A kerti füvesítéshez az ősz első két hónapja a legjobb időszak. Ragadjuk meg az alkalmat, és lássuk, mire van szükség a kerti gyep vagy pázsit sikeres kialakításához.
Akármekkora kertünk legyen biztos, hogy helyet kap benne egy kis sarok vagy akár egy egész udvarrész, amelyre egységes fűtakarót képzelünk el. Ne felejtsük el, hogy az egyik legnehezebb kerti folyamatba vágjuk a fejszénket, ha hosszú távon szép, egészséges gyepet vagy pázsitot szeretnénk magunknak. A fűnek is szüksége van öntözésre, tápanyag-utánpótlásra, folyamatos nyírásra, és mindenekelőtt gondos előkészítésre a vetés vagy a gyepszőnyeg telepítése előtt.
Ez a cikk a füvesítéssel kapcsolatos legfontosabb általános tudnivalókról, valamint a beszerzendő anyagokról, eszközökről, és a folyamat áttekintéséről szól. A következő cikkek a fűmagvetéssel és a gyepszőnyeg telepítésével fognak foglalkozni.
Amire szükségünk lesz
A következő kulcsfontosságú tényezőkre van szükségünk a szép és egészséges fűtakaró eléréséhez:
- jó talaj-előkészítés,
- jó minőségű, célnak megfelelő fűmag,
- magas szerves anyag- és ásványianyag-tartalmú talaj,
- optimális öntözés,
- napfény,
- folyamatos és gondos karbantartás.
Amennyiben ezeket a feltételeket biztosítani tudjuk, szép, egészséges és strapabíró fűtakaróban gyönyörködhetünk otthon.
Vásároljunk be!
A következőkre lesz szükségünk a füvesítéshez:
- fűmagkeverék (igényeknek megfelelően lehet pázsit magkeverék vagy gyep magkeverék, azon belül is lehet strapabíró, virágos, árnyéktűrő, szárazságtűrő stb.) VAGY gyepszőnyeg,
- termőföld vagy gyepföld (amennyiben szükséges),
- kerti mész (amennyiben szükséges),
- kvarchomok vagy folyami homok (amennyiben szükséges),
- jó minőségű indítótrágya (más néven startertrágya).
A következő eszközöket családtagtól, szomszédtól, ismerőstől is kölcsön kérhetjük, de a gyakran használatosakat (pl.: locsolótömlő, fűnyíró) meg is vásárolhatjuk, mert a telepítés és gondozás során létfontosságúak lesznek:
- ásó,
- gereblye,
- kerti henger (vagy kisebb füvesítendő területre taposódeszka),
- trágya- és fűmagszóró (nagy terület füvesítése esetén igencsak megkönnyíti a munkát),
- locsolótömlő rózsás öntözőfejjel,
- gyepszellőztető (kézi vagy motoros),
- fűnyíró,
- szegélynyíró (terület adottságaitól függően),
- motoros kasza (terület és fű adottságaitól függően).
Rakjuk össze a folyamatot!
A tervezés, ötletelés során a következő kérdésekre kell választ adnunk:
- Mekkora a füvesítendő terület?
- Milyen lehetőségünk van az öntözésre? Ha szükséges, be tudjuk vállalni egy öntözőrendszer telepítését?
- Milyenek a fényviszonyok? Mennyire napos/árnyékos a terület?
- Fajokban gazdagabb gyepet, vagy egynemű, egységes zöld pázsitot szeretnénk?
- Gyermekek, háziállatok, hobbiállatok próbáit is ki kell állnia a területnek?
- El tudjuk-e viselni a folyamatos hívatlan vendégeket? (Pl.: gyomnövények, vakond, mezei pocok stb.)
Végül a legfontosabb kérdés: tudjuk és akarjuk vállalni a hosszút távú idő-, energia- és pénzbefektetést, amely a füves terület fenntartásával jár?
Ha megvagyunk a válaszokkal, és úgy döntöttünk, vállaljuk a munkát a szép gyepért vagy pázsitért, nekiállhatunk a gyakorlati munkának.
Következő lépésben mérjük fel a füvesíteni kívánt területet! Jó tudni, hogy a fűfélék a sok napfényt és a nedves körülményeket szeretik. Éppen ezért ahol ettől eltérő körülményeket tapasztaltunk a területen, érdemes ahhoz idomítani az előkészületeket és a fűmagkeveréket is. A legárnyékosabb helyekre árnyéktűrő fűmagot érdemes vetni, ahol a talaj hamarabb kiszárad, oda szárazságtűrő fűmagot tervezzünk! Válasszunk strapabíró magkeveréket olyan helyre, amely előreláthatóan extrémebb igénybevételnek lesz kitéve.
Ezután ki kell számítanunk a fűmag vagy gyepszőnyeg szükséges mennyiségét, majd el kell dönteni, mikor szeretnénk füvesíteni. Ehhez az időponthoz képest a munkálatoktól függően hetekkel vagy hónapokkal előtte el kell kezdenünk a tereprendezést. Legrosszabb esetben az építési törmelékek, gyomnövények eltávolításáról, a termőtalaj beszerzéséről, a vízelvezetésről és a megfelelő talajszerkezet kialakításáról is gondoskodnunk kell. A tereprendezés utolsó mozzanata a tömörítés, amelyet nagyobb felület esetén kerti hengerrel, kisebb terület esetén taposódeszkával is megoldhatunk.
Innentől elválik a fűmag vetésének és a gyepszőnyeg telepítésének folyamata, amelyeket a következő cikkekben tárgyalunk. Nagyon fontos, hogy mindkét esetben gondoskodnunk kell a kezdeti bőséges vízellátásról.
Leggyakoribb hibák
Sajnos a kerti füvesítéssel kapcsolatban a leginkább idő-, pénz- és energiaigényes folyamatok kihagyása a leggyakoribb probléma. Ide tartoznak a következők:
- a fűmagkeveréket nem termőföldbe, hanem jórészt építési törmelékkel teli földbe vetettük, mert spórolni szerettünk volna a talaj megtisztításán, vagy a termőtalaj ráhordásán;
- a (leg)olcsóbb magkeveréket választottuk – ezeknek előnye ugyan a gyors kezdeti fejlődés (ide tartozik az angol perjés vagy olasz perjés keverék), viszont 2-3 éven belül általában kipusztul;
- akkor füvesítünk, amikor éppen időnk van – ezzel nem mindig vesszük figyelembe az időjárási és előkészítési „követelményeket”, és legtöbbször kárba vész az egész megvásárolt fűmag;
- „gyorsan, szépet, kis erőfeszítéssel!” – sokan beleesnek abba a hibába, hogy elvárják a telepített vagy vetett pázsittól, hogy pár hét múlva gyönyörű, zöld tengerré nője ki magát, és maradjon is ilyen úgy, hogy semmivel nem járulunk hozzá. Azok, akik így gondolják megvalósítani a füvesítést, ne számítsanak szép eredményre.
Kapcsolódó cikkek:
Krausz Dóra blogja
„Csináljuk, de kedvvel!” – szeretett Nagyapám lelkesítő mondata vált egyik mottómmá, amikor úgy döntöttem, a mezőgazdaságban szeretnék értékteremtő munkát végezni egy élet hivatásaként. Ennek a célnak az eléréséhez a családomtól és barátaimtól támogató szeretetet és minden segítséget megkapok mind a mai napig. Korábbi tanulmányaimat Budapesten végeztem, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnökként, ahonnan a fenntartható növénytermesztés és növényvédelem iránti elköteleződésem vitt egyenesen Gödöllőre. A Szent István Egyetemen növényorvos hallgatóként megszerzett tudásommal és egy dinamikus kutatócsoport tagjaként gyűjtött tapasztalataimmal szeretném a fenntartható növényvédelem és a környezettudatos háztáji gazdálkodás elveit minél több emberrel megismertetni. Bár még nekem is rengeteget kell tanulnom, e témákban szeretném segíteni a kedves Olvasókat annyi új ötlet, új tapasztalat, új szemlélet megosztásával, amennyi becsülettel módomban áll. Hiszem, hogy értő odafigyeléssel, kitartással, nyitottsággal és lelkes hozzáállással hosszú távon gyümölcsöző a Természettel való együttműködés.
