A húsvéti ünnepkörre való készülődés, főzés és alkotómunka közben is rengeteg tojáshéj keletkezik. Szerencsére sokféleképpen hasznosíthatjuk újra ezt a konyhai hulladékot, amely a szemetes helyett így a kertben vagy a háztartásban lehet újra a segítségünkre.
A tojás szerepe nélkülözhetetlen a konyhában: a süteményekben, a tésztákban az egyik legjobb kötőanyag, a hidegtálak, sőt húsos ételek is sokkal finomabbak lesznek tőle.
Az emberi szervezetre gyakorolt hatása ugyanilyen pozitív, hiszen a tojás javíthatja az agy működését, és erősíti az izmokat. Táplálkozás-élettani értéke azért is rendkívül jelentős, mert közel minden tápanyagot, vitamint és ásványi anyagot tartalmaz, ami az egészséges és kiegyensúlyozott emberi táplálkozáshoz szükséges.
A szakemberek szerint felnőttként nyugodtan elfogyaszthat az ember két tojást naponta (amennyiben nem kell olyan szigorú diétát követnie, ami kizárja a tojást). Ha rendszeresen fogyasztjuk, azzal hosszútávon is adunk egy hatalmas pirospontot az egészségünknek, és ha eközben még a tojáshéjat is összegyűjtjük, akkor azt is sokféleképpen hasznosíthatjuk. Erre nézünk most meg néhány ötletet.
Komposztba vele!
A legjobb megoldás, ha lehetőségeink engedik, hogy a többi konyhai, természetes hulladékkal komposztáljuk. A tojáshéj a komposzt egyik fontos szervesanyag-forrása. Gyorsan lebomlik, és a benne lévő kalciummal, valamint egyéb értékes ásványi anyaggal látja el a komposzttal trágyázott talajt.
A tojáshéj lebomlását segíthetjük, ha minél kisebb darabokra összetörjük, mielőtt rádobjuk a komposztra.
Ültetéskor segítség
Főként kötöttebb talajokon nagy segítség, ha a növények ültetésénél olyan anyagokat alkalmazunk (pl. tőzeg, kavics, perlit), amely elősegíti a talaj szellőzöttségét, elegendő talajnedvességhez és talajlevegőhöz juttatva a növények gyökereit. Ezeket az anyagokat ki lehet váltani tojáshéj használatával.
Ha a gyökér alá tojáshéjat szórunk, azzal elősegítjük a megfelelő a vízelvezetést a gyökérzónában. Plusz előny, hogy idővel a tojáshéj lebomlik, és így plusz tápanyagokkal is ellátja a növényt.
Csíráztassunk!
Törjük félbe egy egész tojás héját, és használjuk palánták nevelésére, hiszen a tyúktojás mérete csíráztatáshoz éppen ideális! Először finoman szúrjuk ki egy tűvel a héj alját, hogy a felesleges víz el tudjon folyni alul, majd töltsük meg földdel, és ültessük el benne a magot! Így feleslegessé válnak a palántázáshoz használatos műanyag edények.
Helyezzük bele a földdel teli tojáshéjakat a tojástartóba, majd tegyük ki az ablakpárkányra! Idővel, ha már nagyra nőttek a csíranövények (kb. 4 leveles koruktól), törjük fel a tojáshéjat, majd ültessük nagyobb cserépbe a növényt!
Madaraknak mészpótlásra
Ha összetört tojáshéjat szórunk az udvarra, vagy ha az őrölt tojáshéjat összekeverjük a madaraknak szánt magkeverékkel, akkor a tojók nagyon hálásak lesznek ezért a kalciumgazdag tavaszi eleségért. Ilyenkor, tojásrakást követően ugyanis igénylik a kalciumpótlást.
Ha nem kenyerünk a keserű kávé
Ha az összetört tojáshéjat a kávézaccal együtt a filterbe helyezzük, az így elkészített kávé íze kevésbé lesz keserű. Emellett a tojáshéj és a kávézacc keveréke kitűnő komposztalapanyag. Ha esetleg maga a kávéfilter is lebomló anyagból készült, akkor azzal együtt is kivihetjük a komposztra a kis csomagot.
Tojáshéjból tisztítószer?
Keverjük össze a porrá tört tojáshéjat kevés szappanos vízzel és használjuk nehezen tisztítható tárgyak kezelésére. Gyönyörűen kisúrolhatók vele a vázák és a termoszok is. A keverék ráadásul teljesen környezetbarát.
Tojáshéj bőrproblémákra?
Bőrirritációkra készíthetünk magunknak tisztítókeveréket: pár napig egy kis üveg almaecetbe helyezzük bele a tojáshéjat. Az így készült keverék viszkető bőr, vagy kisebb bőrgyulladások kezelésére is alkalmas.
Sőt, még bőrfeszesítő arcmaszk is készíthető, ha a felvert tojásfehérjét összekeverjük porított tojáshéjjal, majd az így kapott kencét 10 percig az arcunkon hagyjuk.
Kapcsolódó cikkek:
Krausz Dóra blogja
„Csináljuk, de kedvvel!” – szeretett Nagyapám lelkesítő mondata vált egyik mottómmá, amikor úgy döntöttem, a mezőgazdaságban szeretnék értékteremtő munkát végezni egy élet hivatásaként. Ennek a célnak az eléréséhez a családomtól és barátaimtól támogató szeretetet és minden segítséget megkapok mind a mai napig. Korábbi tanulmányaimat Budapesten végeztem, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnökként, ahonnan a fenntartható növénytermesztés és növényvédelem iránti elköteleződésem vitt egyenesen Gödöllőre. A Szent István Egyetemen növényorvos hallgatóként megszerzett tudásommal és egy dinamikus kutatócsoport tagjaként gyűjtött tapasztalataimmal szeretném a fenntartható növényvédelem és a környezettudatos háztáji gazdálkodás elveit minél több emberrel megismertetni. Bár még nekem is rengeteget kell tanulnom, e témákban szeretném segíteni a kedves Olvasókat annyi új ötlet, új tapasztalat, új szemlélet megosztásával, amennyi becsülettel módomban áll. Hiszem, hogy értő odafigyeléssel, kitartással, nyitottsággal és lelkes hozzáállással hosszú távon gyümölcsöző a Természettel való együttműködés.
