Mi a különbség a minőségmegőrzési idő és a fogyaszthatósági idő között? Mit kell tenni, ha „lejár” egy élelmiszer „ideje”?
A tudatos élelmiszervásárlás és -fogyasztás alapfeltétele, hogy tisztában legyünk a minőségmegőrzési idő és a fogyaszthatósági idő közti különbséggel, és hogy pontosan mit jelentenek. Eszerint tudjuk kezelni a háztartásban esetleg lejárt, még fogyasztható, vagy már nem fogyasztható élelmiszereket.
A következő összefoglaló segít a két fogalom gyors átlátásában:
| Minőségmegőrzési idő | Fogyaszthatósági idő | |
| Pontos fogalom | Azt a dátumot jelöli, amelynek lejárata után az élelmiszer ugyan már veszít a minőségéből, de az elfogyasztása élelmiszerbiztonsági kockázattal nem jár. | Azt a dátumot jelöli, amelynek lejárata után az élelmiszer elfogyasztása már nem biztonságos, egészségügyi ártalmat okoz. |
| Példák | Tartós élelmiszerek. Helyesen tárolt cukor, liszt, zárt konzerv. | Friss fogyasztású, romlékony élelmiszerek. Tejtermékek (joghurt, tejföl). Felvágottak. |
| Jelölésére példa | Minőségét megőrzi: 12/05/2024 | Fogyasztható: 21/01/2024 |
Bővebben a minőségmegőrzési időről
A minőségmegőrzési idő a kacifántosabb, mivel a fogyaszthatósági idő olyan, mint egy szigorú tanár: eddig és nem tovább! Ebben az esetben nincs pardon, aminek lejárt a fogyaszthatósági ideje, azt nem lehet már megenni vagy felhasználni emberi fogyasztásra szánt ételekbe sem.
A minőségmegőrzési idővel ellátott élelmiszerek viszont megfelelő elővigyázatosság mellett fogyaszthatók, azonban kereskedelmi forgalomba már nem hozhatók!
A következő táblázat termékcsoportonként mutatja, hogy a minőségmegőrzési idő lejáratát követően hány hónapon belül ajánlott elfogyasztani a termékeket. A felhasználási (fogyaszthatósági) határidőket a nemzetközi ajánlásokkal összhangban határozta meg a Hivatal.
| A minőségmegőrzési idő lejártát követően eddig ajánlott elfogyasztani az élelmiszert | Termékek |
| 2 hónap | Olaj, zsír Tejpor Sós ropogtatnivalók, chipszek |
| 3 hónap | Müzli, gabonapehely Édes keksz, kemény cukorka Csokoládé Aszalványok Fagyasztott termékek |
| 6 hónap | Üdítőitalok Szörpök, gyümölcslevek Majonéz |
| 9 hónap | Gabonafélék (liszt, búzadara, kuszkusz) Rizs Száraztészta Száraz hüvelyesek Szószok (mustár, ketchup) Só, cukor, édesítőszerek Instant termékek, pudingpor, fűszerek UHT tej, UHT tejszín |
| 12 hónap | Ásványvíz Lekvár Méz Konzerv (gyümölcs, zöldség, hal, készétel) Kávé, tea, kakaópor |
Tartós élelmiszerek adományozása
Mivel a téli időszakban többen adományozunk tartós élelmiszert a rászoruló társainknak, ezért érdemes tisztában lenni a lejárt minőségmegőrzési idejű termékek adományozási lehetőségéről is.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szerint az élelmiszer-higiéniáról szóló Európai Parlament és a Tanács 852/2004/EK rendelete értelmében a lejárati időt követően is adományozhatók olyan élelmiszerek, amelyeknél a 1169/2011/EU rendelet alapján minőségmegőrzési időt állapítanak meg. Arra viszont figyelni kell, hogy ezek az élelmiszerek csak abban az esetben adományozhatók a minőségmegőrzési idő lejártát követően, ha a következő feltételek mindegyike együtt teljesül:
- a termék csomagolása bontatlan, sértetlen, szennyeződésmentes;
- az élelmiszer érzékszervi tulajdonságai nem mutatnak eltérést, azok az adott termékre jellemzők, nem merül fel a termék szemrevételezésekor élelmiszer-biztonsági gyanú (pl. penészesedés, kellemetlen szag);
- az élelmiszert végig a gyártója által előírt körülmények között tárolták és szállították; fagyasztott termék esetében a tárolási hőmérséklet nem haladta mega -18 °C-t;
- az adott termék nem csecsemők és kisgyermekek táplálására szánt speciális élelmiszer, anyatej-helyettesítő tápszer.
A Nébih és az adományszervezők is minden évben felhívják a figyelmet arra, hogy körültekintően, segítő szándékkal és a szabályok maradéktalan betartásával adományozzunk élelmiszert, és ugyanez a mentalitás vonatkozik a saját fogyasztásra vásárolt élelmiszerek esetében is!
Kapcsolódó cikkek:
Krausz Dóra blogja
„Csináljuk, de kedvvel!” – szeretett Nagyapám lelkesítő mondata vált egyik mottómmá, amikor úgy döntöttem, a mezőgazdaságban szeretnék értékteremtő munkát végezni egy élet hivatásaként. Ennek a célnak az eléréséhez a családomtól és barátaimtól támogató szeretetet és minden segítséget megkapok mind a mai napig. Korábbi tanulmányaimat Budapesten végeztem, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnökként, ahonnan a fenntartható növénytermesztés és növényvédelem iránti elköteleződésem vitt egyenesen Gödöllőre. A Szent István Egyetemen növényorvos hallgatóként megszerzett tudásommal és egy dinamikus kutatócsoport tagjaként gyűjtött tapasztalataimmal szeretném a fenntartható növényvédelem és a környezettudatos háztáji gazdálkodás elveit minél több emberrel megismertetni. Bár még nekem is rengeteget kell tanulnom, e témákban szeretném segíteni a kedves Olvasókat annyi új ötlet, új tapasztalat, új szemlélet megosztásával, amennyi becsülettel módomban áll. Hiszem, hogy értő odafigyeléssel, kitartással, nyitottsággal és lelkes hozzáállással hosszú távon gyümölcsöző a Természettel való együttműködés.
