Az őszi hónapokat tartják a kertészeti szakemberek a legideálisabb időszaknak a sövénytelepítéshez. Az egészséges, mutatós sövény egyre több szerepet és megbecsülést kap egy igényes kertész birodalmában. Mire figyeljünk a sövénytelepítés tervezésénél és kivitelezésénél, hogy hosszú évtizedekig egészséges növényfal kerítse körbe az udvarunkat?
A kíváncsi szemek elől véleményem szerint a legszebb és legigényesebb megoldást az élősövény telepítése és gondozása adja. Össze sem hasonlítható a burjánzó, egészségtől és erőtől duzzadó növények látványa a belátásgátló hálók vagy a kerítésidomok egyszerű, de élettelen összképétől. Persze egy ritkábban látogatott nyaralóban vagy egy kisebb kertben, ahol nincs akkora hely sövénynövények neveléséhez, ott ezek a megoldások a legpraktikusabbak. De ha adottak a lehetőségeink, és a kezdeti időszakban vállaljuk a nagyobb idő- és energiaráfordítást, hosszútávon megéri sövénynövényeket telepíteni.
A kerti gyöngyvessző az egyik legszebben virágzó sövénynövény
Bár a földlabdás vagy konténeres kiszerelésben vásárolt növény telepítését a fagyos téli (vagy tavaszi…) heteket kivéve bármikor beiktathatjuk a kerti munkák közé, mégis, az ősszel elültetett növények számára kedvező, hogy a téli nyugalmi időszak időben ilyen közel van az ültetést követően. Így tavaszig hosszabb idő áll rendelkezésre ahhoz, hogy megszokják az új helyet, begyökeresedjenek és megerősödjenek.
A következőkben vegyünk végig pár egyszerű lépést annak érdekében, hogy megfontoltan vágjunk neki az előkészületeknek, és gördülékenyen végezzük el az ültetést.
Sövénytelepítés lépésről lépésre
A következőkben felvázolt tervezési szakasz azt a célt szolgálja, hogy ne a kertészetben döbbenjünk rá, mennyire munkaigényes, drága vagy egyszerűen lehetetlen elképzelésekkel érkeztünk meg megvásárolni a sövényhez szükséges növényeket, földet és az esetleges talajjavításhoz szükséges termékeket.
- Vizsgáljuk meg az ültetési területet!
Hatalmas előnnyel indulunk, ha ismerjük kertünk talajának tulajdonságait (pl.: kémhatás, szerkezet, talajlakó élőlények mennyisége stb.). Ha ismerjük a talaj fizikai féleségét (homok, vályog, agyag, iszap), könnyebben választjuk ki a megfelelő növényfajt vagy amennyiben szükséges, célzottabban javíthatunk a talajállapoton. A talaj kémhatásának ismerete is fontos a sövény helyén a talaj előkészítésében. A talaj pH-értékének változtatására az erről szóló cikkben olvashatunk a bevált gyakorlatokról. A talajon kívül vizsgáljuk meg a telek lejtését – ha a tervezett sövény felé lejt a telek, akkor ott több eső- és öntözővíz gyülemlik fel, érdemesebb vízigényesebb fajokat választani.
- Gondoljuk végig, mennyi időt tudunk szánni a sövény gondozására!
Akármilyen növényt választunk, a sövényalkotó növényeket is kell öntözni, kártevők vagy kórokozók megjelenése esetén gondoskodni kell a növényvédelmi feladatokról, pótolni kell a talaj tápanyagait, amelyeket felhasználnak, sőt a megfelelő formára és magasságra kell nyírni őket. Mindez meghatározza, mekkora tápanyag- és vízigényű, betegségekre mennyire érzékeny és milyen növekedési ütemű növényfajt választunk.
A tujafélék növényvédelme az egyre agresszívebb kártevők miatt körülményes
Például ha nem akarunk minden hónapban sövényt nyírni, ne turkesztáni szilt válasszunk, ami ténylegesen úgy nő, mintha húznák; ha nem szeretnénk annyi növényvédelmi metszést vagy permetezést végezni, ne válasszunk
- Mérjük fel a tervezett terület hosszát!
A növények számának kiválasztásában és ezzel együtt a költségek felmérésében is nagy segítség, ha lemérjük a növényfalnak szánt terület hosszát. Ugyanolyan hosszú növényfal beültetése leylandi ciprussal, keleti tujával, fagyallal, turkesztáni szillel vagy babérmeggyel teljesen más költség-kategóriába tartozik.
Azzal, hogy lemérjük az ültetési terület méterre pontos nagyságát, a kertészeti kolléga dolgát is nagyban megkönnyítjük: így pontosan meg lehet határozni, hogy az egyes növényfajokból mennyire lesz szükségünk.
- Készítsük elő a talajt!
Mielőtt nekiindulunk megvásárolni a növényeket, mélyen ássunk fel az ültetési területet, és egyúttal forgassuk is át a talajt! Távolítsuk el a gyomnövényeket a területről: ha megítélésünk szerint kevés gyom nőtt a területen, szedjük össze, és a még nem virágzó gyomokat dobjuk a komposztra; ha a gyomnövények ellepik a területet, használjunk gyomirtó szert! A felásott területre már most kihelyezhetünk és beforgathatunk egy kis indító tápanyagot (vásárolt szarvasmarha trágyát vagy érett komposztot).
- Ássuk meg az ültetőgödröt!
A megfelelő méretű ültetőgödör előkészítése a legenergiaigényesebb feladat az egész folyamatban, de nem érdemes spórolni rajta! A konténeres, földlabdás és szabadgyökerű növényeknél is egy minimum 50 cm széles és 50 cm mély gödröt vagy árkot ássunk a növényeknek.
Az ültetőgödör vagy árok megfelelő méretén ne spóroljunk!
Ennél kisebb gödröt vagy árkot semmiképpen ne ássunk, nagyobbat is csak akkor, ha nagyobb cserépben nevelkedett addig a növény, és a gyökérzete megkívánja a nagyobb helyet.
- Gondoskodjunk kellő mennyiségű tápanyagról!
A gödör vagy árok aljára mindenképpen juttassunk ki érett komposztot vagy szerves trágyát! Szarvasmarha-trágyát vagy baromfitrágyát már a legtöbb kertészetben és gazdaboltban kaphatunk. Arra ügyeljünk, hogy mindig, minden esetben szigorúan tartsuk be a gyártó utasításait a kijuttatott mennyiséggel kapcsolatban! A gödör vagy árok aljára került trágyát vagy komposztot mindig takarjuk be pár cm vastagon virágfölddel vagy kerti földdel. Ezzel elkerüljük, hogy a gyökerek ne érintkezzenek közvetlenül a koncentrált tápanyaggal, mert közvetlen érintkezés esetén szó szerint „sokkot” kaphatnak a dózistól.
- Ültessük el a növényeket!
Az előkészített gödrökbe vagy árokba helyezzük el a növényeket, ügyelve arra, hogy fajtól függően legalább 80-100 cm távolság legyen közöttük, és a területen hosszában egyenletesen helyezkedjenek el! A műanyag tartókból finom mozdulatokkal ütögessük ki a földlabdás növényt, ezután helyezzük el úgy a földbe süllyesztve, hogy a növény földjének felszíne egy szintben legyen a talaj vonalával.
Készítsük elő az erős lapátokat és ásókat!
A kiásott kerti földet szórjuk vissza gödörbe, közben a lábunkkal vagy a kezünkkel finoman tömörítsük a növény körül!
- Beöntözés
Miután betemettük a növény földlabdáját, alaposan öntözzük meg az egész növénysort! Az első hetekben öntözzünk nagyobb mennyiségű vízzel, ezzel elősegítjük a begyökeresedést.
A kerti munkához jó időt és sok erőt, a szép őszi napokhoz egészséget és szép élményeket kívánok!
Krausz Dóra blogja
„Csináljuk, de kedvvel!” – szeretett Nagyapám lelkesítő mondata vált egyik mottómmá, amikor úgy döntöttem, a mezőgazdaságban szeretnék értékteremtő munkát végezni egy élet hivatásaként. Ennek a célnak az eléréséhez a családomtól és barátaimtól támogató szeretetet és minden segítséget megkapok mind a mai napig. Korábbi tanulmányaimat Budapesten végeztem, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnökként, ahonnan a fenntartható növénytermesztés és növényvédelem iránti elköteleződésem vitt egyenesen Gödöllőre. A Szent István Egyetemen növényorvos hallgatóként megszerzett tudásommal és egy dinamikus kutatócsoport tagjaként gyűjtött tapasztalataimmal szeretném a fenntartható növényvédelem és a környezettudatos háztáji gazdálkodás elveit minél több emberrel megismertetni. Bár még nekem is rengeteget kell tanulnom, e témákban szeretném segíteni a kedves Olvasókat annyi új ötlet, új tapasztalat, új szemlélet megosztásával, amennyi becsülettel módomban áll. Hiszem, hogy értő odafigyeléssel, kitartással, nyitottsággal és lelkes hozzáállással hosszú távon gyümölcsöző a Természettel való együttműködés.
