Élelmiszer-eredetű hulladék szükségszerűen keletkezik minden háztartásban. Ezek közül szerencsére sok alkalmas arra, hogy komposztáljuk. Mit érdemes tudni a komposztálásról? Mik a tiltólistás hulladékok, és melyek kerülhetnek a komposztra?
A komposztálás kiváló lehetőség arra, hogy az emberi szervezet számára nem hasznosítható élelmiszer „részekkel” (pl. tojáshéj, banánhéj, burgonya héja stb.) ne a kommunális hulladék mennyiségét növeljük, hanem megtaláljuk a legjobb felhasználási módját a konyhában keletkező, természetes hulladékoknak.
Ahhoz, hogy sikeresen komposztáljuk a háztájon keletkező hulladékokat, elegendő pár egyszerű szabályt betartanunk, és tisztában lennünk a komposztálás folyamatával és céljával.
Tulajdonképpen mi a komposztálás?
A komposztálás egy olyan eljárás, amely természetes biológiai folyamatokon alapul, és amelynek eredményeképpen humuszképző anyagok és szervetlen ásványi sók keletkeznek. A folyamat során az összegyűjtött, természetes eredetű hulladékot mikro- és makroorganizmusok lebontják, így keletkezik a komposzt.
A komposzt nem más, mint egy mesterséges körülmények között létrehozott, humuszszerű anyag, amely a növények számára szükséges tápanyagokat tartalmazza. A jó komposzt sötétbarna színű, magas szervesanyag-tartalmú, aprómorzsás állagú.
A komposztálás során nemcsak a konyhai hulladékot, hanem a kerti zöldhulladékot is hasznosíthatjuk, így kerülhetnek a komposztba falevelek, nyesedékek, lekaszált fű, fáról lepotyogott gyümölcsök, viharban letört növényi részek és így tovább.
A komposzt felhasználása
A komposztot széleskörűen alkalmazzák a mezőgazdaságban, a kertészetekben és a házikertekben is. A kertünkben használhatjuk magában, „virágföldként”, vagy szervesanyag-utánpótlásra, trágyaként. Ezzel nemcsak a növényeinknek teszünk jót, hanem hozzájárulunk az egészséges talajélet fenntartásához: a talajban élő hasznos szervezetek (pl. giliszta) is jobban örülnek a komposztnak, mint a műtrágyának.
Mire van szükségünk a komposztáláshoz?
Mindenekelőtt sok türelemre, kellő mennyiségű elhatározásra és környezettudatos személetre van szükségünk, emellett rendelkeznünk kell olyan szabad területtel, amely a komposztálás helyszíneként szolgálhat. A komposzt tárolásához vásárolhatunk kifejezetten komposztáláshoz gyártott, praktikus tárolókat, vagy megépíthetjük a sajátunkat: a legegyszerűbb, ha faléceket vagy komplett raklapokat használunk.
Egyes komposzt-alapanyagok előkészítéséhez kelleni fog pár kéziszerszám is: nagyobb növényi részek darabolásához metszőollóra, ezenkívül gereblyére, ásóra, esetleg rostára és szükségünk lehet. Ezek az eszközök a komposzt minőségének növeléséhez járulnak hozzá, ugyanis segítségükkel minél jobban fel tudjuk aprítani és össze tudjuk keverni a különböző anyagokat.
Ha mindez megvan, már csak egy kis gyakorlatra kell szert tennünk a komposzt készítése során.
Mehet – nem mehet
Nagyon fontos tudnunk, hogy nem minden élelmiszer-eredetű hulladék alkalmas komposztálásra. Egyetlen rosszul kiválasztott, és „komposztra dobott” élelmiszer-hulladék károsan befolyásolhatja a komposzt minőségét, szélsőséges esetben megakadályozhatja a komposztálás folyamatát.
Lássuk, melyek azok a hulladékok, amelyek a komposztra kerülhetnek, és melyek azok, amelyeket semmiképpen se tegyünk a hasznosítható hulladékok közé.
| Komposztálható hulladékok | Nem komposztálható hulladékok |
| Konyhában keletkezett zöldség- és gyümölcshulladék | Készételek maradékai |
| Fáról lehullott gyümölcs | Hús, csont |
| Tojáshéj | Forgalmas utak mellől származó növényi maradvány (lomb, avar) |
| Kávé- és teazacc | Nem lebomló anyagok (műanyag, fém, üveg, cserép stb.) |
| Hervadt virág | Olaj- és zsírmaradékok |
| Szobanövények elszáradt levelei | Fertőzött növényi részek (ág, levél, termés) |
| Virágföld | Citrusfélék (narancs, lime, citrom) héja |
| Nyesedékek, felaprított gallyak | Házi kedvencek száraz és nedves tápja |
| Falevél | Ásványi szén- és briketthamu |
| Levágott fű | Színes papír |
| Növényevő, kistestű állatok ürüléke | |
| Szalma, faforgács, fűrészpor | |
| Tiszta fa vagy faszén hamuja | |
| Levágott haj, köröm |
Ne bántsd!
A komposztálás során milliárdnyi, szabad szemmel nem látható segédünk dolgozik a komposzt alkotórészeinek lebontásán. Azokat a fajokat sem szabad bántani, amelyeket szemmel is észlelünk, és hasonlítanak egy-egy esküdt kerti ellenségünkre. Ilyen a rózsabogár lárvája, amely rendkívül hasznos munkát végez a komposzt készítése során, ezért semmiképpen ne bántsuk őt, mert nem egyenlő a cserebogár pajorjával! A két faj lárvája közti különbségről egy remek összefoglalót is olvashatunk.
Ügyeljünk a fenti szabályokra, hogy szép, egészséges komposztot hozhassunk létre a növényeink számára!
Kapcsolódó cikkek:
