Pontosan mi a helyes elnevezése a füvesített területnek? Mikor hívjuk az udvari vagy kerti fűtakarót gyepnek, és mikor pázsitnak? Mik a különbségek? Mikor érdemes gyepet telepítenünk, és mikor éri meg pázsitfű-magkeveréket választanunk?
Az összefüggő, gondosan ápolt fűtakaró a ház körül a pihenés, a játék, egy rögtönzött udvari piknik vagy sütögetés tereként, vagy a kerti tó és medence tökéletes helyeként is szolgálhat. Otthont adhat nemcsak a kerti bútoroknak, de a fás- és lágyszárú növényeink élettereként is szolgálhat.
Akár a gyep, akár a pázsit mellett döntünk, pár dolog vitathatatlanul közös bennük: a fűtakarót alkotó növények megkötik a levegőben szálló port, fokozzák a párologtatással a légkör páratartalmát, így közvetve a hőmérsékletet is szabályozzák, és befolyásolják a hőérzetünket, azonban összetételben és használatukban jelentősek az eltérések. Vegyük sorra, mi a különbség a pázsit és a gyep között, és ha még a füvesítés előtt állunk, vajon melyek azok a körülmények, amelyek segíthetnek bennünket a döntésben.
A zöld dekorszőnyeg: a pázsit
A pázsit olyan szőnyegszerű, összefüggő fűtakaró, amelyet vékony szálú és apró, finom levelű fűfajta vagy -fajták alkotnak. A pázsitot általában rövidebbre nyírják a gyepnél, és az utóbbinál több gondozást igényel: sok öntözést, tápanyagot és gyakori fűnyírást.
A pázsit telepítése csak akkor lehet sikeres, ha tápanyagban gazdag, aprómorzsás és gondosan előkészített talajba a célnak megfelelő fűmagkeveréket vetjük, és a megerősödött állományt a későbbiekben szakszerűen ápoljuk és rendszeresen pótoljuk a felhasznált tápanyagokat.
A telepítés történhet magvetéssel, előnevelt pázsitszőnyeggel vagy ún. gyeptéglázással. Az utóbbi esetben nem félrevezetésül írtam gyepet, ugyanis a kereskedelemben ezt a nevet kapta ez a „termék”, de az esetek 90 százalékában „pázsittégláról” van szó. A pázsitfű-magkeverékek esetében már igen széles termékpalettáról választhatunk az igényeknek megfelelően: létezik már szárazságtűrő, árnyéktűrő, kifejezetten dekorációs magkeverék és intenzívebb igénybevételre szánt magkeverék is.
Előfordulhat, hogy kevés az időnk arra, hogy magvetéssel alakítsunk ki zöldellő felületet, vagy éppen a mozgékony háziállatunk folyamatos jelenléte nem hagyja a füvet megerősödni – ebben az esetben alkalmazhatjuk a fent említett gyeptéglát vagy pázsitszőnyeget. A pázsitszőnyeg jellemzően olyan magkeverékből készül, amely a vetést követően rövid időn belül olyan erős gyökérzetet képez, amely telepítés után képes gyorsan összenőni a talajjal. A gyeptégla és a pázsitszőnyeg minden előnyével együtt jelentősen drágább megoldás a magvetésnél.
Érdemes olyan helyekre választani pázsitot, ahol kimondottan a díszítő cél a fontos. Így helyet kaphat a pázsit a ház bejárata környékén, közvetlenül a ház melletti vagy a ház előtti telekrészen is, a virágoskert előtt, díszfák és díszcserjék környezetében.
A tűrőképes sokféleség: a gyep
A gyep olyan zöld felület, amely a pázsitnál nagyobb tűrőképességű, kevesebb ápolást igényel, és az alkotó növényfajokat tekintve összetételében gazdagabb.
A gyepet különböző egyszikű (fűfélék) és kétszikű növények (akár virágzó mezei növények) alkotják. Az egyszikű fajok többnyire szélesebb levelűek és erőteljesebbek, mellettük kaphatnak helyet a kétszikű pillangós vagy fészkes növények (pl.: százszorszép, fehér here, vörös here, közönséges cickafark, stb.).
Ha egy új telken vagy egy már meglévő ház régen ápolt udvarán megvizsgáljuk a takarónövényzetet, láthatjuk, hogy azt nagy eséllyel természetes gyep borítja. Környezetbarát szempontokból a kert létesítésekor meghagyható ez a természetes növényállomány (ha nem is az egész telken, de egy részén mindenképpen). Ide kapcsolódik az egyik nagy előnye a gyepnek a pázsittal szemben. A pázsit az elővilág szempontjából kevésbé hasznosítható, gyakorlatilag egy üde zöld „dísz-monokultúra”, míg a természetes gyeptakaró növényeit a beporzó rovarok serényen látogatják. Ezenkívül egy ritkábban nyírt fűtakaróban több rovar bújik meg, amelyekkel a kertben lakó madarak a fiókáikat etetik.
A pázsithoz hasonlóan a gyepet magkeverék, gyeptégla vagy gyepszőnyeg segítségével létesíthetünk. A pázsithoz hasonlóan többféle magkeveréket is kaphatunk gyep létesítéséhez. Léteznek virágos (pl.: százszorszép) fűmagkeverékek és „sport”-fűmagkeverékek is.
A gyepet nagyobb taposástűrése miatt érdemes azokra a telekrészekre gyepet telepítenünk, amelyeken jellemzően nagyobb igénybevételre számíthatunk: a gyerekek játékteréül szolgáló helyekre, a homokozó környékére, a kutya vagy egyéb háziállat életterére, kerti események (pl.: grillezés, piknik) színterére, és nem utolsó sorban olyan telekrészeken is, ahol lehetőségünk van támogatni az élővilágot egy kis „ősgyeppel”.
Üde, zöld és élményekben gazdag gyönyörű nyarat kívánok Mindenkinek!
Kapcsolódó cikkek:
Krausz Dóra blogja
„Csináljuk, de kedvvel!” – szeretett Nagyapám lelkesítő mondata vált egyik mottómmá, amikor úgy döntöttem, a mezőgazdaságban szeretnék értékteremtő munkát végezni egy élet hivatásaként. Ennek a célnak az eléréséhez a családomtól és barátaimtól támogató szeretetet és minden segítséget megkapok mind a mai napig. Korábbi tanulmányaimat Budapesten végeztem, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnökként, ahonnan a fenntartható növénytermesztés és növényvédelem iránti elköteleződésem vitt egyenesen Gödöllőre. A Szent István Egyetemen növényorvos hallgatóként megszerzett tudásommal és egy dinamikus kutatócsoport tagjaként gyűjtött tapasztalataimmal szeretném a fenntartható növényvédelem és a környezettudatos háztáji gazdálkodás elveit minél több emberrel megismertetni. Bár még nekem is rengeteget kell tanulnom, e témákban szeretném segíteni a kedves Olvasókat annyi új ötlet, új tapasztalat, új szemlélet megosztásával, amennyi becsülettel módomban áll. Hiszem, hogy értő odafigyeléssel, kitartással, nyitottsággal és lelkes hozzáállással hosszú távon gyümölcsöző a Természettel való együttműködés.
