kontinensről származó, ősszel és nyáron virágzó golgotavirág erőteljes növekedésű, örökzöld évelő kúszócserje. Nyáron félárnyékos, szellős helyet igényel. A laza, jó vízelvezetésű, tápanyagban gazdag, közel semleges pH-jú talajt kedveli. Hazánkban teleltetni szükséges, tavasszal kissé visszavághatjuk. Gondoskodjunk támasztékról a számára, hogy kacsaival biztos kapaszkodóhelyeket találjon!
A páratlan golgotavirág
A gyöngyvessző sűrű bokrot, egységes sövényt alkot, és nem igényel túl sok törődést. Kiemelkedő a hidegtűrő képessége is, és elviseli a részben napos fekvést is. Ma már nemcsak fehér virágú gyöngyvesszőt lehet kapni nálunk, az újabb fajták között élénkebb virágszínű és kisebb méretű is van.
A gyönyörű gyöngyvessző
A júlia-borbolya árnyékban és napos helyen is jól érzi magát, kedvelt örökzöld dísznövénye a kerteknek. Sárga virágait tavasszal hozza, bogyói kékesfeketék, levelei ősszel pirosas-bordó árnyalatokat vesznek fel. Jól tűri a szárazságot, talajban sem válogatós. Sövénynövénynek és magában is mutatós, akár 3 méterre is megnőhet. Sövényként a nyírását a virágzás utánra időzítsük!
Páfrányok
Ezek a külön törzset (harasztok) alkotó, különleges növények szívósabbak, mint azt gondolnánk. Még a legkeményebb telek után is kihajtanak a kertünkben. Kifejezetten árnyékkedvelő. A mérsékelten nyirkos talajjal a legtöbb fajtánál nem lövünk mellé, de érdemes tudni, hogy a többéves, jól meggyökeresedett egyedei jól tűrik a szárazságot. A kertészetekben ma már széles körű választék áll belőlük rendelkezésre. Kedvelt fajok a gímpáfrány, királypáfrány, japán hölgypáfrány és struccpáfrány is.
A hazánk erdős, nyirkos talajú területein előforduló, védett gímpáfrány azonnal felismerhető fényes, hullámos szélű, fél méteres leveleiről. Tépett szélű és fodros levelű változatait kombinálva egyedi látványt nyújtanak a kertben. Fagytűrése mellett a teljes árnyékos helyek lakójaként is becsüljük. A többi páfrányhoz hasonlóan kedveli a humuszban gazdag, mindig kissé nyirkos talajt. Egyedül a túlöntözését kell elkerülni, károsítók nem veszélyeztetik. Tavasszal tőosztással szaporítható.
A királypáfrány hatalmas, tagolt levelei akár 2 méterre is megnőhetnek. Félárnyékos helyen érzi legjobban magát, de napos helyen is fejlődik folyamatos nedvesség mellett. Mivel természetes élőhelye a mocsaras vidékek, a többi páfránnyal ellentétben képes fejlődni pangó vizes területen is. A tűző nap megperzselheti a leveleit, amelyek színe fiatal és idősebb korukban eltérő. Madárbarát kertekbe előszeretettel telepítik, mivel tökéletes búvóhelye a hazánkban honos madaraknak, de még a mókusoknak is.
Üdezöld páfrány
A japán hölgypáfrányt más néven szivárványharasztnak is nevezik, egyik tarka változata joggal érdemelte ki ezt a címet, különleges díszes, kecsesen lehajló leveléért. Lombhullató fáink árnyékában kiváló helyet találunk neki, talajtakaró funkciót is betölthet. Leveleinek színe félárnyékos helyen teljesedik ki, de árnyékban is jól érzi magát. Talajigénye a legtöbb páfrányéval megegyezik, ezen kívül kedveli a gyengén savas vagy semleges kémhatású talajt. A levélkomposztot meghálálja. Elegendő nedvesség mellett akár a homokos vagy agyagos talajon is kitart. Télálló faj, de az ország hidegebb térségeiben a biztonság kedvéért le lehet takarni.
A struccpáfrány a királypáfrányhoz hasonlóan hazánkban fokozottan védett növény. Méretét tekintve a király- és a gímpáfrány közötti, de sűrűn be tudja nőni a kert árnyékos zugait. A tápdús, humuszban gazdag talaj biztosítása mellett csak az öntözésére kell figyelnünk. Forró nyári napokon ne engedjük a talaját kiszáradni! Sziklakertekben is jól mutat, de díszfák árnyékában is tökéletesen érzi magát. Míg a gímpáfrány méreténél fogva jól illeszkedik más növények szomszédságába, addig a struccpáfránynál fontoljuk meg az ültetésnél, hogy nagy helyre van szüksége, gyorsan szaporodik, és akár másfél méteres leveleket is növeszthet.
Krausz Dóra blogja
„Csináljuk, de kedvvel!” – szeretett Nagyapám lelkesítő mondata vált egyik mottómmá, amikor úgy döntöttem, a mezőgazdaságban szeretnék értékteremtő munkát végezni egy élet hivatásaként. Ennek a célnak az eléréséhez a családomtól és barátaimtól támogató szeretetet és minden segítséget megkapok mind a mai napig. Korábbi tanulmányaimat Budapesten végeztem, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnökként, ahonnan a fenntartható növénytermesztés és növényvédelem iránti elköteleződésem vitt egyenesen Gödöllőre. A Szent István Egyetemen növényorvos hallgatóként megszerzett tudásommal és egy dinamikus kutatócsoport tagjaként gyűjtött tapasztalataimmal szeretném a fenntartható növényvédelem és a környezettudatos háztáji gazdálkodás elveit minél több emberrel megismertetni. Bár még nekem is rengeteget kell tanulnom, e témákban szeretném segíteni a kedves Olvasókat annyi új ötlet, új tapasztalat, új szemlélet megosztásával, amennyi becsülettel módomban áll. Hiszem, hogy értő odafigyeléssel, kitartással, nyitottsággal és lelkes hozzáállással hosszú távon gyümölcsöző a Természettel való együttműködés.
