2020 novemberében is lehetőségünk nyílt szavazni a következő év fafajára. Az Országos Erdészeti Egyesület és az Év Fája Kuratórium kezdeményezésére és szervezésében már nyolcadik alkalommal került sor az online nyílt szavazásra. A 2021-es év fája az erdész szakemberek és az érdeklődők szavazata alapján a lisztes berkenye lett.
A győztes
A különböző kategóriákban meghirdetett szavazóversenyek minden évben lehetőséget kínálnak arra, hogy egy-egy növény- és állatfajt közelebbről megismerhessünk. Bartha Dénes kezdeményezésére a szakma 1996 óta megválasztja az év fáját az Év Fája Mozgalom keretein belül. 2013 óta az Egyesület által működtetett ’Év fája’ tematikus honlapon már mi is leadhatjuk szavazatunkat a következő esztendő fafajára.
Tavaly november 22-ig adhattuk le egyszeri voksunkat a szakma által kiválasztott 3 fafaj egyikére. A 2188 érvényes szavazat kiértékelését követően kihirdették, hogy a lisztes berkenye (Sorbus aria) 1004 szavazattal elnyerte a 2021-es ’Év fája’ megtisztelő címet, megelőzve a 657 szavazatot kapott kecskefűz (Salix caprea) fajt, és az 527 szavazattal záró fehér nyár (Populus alba) fafajt.
Krémfehér, illatos virágai a galagonyáéra hasonlítanak
A lisztes berkenye jellemzői
A lisztes berkenye, más néven süvölvény berkenye a csipkerózsához és a galagonyához hasonlóan a rózsafélék (Rosaceae) növénycsaládjának tagja. Európában mindenütt honos, 6-12 m magasra növő lombhullató faj. Hazánkban 1982 óta védett, természetvédelmi értéke 10.000 Ft. Középhegységeinkben, elsősorban a mészkövön kialakult sziklaerdők (pl.: bükkösök), szurdokerdők és mészkedvelő tölgyesek lakója, így találkozhatunk vele az Északi- és Dunántúli-középhegységben, a Kőszegi-hegységben és a Soproni-hegységben.
A lisztes berkenye dús, szabálytalan koronaformát nevel Forrás: OEE Korda Márton
A lisztes berkenye lombkoronája tömött, szabálytalan alakú, sima kérge ezüstös szürke színű. Törzse egyenes, gyakran már a gyökfőnél elágazó. Fényes, vörösesbarna vesszői paraszemölcsösek. Leveleinek széle szabálytalanul, kétszeresen fűrészes, alakjuk kerekded vagy elliptikus, a fonáki oldalon molyhosak. Kihajtás után a levelek a színi (felső) oldalukon selymesen (lisztesen) szőrösek, ám idővel lekopaszodik. Krémfehér, 1,5 cm-es, illatos, a galagonyáéhoz hasonlító virágai május-júniusban nyílnak, és 6-8 cm átmérőjű sátoros virágzatot alkotnak. A virágokat rovarok porozzák be. Kesernyés ízű, éretten világos piros színű, paraszemölcsös alma áltermése szeptembertől érik. A termés paraszorbinsav-tartalma miatt enyhén mérgező!
Termését előszeretettel fogyasztják a madarak
A lisztes berkenye jelentősége
Ökológiai jelentősége miatt hazánk erdős területein fontos, bár ritka faj. Gyakran kereszteződik más berkenye-fajokkal, így rendkívüli változatosságot mutat természetes élőhelyein. Virágait számos rovar látogatja, termése a madarak számára vitaminban gazdag eleség. A növényt jellemzően akkor kezdik látogatni az állatok a terméséért, ha az első fagy már megcsípte a sötétpirossá színeződő, megpuhult álterméseket.
Őszi vörösessárga vagy sárgászöld lombszíne, narancsvörös termése és nyári virágözöne miatt díszfaként is ültetik, bár a szennyezett városi levegőt nem tűri. Kertünkben nevelve mészben és humuszban gazdag talajon, napos helyen szépen fejlődik. Alapvetően igénytelen, szárazságtűrő növény, a félárnyékot és a szárazabb talajokat is elviseli, de az ültetést követő gyökeresedési időszakban, illetve aszályos hetekben érdemes öntözni.
A kertészetekben a leggyakrabban a Sorbus aria ’Lutescens’ fajtával találkozunk, de a ’Favorit’ fajta ellenállóbb a tűzelhalással szemben, amely gyakori betegség a lisztes berkenyénél. Mindenképpen ellenálló fajtát válasszunk, ha a kertünkben más almatermésű növény is lakik, amely a tűzelhalást okozó baktériumnak szintén gazdanövénye lehet.
Kapcsolódó cikkek:
Krausz Dóra blogja
„Csináljuk, de kedvvel!” – szeretett Nagyapám lelkesítő mondata vált egyik mottómmá, amikor úgy döntöttem, a mezőgazdaságban szeretnék értékteremtő munkát végezni egy élet hivatásaként. Ennek a célnak az eléréséhez a családomtól és barátaimtól támogató szeretetet és minden segítséget megkapok mind a mai napig. Korábbi tanulmányaimat Budapesten végeztem, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnökként, ahonnan a fenntartható növénytermesztés és növényvédelem iránti elköteleződésem vitt egyenesen Gödöllőre. A Szent István Egyetemen növényorvos hallgatóként megszerzett tudásommal és egy dinamikus kutatócsoport tagjaként gyűjtött tapasztalataimmal szeretném a fenntartható növényvédelem és a környezettudatos háztáji gazdálkodás elveit minél több emberrel megismertetni. Bár még nekem is rengeteget kell tanulnom, e témákban szeretném segíteni a kedves Olvasókat annyi új ötlet, új tapasztalat, új szemlélet megosztásával, amennyi becsülettel módomban áll. Hiszem, hogy értő odafigyeléssel, kitartással, nyitottsággal és lelkes hozzáállással hosszú távon gyümölcsöző a Természettel való együttműködés.
