Teleltetésre fel! I. rész – a növények teleltetésének módjai, helye, ideje
A növények teleltetése annyit jelent, hogy gondoskodunk a védelmükről azokban a hónapokban, amikor annyira lecsökken a levegő és a gyökereket takaró talajrétegek hőmérséklete, hogy az tartós kárt tehetne a növényekben. Mit tehetünk lágyszárú és fásszárú növényeink védelméért?
Ellentétben a kedvelt egynyári dísznövényeinkkel, az évelőket segíthetjük abban, hogy a lehető legkevesebb kockázattal pihenhessenek meg a hideg hónapokban, és tavasszal újult erővel induljanak növekedésnek. Számtalan dísz- és haszonnövény faj és fajta létezik, amit kertünkben szükséges téli védelemben részesíteni. Ebben a cikkben a legfontosabb tudnivalók szerepelnek, a következőben pedig igyekeztem a legfontosabb növényfajokat felsorakoztatni, amik egy-egy „teleltetési típust” képviselnek.
Mikor jön el az idő?
A cserepes, dézsás növényeket az aktuális őszi időjárás figyelésével elkezdhetjük már október környékén bevinni az erkélyről, előkertből a lakásba, de egy olyan nyári időjárást produkáló, elhúzódó Vénasszonyok nyarán, mint ami idén is volt, még most sem késő bevinni a fagyérzékeny növényeinket.
Azok a fagyérzékeny növények, amelyek a kertünkbe maradnak (kiültetve vagy dézsában), igénylik a takarást a hideg hónapokban. A növényt október-november hónapokban „becsomagolhatjuk” egy erre a célra alkalmas fóliába vagy takarószövetbe (ami szellőzik, de tartja a fagypont feletti hőmérsékletet), és leteríthetünk a töve köré a talajra takaróanyagot (mulcs, fűkaszálék, lomb, szalma). A fejlettebb pálmák, babérfák, olajfák, valamint az ősszel gondosan megmetszett, nagyobb termetű mályvarózsák, sétányrózsák, fuksziák és enciánbokrok is jól viselik a téli időjárás viszontagságait.
Hol és hogyan a legalkalmasabb teleltetni a növényeket?
Nagyon eltérőek a lakókörülmények ahhoz, hogy egy sémára rá lehessen húzni a tökéletes teleltető helyeket. Vannak, akiknek lehetőségük van pincébe, télikertbe, növényházba bevinni a növényeket, ahol kényelmesen elférnek, másoknak a házban, lakásban kell helyet szorítani az erkélyen díszlő balkon- és dézsanövényeknek.
A mediterrán térségekből származó dísznövények általában rosszul viselik a meleg, számukra száraz szobai légkört, mivel természetes élőhelyükön egész évben kiegyenlítetten mérsékelt és párás időjáráshoz szoktak hozzá. Éppen ezért ügyeljünk arra, hogy minél világosabb helyet keressünk a növényeknek, és ne tegyük őket közel a fűtőtestekhez, illetve ha szükséges, párásítsunk!
Akárhova visszük be a növényeket, fontos, hogy a kiválasztott hely zárt és fagyvédett legyen, kevés légmozgással. A hidegebb pincében való teleltetés lágyszárú cserepes dísznövények esetén rizikós, de ha a hőmérséklet eléri az 5-10 oC körüli értéket, nem lesz a későbbiekben probléma. Gond nélkül lehet teleltetni a világos pincehelyiségekben a belmagasságot meg nem haladó, fás szárú leandert, illetve az alacsonyabbra növő sétányrózsát, a murvafürtöt és a muskátlikat.
Tagadhatatlan előnye a pincének, hogy – a helyiség adottságaitól és a növények számától függően persze – általában kevesebb időt kell szánni az átrendezésére, hogy beférjenek a növényeink, mint a lakásban. Ezenkívül a növények relatíve nyugodtabb körülmények között pihenhetnek, mint a lakásban egy karácsonyi vagy szilveszteri előkészületben és vendégfogadó forgatagban.
Legnagyobb hátránya a pincében történő teleltetésnek, hogy a növények nincsenek annyira „szem előtt”. Előfordulhat, hogy megfeledkezünk még azokról a ritka öntözési alkalmakról is, és nem figyeljük a növényeink egészségi állapotát sem a kellő gyakorisággal. Éppen ezért könnyebb dolga van egy károsítónak a pincében teleltetett növények megtámadásában – ha hagyjuk.
A teleltetett növények gondozása
A teleltetett növények kezelésekor figyeljünk arra, hogy az öntözés, a rendelkezésre álló fény és hőmérséklet a növénynek kedvező egyensúlyban legyen: ha a hőmérséklet növekszik, öntözzük többet a növényt, mert hamarabb kiszárad a földje, ha csökken a hőmérséklet, vegyük vissza a vízmennyiséget. Ha kevés fény mellett alacsonyabb a hőmérséklet is, akkor a növények hajtásai eltorzulnak, megnyúlnak, színük fakóbb-sárgább lesz.
Teleltetés után
A lakásba, pincébe bevitt növényeinket csak akkor vigyük ki, amikor már sem nappal, sem éjszaka nem csökken a hőmérséklet fagypont alá. A fejlettebb növények (több éves leanderek, enciánbokor) előbb kivihetők tavasszal, a melegigényesebb lágyszárúakhoz (pl.: muskátli) későbbi időpontot válasszunk! A kertben betakart növényekről márciusban leszedhetjük a takarófóliát, és eltávolíthatjuk a növény körül a talajról a lombot, fűkaszálékot, vastagabb mulcsréteget.
A következő cikkben tételesen sorra vesszük a nagyobb népszerűségnek örvendő lágyszárú és fásszárú dísznövényeket, melyeket szükséges bevinnünk vagy letakarnunk.
Háztájaink téli felkészítéséhez türelmet, időt és kellő mennyiségű energiát kívánok mindenkinek!
Krausz Dóra blogja
„Csináljuk, de kedvvel!” – szeretett Nagyapám lelkesítő mondata vált egyik mottómmá, amikor úgy döntöttem, a mezőgazdaságban szeretnék értékteremtő munkát végezni egy élet hivatásaként. Ennek a célnak az eléréséhez a családomtól és barátaimtól támogató szeretetet és minden segítséget megkapok mind a mai napig. Korábbi tanulmányaimat Budapesten végeztem, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnökként, ahonnan a fenntartható növénytermesztés és növényvédelem iránti elköteleződésem vitt egyenesen Gödöllőre. A Szent István Egyetemen növényorvos hallgatóként megszerzett tudásommal és egy dinamikus kutatócsoport tagjaként gyűjtött tapasztalataimmal szeretném a fenntartható növényvédelem és a környezettudatos háztáji gazdálkodás elveit minél több emberrel megismertetni. Bár még nekem is rengeteget kell tanulnom, e témákban szeretném segíteni a kedves Olvasókat annyi új ötlet, új tapasztalat, új szemlélet megosztásával, amennyi becsülettel módomban áll. Hiszem, hogy értő odafigyeléssel, kitartással, nyitottsággal és lelkes hozzáállással hosszú távon gyümölcsöző a Természettel való együttműködés.
