Legyünk türelmesek!

A füvesítéshez legalkalmasabb időszak az április-május, illetve a szeptember-október hónapok. Viszont sok helyen azt olvashatjuk, hogy nyáron is eredményes lehet a füvesítés – érdemes azonban türelmesnek lenni, és megvárni az ősz kezdetét. Az elmúlt évek nyári időjárása ugyanis nagyon nem támogatja ezt az újkeletű ötletet: a forró, akár hetekig csapadékmentes időszakok még a bejáratott, többéves, ápolt állományokat is legyengítik. Amellett, hogy a növények nem jutnak a kellő mennyiségű csapadékhoz, öntözni meg egyszerűen nem győzi az ember, még a különböző kórokozók is felüthetik a fejüket egy fiatal állományban: nagy nyári melegben ugyanis, amikor az éjszakai hőmérséklet sem csökken 15 ^oC alá, a kelésben lévő füvet gombabetegségek támadhatják meg.

Előkészületek az őszi füvesítéshez

Ha még idén szeretnénk hatékonyan és eredményesen füvesíteni, akkor most kezdjük el az őszi teendőkhöz a felkészülést!

• ásóvillával forgassuk át a füvesítendő terület földjét, és távolítsuk el a gyomokat, gyökérmaradványokat, nagyobb köveket, esetleges építési törmelékeket, amelyek akadályoznák a fű egyenletes kelését,
• ha nagyon kötött, agyagos a talaj, ásó segítségével lazítsuk fel 1-2 ásónyomni mélységben,
• a túlságosan kötött talaj szerkezetét hozzáadott homok (kvarc, folyami) segítségével lazíthatjuk, a túlzottan laza szerkezetű talajt pedig kéreghumusz vagy kéregkomposzt segítségével feljavíthatjuk,
• a fűmag elvetése előtt 1-2 héttel szórjunk ki általános trágyát vagy direkt erre a célra szánt gyepindító trágyát, majd gereblyézzük el a talajfelszínen, hogy egyenletesen kerüljön mindenhova tápanyag,
• ezután egyengessük el a területet kerti henger vagy egy nagyobb méretű deszka segítségével,
• ha az elkövetkezendő napokra szárazabb időt jósoltak, érdemes megöntözni a földet, hogy hatékonyabban és egyenletesebben bekerüljön a tápanyag a talajba.
• a fellazítást és tápanyag-utánpótlást követően pihentessük a talajt, és a közben kelő gyomokat távolítsuk el, így kevesebb munkánk lesz a fű kelését követően

Tápanyag-utánpótlás, főként fiatal állománynak

A tavasszal telepített pázsitot mostanra már néhány hete rendszeresen nyírhattuk, hogy kellőképpen megerősödjön. Most itt az ideje annak, hogy tápanyaggal segítsük ahhoz, hogy az év hátralevő részében is egészséges, erős és zöld maradjon.

Az egyik legjobb megoldás a pázsit üde zöldjének megőrzésére a kifejezetten pázsitoknak szánt, magas nitrogéntartalmú tápoldat kijuttatása, amelyet mindenképpen alkonyatkor, napnyugta után vagy borús időben juttassunk ki. A következő lépésekben haladjunk:

• mielőtt kiöntözzük az oldatot, távolítsuk el a nagyobb gyomokat és a pázsiton maradt játékokat, kerti szerszámokat,
• ha a tereprendezéssel megvagyunk, töltsünk meg egy öntözőkannát vízzel (a legjobb az összegyűjtött esővíz, de ha az nem áll rendelkezésre, megfelelő lesz a csapvíz is),
• a tápoldatot a készítmény használati utasításának megfelelően adagoljuk a vízhez, majd alaposan keverjük el,
• a locsolókannára mindenképpen tegyünk rózsát, hogy a pázsiton lassan haladva, egyenletesen juttassuk ki a tápanyagot,
• ügyeljünk rá, hogy ne maradjanak se érintetlen területek, se bőséges áldásban részesülő foltok – ez utóbbi azért fontos, mert a túlságosan sok tápanyag kiégetheti a füvet,
• ezután már csak gyönyörködnünk kell az eredményben, ugyanis a helyesen kijuttatott tápanyagot pár napon belül meghálálják a növények.

Mit tegyünk, ha barnul a fű?

A perzselően forró, száraz nyarakon a fű foltokban, vagy akár egyszerre az egész állományban megbarnulhat. Nem kell megijedni, hiszen a pázsitot és a gyepet alkotó fűfélék meglepően szívósak, és néhány csapadékos nap után új életre kelnek.

Aszályos időszakban, mint a mostani is, annyit tehetünk, hogy fűnyíráskor magasabbra meghagyjuk a füvet, és öntözéssel pótoljuk a kieső vízmennyiség egy részét. Ezzel lassíthatjuk a barnulást, mert így több tápanyagot és vizet képes elraktározni a növény a zöld részeiben.

Az öntözéssel kapcsolatban annyit mindenképpen érdemes megjegyezni, hogy nem érdemes minden nap öntözni a füvet, a csapadékhiányt ellensúlyozandó, mert így a növények hozzászoknak a dőzsöléshez, és ezt követően egy egyhetes nyaralás alatt teljesen kiszáradhatnak. A gyökereik ugyanis a nagyobb vízmennyiséget a talaj közelében is fel tudják venni, és nem fognak arra törekedni, hogy a mélyebb talajrétegekbe is lenőjenek. Ha ez megtörténik, akkor egy kisebb csapadék nélküli időszakot is nehezebben fognak átvészelni.

Mindezeken kívül ki lehet próbálni azt is, hogy a lenyírt füvet nem összegyűjtve a komposztra visszük, hanem kint hagyjuk a füvön. Ezzel egyrészt nem szállítjuk el a még lebomlani képes tápanyagokat tartalmazó nyesedéket, másrészt a kint hagyott, lekaszált fű mintegy plusz talajtakaróként kevésbé engedi a talajban maradt, utolsó cseppnyi víztartalékokat is elpárologni.

Üde, zöld és élményekben gazdag gyönyörű nyarat kívánok Mindenkinek!

Kapcsolódó cikkek:

• Nem ugyanaz! Pázsit vagy gyep?
• Környezettámogató kertészkedés I.
• Rakjuk rendbe a gyepet, metszeni kell a díszkertben
• A nyári gyepápolás 7+1 aranyszabálya