Hogyan kezdjünk neki saját fűszerkertünk létrehozásához? Mik az igényeik kedvenc fűszernövényeinknek? Mik az ültetési és gondozási szabályok? Hogyan szaporíthatom az egyes fűszernövényeket?
Annyi helyről hallunk a fűszernövények sokoldalúságáról, melyeket felhasználhatunk a konyhánkban, kreatív műhelyeken, otthoni ajándékkészítésen is, hiszen alkothatunk belőlük különleges zamatú főételeket, desszerteket, de készülhetnek belőlük illatpárnácskák, teakeverékek, szárított fűszertartalékok egyaránt.
Bár sokat tud(hat)unk felhasználásuk mikéntjeiről, de fel vagyunk készülve arra a döntésre, hogy kertünkben termesszük is ezeket a növényeket? Mik az igényeik? Mit tehetünk meg értük, hogy évekig biztosítsák nekünk az örömteli és minőségi fűszer-utánpótlást?
A háromrészes cikksorozat első részében az általános tudnivalók, úgymint a tervezés-vásárlás-ellenőrzés, az ültetés, gondozás és szaporítás kerülnek ismertetésre, majd a további cikkek fajszinten bemutatják a legértékesebb és hazánkban legeredményesebben termeszthető fűszernövényeket.
Tervezzünk és ellenőrizzünk!
Mielőtt beszaladunk az első kertészetbe és megvásároljuk a legkedvesebb fűszernövényeket, először gondoljuk át, hová tudjuk ültetni őket! Mekkora cserép vagy láda fér el a teraszon, milyenek a fényviszonyok a kertünkben, melyik rész lenne a legideálisabb, ahol háziállat/kisgyermek ritkábban veszélyezteti a növényeket stb.
A lakásban viszonylag jól érzi magát a petrezselyem, a metélőhagyma, a zsálya, a kakukkfű, a rozmaring, a menta és a bazsalikom is, így őket bátran ültessük konyhánk ablakának egyik cserepébe! Erkélyen és a kertben a napnak jobban kitett területeken jól érzi magát a rozmaring, a levendula, a citromfű, a menta, a cickafark, a kakukkfű, a csombor (borsikafű) és a zsálya. A zamatos turbolya és a petrezselyem jobban kedveli az árnyékos zugokat,
Ma már lehetőségünk van vetőmagok, palánták és kifejlett növények széles skálájából válogatni. Alapvető szabály a vásárlás során, hogy mindig ellenőrizzük le a minőséget: a vetőmag esetében a csomagolás épségét és a lejárati dátumot, palánta vagy kifejlett növény esetében a földközegük milyenségét (egy darabba összeállt, vagy láthatóan elhasználódott földközegbe ültetett növényt ne vásároljunk!), továbbá magát a növényt: nincs rajta kártevő vagy betegségre utaló jel, és mentes a mechanikai sérülésektől is.
Hova és hogyan?
Ha az ellenőrzési pontokat mind kipipálhatjuk, jöhet az ültetőközeg és a tartóedény kiválasztása. Külön palánta- vagy fűszernövény-földet is vásárolhatunk, de a kezdeti tápanyag-ellátáshoz az általános virágföld is tökéletesen megfelel a fűszernövényeknek, aminek az állagát homokkal vagy komposzttal feljavíthatjuk. Magvetés esetén nagyobb sikerrel járunk, ha cserépben neveljük a növényeket, mint a szabadföldre történő helyrevetéssel, előnevelt növények esetében viszont választhatunk: kiültetjük a kertünkbe, vagy a konyhánkban/erkélyen kap helyet.
A növényt mindig olyan mélységbe ültessük a földbe/cserépbe, amilyen mélyen a vásárolt tartójában volt. Ha nem a kertünkbe, hanem ládába/cserépbe kerül, mindig lyukas tartóedényt válasszunk, hogy a felesleges víz alul távozni tudjon, így elkerülhető a gyökerek berothadása. Ültetéskor ügyeljünk a gyökerek épségére, ne sértsük meg a növény sem föld feletti, sem földben lévő részeit!
Magvetés esetén egy cserépbe kerülhet több (akár 3-6 db) mag is a biztosabb siker érdekében. Akár magról, akár palántáról neveljük a növényt, ültetés/vetés után mindig alaposan öntözzük be, és világos, de nem tűző napnak kitett helyre tegyük a növényeket! A földjüket tartsuk mindig nedvesen a kezdeti hetekben, de ne tocsogjanak a pangó vízben a növények, mert az szintén káros! 4-6 hét elteltével pótolhatjuk a tápanyagot tápoldattal vagy szerves trágyával.
Arra mindig ügyeljünk, hogy a növény fejlettségének megfelelő/ajánlott mennyiséget juttassuk ki számára! A fiatal növények környezetében távolítsuk el a felbukkanó gyomokat, amiken megtelepedhetnek a kártevő rovarok (pl.: levéltetvek), és csökkentik a fűszernövényünk életterét.
Felhasználás és szaporítás
A fűszernövények általánosságban véve már 15-20 cm-es fejlettségükben vághatóak, amikor lombjuk egészséges haragoszöld (illetve a fajtára jellemző színű), száraik pedig erősek. Rendszeres metszéssel a növény bokrosabb lesz, növekedése folyamatos. A levágott hajtások száraz, hűvösebb helyen, felakasztva száríthatóak, majd összetörve hajtásukat és leveleiket kész fűszerőrleményt készítettünk. Frissen is felhasználhatóak főzéshez-sütéshez, vagy akár frissítők (limonádé, koktél, szörp) készítéséhez is.
Egészséges növényekről vágott 10-15 cm-es hajtások dugványozáshoz is kitűnően alkalmasak! A fűszernövények közt is kiemelkedően alkalmas erre a szaporítási módra a kakukkfű, zsálya, rozmaring és oregánó dugványa. Az ekképp szaporított növények gondozására a fentiekben ismertetett körülmények érvényesek.
Amennyiben palántánál fejlettebb (már kész bokor) növényt vásároltunk és cserépben neveljük, érdemes minden évben pár centivel nagyobb tartóedénybe átültetni az egészséges fejlődésük és az ízük megőrzése érdekében. A kertünkben földbe ültetett, egészséges növényeknek csupán a térigényét és a tápanyag-szükségletét kell kielégítenünk ahhoz, hogy csak a kertbe kelljen kisétálnunk friss fűszerért.
A cikksorozat következő részében közelebbről megismerkedünk a zsályával, a borsikafűvel és a különböző levendulafajokkal és –fajtákkal.
Örömteli kertészkedést és gyönyörű májust kívánok!
